,,Az Alföld jellegzetes tanyatelepüléseinek a Maros éles és hirtelen határt szab. A Bánságban a történelmi tényező idegenből hozott eszméket váltott át tájalakra. Azt azonban, hogy az idegen eszme, a barokk korszak gyarmatosítása ennyire egyenruhába tudta bújtatni az Alföld déli részét, de különösen a Bánságot, annak alapfeltétele mégis a térszín őseredeti egyhangúsága és egyneműsége volt' - írta Gróf Teleki Pál. Az az ember, aki azonban itt nőtt fel, aki búza- és kukoricaföldek mellett töltötte gyermekkorát, ahol erdő, legelő alig van, az a bánsági falvak és eperfák örök szerelmese marad. Az maradt a Bókán született Németh Ferenc is. A földrajztudósok szemével látta és láttatja mindazt, amiről az aracsi sírkő mesél, a nagybecskereki Messinger-féle gimnázium folyosói, tantermei pedig azokról az évekről árulkodnak, amikor a környező falvakból: Szentmihályról, Tordáról, Lukácsfalváról, Surjánról, Nezsényből és persze Bókáról a tanulni vágyók mind-mind Nagybecskerekre, a ,,nagyváros'-ba jöttek tanulni, és először randevúztak a Csókligetben, a Plankkertben. Az 1956. május 19-én született Németh Ferenc, a tökélyre törekvő művelődéstörténész talán ebben a városban gondolt először arra, hogy szellemi életünk mindenese lesz, a ,,nyugtalan kutatók' képviselője. Mostanra már beskatulyázhatatlan alkotóegyéniség, bekalandozza a sivárnak látszó tájakat, kutatja az emberek, népek múltját, és mindig azon fáradozik, hogy maradandót alkosson.
2003 októberétől az Újvidéki Forum Könyvkiadó szerkesztője, 2003 decemberétől 2007 szeptemberéig a Létünk folyóirat fő- és felelős szerkesztője, és 2007 áprilisától a Forum Könyvkiadó Intézet igazgató-főszerkesztője. Nyilatkozatában elmondta: helytörténészként kezdte, és Nagybecskerek távoli, valamint közelebbi múltját kutatta megszállottan, és idővel érdeklődési körét a Bánságra kiterjesztette. Nem tulajdonított sohasem nagy jelentőséget annak, hogyan minősítik, milyen kvalifikációt adnak róla. Azon fáradozik, hogy feltárja a Bánság elfeledett értékeit - mert a magyarság drasztikus fogyatkozása miatt ott már létfontosságú célokért: a magyar anyanyelvi oktatásért, a magyar tájékoztatásért, a Madách Színház megmaradásáért folyik az elkeseredett harc.
Németh Ferenc már 1978-ban kutatómunkát végzett, és tudományos munkáit megjelentette a lapokban. Dragoljub D. Čolić nagybecskereki helytörténész megtanította tájékozódni az egykori megyeszékhely levéltári anyagában. Megtanult kutatóként gondolkodni, kiindulásul létrehozott magának egy adatbázist, amelyre bizton támaszkodhatott művelődéstörténeti munkájában. 1983-tól kezdtek összeállni a ,,témák', és a Kilátóban elkezdett publikálni belőlük. Állandó munkatársa és szerkesztője lett a Zrenjanini Rádió magyar nyelvű műsorainak, az Újvidéki Rádiónak, a Családi Körnek, publikált a Magyar Szóban, a Hídban, a 7 Napban, az Üzenetben stb. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészkarának Magyar Tanszékén szerez magiszteri fokozatot (jelenleg doktori értekezésén dolgozik), és változatlan eredményességgel, lendülettel azon munkálkodik, hogy népszerűsítse a vajdasági magyar irodalmat. Ezért jelenik meg a Madách Színház Irodalmi Színpadának rendezvényein, és ezért folytatja szakadatlanul hasznos munkásságát.

Munkái:

A torontáli szőnyeg (Újvidék, Forum, 1993)
Bitterman Károly és a szabadkai nyomdászat kezdetei (Szabadka, Életjel, 1994)
Torontalski čilim (Újvidék, Forum Könyvkiadó - Vajdasági Múzeum, 1995)
A Fülep család Becskereken (Újvidék, Forum Könyvkiadó, 1997)
Streitmann Antal (Újvidék, Forum Könyvkiadó, 2000)
A bánáti fényképészet története (Újvidék, Forum, 2002)
Úri világ Torontálban (Újvidék, Forum, 2003)
A nagybecskereki sajtó története (1849-1918), (Újvidék, Forum, 2004)
Negyed évezred az Úr szolgálatában (Nagybecskerek, 2004)
Istorija štampe u Velikom Bečkereku (1849-1918), (Gradska Narodna biblioteka Žarko Zrenjanin, Zrenjanin, 2007)

Társszerzője az alábbi kiadványoknak:

Pechán József - Jožef Pehan. Képzőművészeti monográfia (Újvidék, Forum, 2008)
Pod Talijinom krovom (Zrenjanin, 2009)
Taj divni kolorit građanstva. Likovni život u Velikom Bečkereku u 19. i početkom 20. veka - A polgárság pompázó színei. A nagybecskereki képzőművészeti élet a 19. században és a 20. század elején (Nagybecskerek, Zamurović, 2009)

Tanulmányok gyűjteményes kötetben:

Kertek, parkok, 1989
Banatska periodika XIX i XX veka, 1995
Srpska avangarda u periodici, 1996
Srpsko knjižarstvo, 1997
A honfoglalás 1100 éve és Vajdaság, 1997
stb.

Díjak:

1987 - A Létünk című folyóirat tanulmánypályázatán díjazták a nagybecskereki zenei élet kezdeteiről (1832-1867) szóló tanulmányát.
2002 - Szenteleky-díjjal tüntették ki művelődéstörténeti publicisztikáját, mellyel a bánsági magyarság önazonosságának erősítését szolgálta.
2006 - Az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatos tanulmányaiért jutalmazták díjjal, valamint a Létünk általa szerkesztett tematikus, 56-os számáért magyar állami elismerésben részesült (A Szabadság Hőse emlékérem).
2007 - Visegrádoni Királyi Palotában a Szent György Lovagrend a tagjai közé választotta.