''Nagyapám, Várady Imre 1867-ben született Katalinfalván. Ötéves korában (1872 januárjában) került Nagybecskerekre, és ott is élte le az életét. 1959-ben hunyt el, kilencvenkét éves korában. Gyermekkorában még tapintható közelben van az 1848-as forradalom, melynek apja (Várady József) és nagybátyjai is résztvevője. A kiegyezés már létezik, de vitatott. Évtizedekkel később, amikor a nagyapám országgyűlési képviselő volt (1905--1910), e viták bélyege még ott van a magyar Országgyűlésen. Miután az 1905-ös választásokon megbukik Tisza István és a korábban uralmon lévő Szabadelvű Párt, Tisza lemond, de Bécs nem engedi, hogy az ellenzék vegye át a kormányzást”-- ez olvasható Várady Tibornak a Várady Imre Napló I. című, a Forum Könyvkiadó gondozásában és a Tartományi Művelődési Titkárság, valamint a Várady család támogatásával megjelent könyv előszavában. A Naplót a szerző unokája mutatott be a nagybecskereki Madách Színház Irodalmi Színpadának rendezvényén 2011. június 13-án. Várady Tibor néhány magyarázatot is hozzáfűzött a könyv tartalmához eligazításként, de ezek a bejegyzések világosan elkülönülnek a szerző munkájától. A szervezés folyamán -- írja Várady Tibor - nélkülözhetetlen segítséget nyújtott Németh Ferenc és Sági Varga Kinga. Sok köszönettel tartozik Németh Ferencnek, aki -- az eddigi, de az újabb kutatásai révén is -- alapos munkával jegyzetekben ad magyarázatot a Naplóban szereplő érdekesebb személyiségekről.
''Napló I. 1867--1910. A szöveg gyakorlatilag változtatás nélkül került közlésre” -- olvasható az előszóban. Az autentikusságot tartva a legfontosabbnak, elkerülte a lektori beavatkozásokat is. A Napló a múltat eleveníti meg: felidézi Nagybecskerek utcáit, a város szívében tett sétákat. Várady Tibor nagyapja a kötethez sok-sok iratot, levelet, fényképet, dokumentumot mellékelt. Ezeknek egy részét megtalálták. Így előkerült az a gépelt szöveg is, amely számokkal is érzékelteti az akkori Nagybecskerek nagyságát: ''A házak száma: 2596. A lakosság száma: 19 966. A háziállatok állománya: 2437 ló, 747 szarvasmarha, 3622 sertés, 2968 juh. A tanköteles gyerekek száma: 3241, az iskolalátogatóké pedig 1437.”
Átírás:
''Laza lapok. Írásukat 1948. november 7-én, vasárnap kezdettem. Bubus lányom Hágából, Imre napjára nagyon kedves, meleg hangú, jókívánatokkal telt levelet küldött, s abban ragaszkodó gyermeki szeretettel arra kér, szánnám reá magam, hogy gyermekeim és unokáim részére földi életem folyását emlékezésül írásba foglaljam”. Ez olvasható a Napló I. tizenegyedik oldalán. A továbbiakban Várady Imre pontos lejegyzéseinek alapján elővillan egy kor/szak, melyben majd fél évszázados időszak eseményeiről olvashatunk. Nagyon izgalmas bepillantani egy már rég letűnt kor közéleti és magánéleti szférájába.
Várady Imre számára minden világ, minden állapot megfelelő élettér volt ahhoz, hogy a magyar művelődés ügyét szolgálja, segítse. ''A délvidéki magyarság politikai és kulturális megszervezésének gondolata Nagybecskerekről indult” -- írta Csuka János. Várady Imre lehetővé tette azt is, hogy a Béga-parti városban 1921 júliusában megalakuljon a Torontálmegyei Bánáti Magyar Közművelődési Közösség. Programját, célkitűzéseit a Budapesten jogi diplomát szerzett ügyvéd fogalmazta meg. Később irodát nyit Nagybecskereken, majd 1927-ben bekerült szülőhazája parlamentjébe. A Bokréta című almanachban írta le a leghatásosabban: ''Minden nemzet szellemi életének nagy ható erőssége: hagyományainak tisztelete. Az egybegyűjtött hagyományok egymásutánja, a haladás legbiztosabb fokmérője. A ma kifejtett kultúrmunkája, a jövő nemzedékénél már kultúrhagyománnyá finomult.”
Az első naptól kezdve, miután megnyitotta ügyvédi irodáját, azt hirdette: ''Sohasem feledjük el azt, hogy az értékes élet alapja a szeretet és a békesség. Utána a türelem és az emberi megértés.” Egyszerű szavakkal meg tudta fogalmazni a jóság, a becsület és a szeretet fogalmát. A trianoni dráma után talán a Vajdaságban sehol sem tudták annyira előtérbe helyezni az összetartás gondolatát a magyarság körében, mint Petrvográdon. Említést tettünk már arról, hogy az ügyvéd úr a munkatársaival 1921-ben megalakította a Torontálmegyei Bánáti Magyar Közművelődési Közösséget azt hirdetve, hogy mindenki, minden magyar számára kötelező a kultúra terjesztése. Ennek jegyében több művelődési egyesület is létrejött, és számos színjátszó csoport mutathatta be előadásait a városban meg a Bánság falvaiban. Már 1922-ben Zentán megalakult a Magyar Párt, melynek Várady Imre is társelnöke volt. Ő fogalmazta meg a 16 pontból álló programot, mely az évek során betiltása ellenére sem vesztett semmit sem az érvényességéből. S habár a nagy szerb nacionalisták minden lépésére, szavára éberen figyeltek, az ügyvéd úr 1927-ben tagja lett a jugoszláv parlamentnek, majd 1939-ben a szenátusba, a felsőházba is beválasztották. Várady Imre lapokat is alapított. Jelzéseire akkor sokan figyeltek, és ideológiai törekvései nem maradtak visszhang nélkül.