A közelmúltban Temerinbe látogatott Király Gábor korábbi 108-szoros magyar válogatott kapus. A szombathelyi származású, legendás hálóőr pályafutása során a Haladás mellett a német Hertha, az 1860 München, a Leverkusen, az angol Crystal Palace, az Aston Villa, a West Ham, a Burnley és a Fulham kapuját védte.
A magyar válogatottal részt vett a 2016-ban Franciaországban megtartott Európa-bajnokságon, ahol az együttes a nyolcaddöntőig jutott. A sportolóval, aki a mérkőzéseken jellegzetes szürke mackónadrágot viselt, Beretka Zsolt, a VRTV sportújságírója beszélgetett. Király Gábor sohasem akart a Manchester Unitedben, a Barcelonában vagy akár a magyar válogatottban védeni, ő egyszerűen csak jó kapus akart lenni. Ötévesen kezdett focizni, akkor Szombathelyen az öt- és a nyolcévesek együtt játszottak.
— Akkori edzőm, az olimpiai bajnok kapus, Szarka Zoltán nem mert beállítani a kapuba, mert a nyolcéves fiúk nagyobbakat rúgtak, így egy évet kénytelen voltam csatárként boldogítani a kapusokat. 80 méterre laktunk a Haladás stadionjától, így szinte nem volt más választásom, csak a foci. Az iskolában párhuzamosan atletizáltam és kézilabdáztam, az utóbbi sportágban az iskolai bajnokságból feljutottunk a megyei első osztályba. Élveztem a gyerekkort, tanulni azonban nem szerettem, viszont a társaim miatt nagyon szerettem iskolába járni.
Fotó: Király Gábor (jobbról) és Beretka Zsolt (Törőcsik Nagy Tamás felvétele)
A Haladás felnőttcsapatában tizenhét évesen mutatkozott be, de közben nem feledte el a napi teendőit, hiszen mindig az iskola állt az első helyen. A Hertha Berlin csapatába 1997-ben igazolták.
— Itthon három és fél évet védtem a felnőttek között, majd viszonylag hirtelen kikerültem a Bundesligába. Már a második németországi idényemben pályára léphettem a Bajnokok Ligájában is. Legszívesebben huszonhét-huszonnyolc éves koromban próbáltam volna ki magam a BL-ben, kíváncsi lettem volna, hogy rutinos, tapasztalt kapusként mit tudtam volna hozzátenni a csapat teljesítményéhez. A fiatal Király Gábor sem szerepelt rosszul a BL-ben, a Herthával ugyanis bejutottunk a legjobb tizenhat közé. A magyar NB I.-ből hirtelen Bundesliga, egy szezon után már Bajnokok Ligája, ahol az AC Milan, a Barcelona és a Chelsea ellen mérkőztünk, mely csapatokban nagyszerű játékosokkal találtam szemben magam. A 80 000-es Szombathelyről kikerültem a 4,5 millió lakosú Berlinbe. Meg kellett tanulni németül, azonosulni az ottani közeggel, megismerni a német kultúrát, a német emberek gondolkodásmódját.
Több mint húsz éve működteti családjával saját vállalkozását, a Király Sportlétesítményt.
— Huszonöt éves lehettem, amikor kipattant a fejemből a Király Sportlétesítmény ötlete. Mindig a futball mellett voltam, láttam a hátteret, az irodai munkát, tisztában voltam a háttérmunkások és a pályamunkások feladataival. Vettünk egy rétet, ahol először egy focipályát, majd egy épületet, salakos kispályát, salakos teniszpályát és kosárlabdapályát építettünk. Most 7 hektáros területtel, 7 különböző méretű focipályával, 1 saját rehabilitációs központtal, négycsillagos szállodával és konferenciatermekkel büszkélkedhetünk. A létesítmény nemcsak sport-, hanem üzleti szempontból is meghatározó, és ami fontos, hogy önfenntartó. Itt is a munkát választottam, nem azt várom, hogy támogassanak, és tőkéhez jussak, hanem dolgozni akarok érte. A szülőknek is tartunk motivációs, mentális programot, mely során megértik a gyerekek és a sport világát, hiszen nagyon sok olyan gyerek sportol nálunk, ahol a szülő futballidegen, tehát sosem élt futballközegben, és nem tudhatja, hogy a futball részéről mi szükséges a gyereknek. Egy kapusnak mentálisan jobban fel kell készülnie a mérkőzésekre, mint a játékosnak. Előfordul, hogy a hálóőr 32 percig áll a kapu előtt, nem ér labdába, majd érkezik egy lövés, és gólt kap. A szurkoló erre azt mondja, ez meg minek áll ott a kapuban. Ha egy csatár tíz helyzetből kilencet kihagy, de egyet berúg, és azzal nyer a csapat, akkor ő az Isten. Ha a kapus tíz lövésből kilencet bravúrral hárít, egyből viszont gólt kap, azon elmehet a meccs. Tizenkét éves koromig sírtam minden egyes, edzésen kapott gól alkalmával, utána azonban megtanultam elviselni, hiszen tudtam, a kapusnak az a feladata, hogy védjen, vagy gól esetén a hálóból kivegye a labdát. Egy-egy hiba után a kapus nem foghatja a fejét, menni kell tovább.
