Választások előtt állunk megint - választunk szinte minden szinten -, javában tartanak már a kampányrendezvények. A különböző pártok szokásukhoz híven mindenfélét ígérnek, csak hogy megszerezzék az állampolgárok szavazatát, csak hogy megkaparintsák a hatalmat, vagy annak legalább egy morzsácskáját. A szegény állampolgár meg csak néz, a rengeteg (többnyire negatív) tapasztalat ellenére sem tudja igazán, miként is cselekedjen. Legbelül érzi ugyan, hogy majd mindegyik ígéret hazugság csupán, az ő megnyerésére kifundált mézesmadzag, mégis abban bizakodik, hogy ezúttal másképp lesz. Bizakodik, mert mi mást tehetne, s május 11-én elmegy szavazni... És szavaz olyanokra (is), akik már annyiszor becsapták, akik a korábbiakhoz hasonlóan majd újra tönkreteszik az életét, reménytelenné silányítják a jövőjét...
Nem mentes ettől a tévutasságtól a délvidéki magyarság sem. Sőt az utóbbi időben élen jár azoknak a listáján, akiket a nagy ígérgetők az orruknál fogva vezetnek. (Mint ahogy sokáig elöl állt azoknak a listáján is, akik magyar létükre jugoszlávnak vallották magukat.) Tömegestül szavaz olyan szerb pártokra, amelyeknek a legkisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy magyar érdekeket képviseljenek, mint hogy a vajdasági magyarság boldogulásának útját egyengessék.
Akkor meg miért? Miért?
Ennek az írásnak a terjedelme nem teszi lehetővé, hogy mélyrehatóbb elemzést végezzünk, ám egy-két magyarázattal mégis szolgálhatunk.
A ,,mellészavazás' egyik oka mindenképpen a szolgalelkűség (hiába szisszennek föl most sokan), melyet az elmúlt nyolc és fél évtized megpróbáltatásai, megaláztatásai ültettek el a vajdasági magyarság egy részében, meg a titói ,,bársonyos asszimiláció' lélekpusztító időszaka. Ezek a ,,megdolgozottak' (és általában jól megfizetettek) jobban bíznak az ,,államalkotók' bölcsességében és érdekérvényesítő képességében, mint a saját fajtájukéban.
A másik ,,magyarázat', amiben a ,,megdolgozottak' bele szoktak kapaszkodni: ezek a magukat demokratikusnak valló szerb pártok Európa-orientáltak, ők jelentik Szerbia felemelkedését és jövőjét. (És a Magyar Koalíció legalább nem ennyire Európa-orientált?, kérdezhetnénk tőlük, nem küzd ugyanígy Szerbia - s benne a délvidéki magyarság! - felemelkedéséért és boldogabb jövőjéért?! Csak nem az zavarja önöket, hogy magyar?!)
Ezekben a magukat demokratikusnak valló szerb pártokban (azok-e vajon?) is szép számban vannak magyar emberek, magyarázkodnak tovább a ,,megdolgozottak' - sőt még a nagyszerb radikálisok és szocialisták soraiban is, tesszük mi hozzá -, miért ne lehetne hát nyugodt lélekkel rájuk szavazni? Lehet, persze hogy lehet, hiszen Szerbiában többpártrendszer és választási szabadság van, csak azt nem szabad elfelejteni közben, amit a több mint másfél évtizedes tapasztalat egyértelműen bebizonyított: ezek az emberek sohasem képviselik, képviselhetik a délvidéki magyarság alapérdekeit - benne a megtartó nemzeti autonómia megvalósításának akarását -, egyszerűen azért, mert ezt pártjuk programja, ideológiája, mentalitása, lelkülete nem teszi nekik lehetővé...
A szerb pártokra és azok képviselőire szavazó magyarok legnyomósabb érve korábban az volt: a magyar pártok örökké csak civakodnak, széthúznak, büntessük hát meg őket, szavazzunk inkább másra!
Mára ez az áldatlan helyzet megszűnt: a Magyar Koalíció mögött nemcsak a politizáló magyarok sorakoztak fel, hanem a civil szféra és a délvidéki magyarság legnagyobb része is. Ennek eredménye a legutóbbi köztársasági elnökválasztáson már megmutatkozott: a Pásztor Istvánra leadott csaknem százezer szavazat és ezzel együtt a magyar politizálás súlyának, tekintélyének, hitelének megnövekedése.
Az összefogással jelentős mértékben csökkent a magukat demokratikusnak és kisebbségbarátnak valló - ám a kisebbségek alaptörekvéseinek megvalósításáról következetesen megfeledkező - szerb pártok zavarosban halászásának, a magyar szavazatokra való csalizásának esélye.
S ugyanilyen mértékben növekedet a Magyar Koalíció esélye.
A május 11-ei általános választásokon a magyar összefogás sikere akár a délvidéki magyarságnak tartósan életkedvet adó csodatétellé is nemesedhet.