A Hertha, az 1860 München és a Fulham után a Crystal Palace együttesébe került. A csapat kiesett, Király Gábor viszont a legrangosabb angol liga második legjobb kapusa lett, Petr Čech mögött. A népszerű kapus a védései mellett mackónadrágjával vált ismertté, Angliában azonban egy ideig nem volt szabad a szürke nadrágban védenie.
— A szerződés aláírásakor az elnök megkérdezte, hogy a szürke nadrágot nem akarom-e elhagyni. Angliában ugyanis a kapusok nem hosszú nadrágban védenek, és a szürke nadrág itt nem stílus. Azt válaszoltam neki, hogy szürke nadrágos kapusként mentem Angliába, úgy írtam alá a szerződést, nem fogok másban védeni, csakis ebben. Időnként rövidnadrágban is védtem, de az nem az én világom. Egy bemelegítés alkalmával az egyik Crystal Palace-szurkoló bekiabált, hogy nézzétek, a Királynak van lába!, mert a rövidnadrágban látták a lábaimat. Mindannyian nevettünk rajta. Abban kell dolgoznunk, ami kényelmes, ami növeli a teljesítményünket. Huszonhat évig tartó pályafutásom alatt huszonhárom évet szürke nadrágban védtem.
Válogatottkarrierje csúcspontja a 2016-ban megtartott Eb volt. A 882, kapuban töltött mérkőzése közül talán a Norvégia elleni Eb-pótselejtező első, oslói mérkőzésére a legbüszkébb, amikor lehetőség adódott arra, hogy a válogatott több mint harminc év után kijusson az Eb-re.
— Tudtuk, hogy a norvégok ellen negyvennégy éve nem nyertünk, és azt is, hogy négy napon belül kétszer játszunk az egyébként jó erőkből álló skandinávokkal. Reggel felkeltünk, erőtől duzzadt a csapat, kiváló volt a hangulat, majd 8.15-kor kaptuk a letaglózó hírt, hogy Fülöp Márton harminckét évesen elhunyt. Ő egy volt közülünk. Nagyon megrendültünk, borzasztó volt. Gera Zoltán leült az ágyra, én kifelé néztem az ablakon, amikor Zoli azt mondta, meg kell csinálnunk. Megcsináltuk, nyertünk Oslóban. A mérkőzés lefújása után sem örültünk, gratuláltunk egymásnak, és csendben vonultunk el az öltözőbe.
Az Eb előtt a válogatott tagjai négy hétig edzőtáborban készültek. Az osztrákok elleni mérkőzés előtt abban bíztak, hogy a befektetett munka megmutatkozik a zöld gyepen. Ezzel a hittel mentek fel a pályára. Az osztrák szemekben a mérkőzés elején látott magabiztosság hamarosan kétségbeeséssé alakult. A magyaroknak a 60. perc környékén sem fogyott el az erejük, amivel ellenfelük nem tudott mit kezdeni. A mérkőzés végén kiderült, az osztrákok csak tíz napot készültek a mérkőzésre, azt hitték, rutinból megnyerik a meccset. A sógorok feletti 2:0-s győzelem után Izlanddal 1:1-es, Portugáliával pedig 3:3-as döntetlent ért el a válogatott, és csoportelsőként jutott a nyolcaddöntőbe. A mérkőzések közötti négy nap alatt fizikailag könnyebben regenerálódott a csapat, mentálisan azonban nehezebb volt megújulni a következő összecsapásra.
— Ilyenkor olyan programot kell kitalálni, amely kikapcsol. Én meséket és régi magyar filmeket néztem, mert azok egy kicsit kikapcsoltak, és nem a mérkőzésekre gondoltam. Az Izland elleni meccs után találkozhattunk családtagjainkkal, másnap reggel 8 órától este 8 óráig velük lehettünk. Mentálisan feltöltődtünk, jó volt egy napig újra családapának lenni.
A nyolcaddöntőben Belgium 4:0-ra legyőzte Magyarországot, és ezzel Király Gáborék búcsúztak a kontinenstornától.
— Már a 8. perc 12. másodpercében éreztük, hogy gondok lesznek. Gera Zoli és jómagam, talán a külföldön szerzett tapasztalat miatt, mentálisan erősebbek voltunk, de a nagy teher miatt lehetett látni, hogy fejben elfáradtak a játékosok. A 78. percig 1:0-ra vezettek a belgák, az utolsó tizenkét percben kaptunk még három gólt. Egygólos hátránynál Bernd Storck szövetségi kapitány merészet húzott, amiben benne volt, hogy fordítunk, vagy nagyobb arányban veszítjük el a meccset. Utóbbi történt, de ennek ellenére helyeslem a kapitány döntését.
A tartalmas beszélgetés végéig szó esett arról, hogyan készül fel a kapus mentálisan a tizenegyesrúgásokra (Király Gábor a büntetők 53%-át kivédte pályafutása során), mennyire nehezen döntötte el, hogy visszavonul a válogatottól (már a Norvégia elleni pótselejtező előtt tudta, hogy az Eb után szögre akasztja kesztyűit, a hivatalos bejelentés 2016. augusztus 2-án hangzott el), és az is szóba került, hogy a hosszú pályafutás titka az akaratban és a motivációban rejlik.
