* A PTE jogtudományi kara és a BTK közös szervezésében zajlik ez az új képzés. Pontosan mióta is, és hogyan kezdődött? Igény mutatkozott rá?

— Az Igazságügyi régészet szakirányú továbbképzési szak első évfolyama 2021 szeptemberében indult a PTE Jogtudományi és Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara közös megvalósításában. Meglepően gyorsan, a beadástól számítva néhány héten belül megtörtént a szaklétesítés és a szakindítás jóváhagyása az oktatási hivatal részéről. Bár csak 2021 nyarának elején kezdtük hirdetni, a képzés 2021 szeptemberében már el is indult 14 fővel.

* Hol van még igazságügyi régészeti konzulensképzés, vagy egyáltalán van-e máshol Magyarországon?

— Ilyen képzés nincs máshol Magyarországon. Európában is csak hasonló, mert nincs két egyforma olyan képzés, amely ezt a témát taglalná. A mi képzésünkben található néhány kurzushoz leginkább hasonlókat a Glasgow-i, a Cambridge-i és az Århusi Egyetem tart. E kurzusok így a régészeti ágazat problémáival foglalkoznak, de elsősorban kriminológiai, rendészeti-kulturális örökségvédelmi megközelítésből. Mindezt természetesen úgy, hogy a régészet problémáit beillesztik a kulturális javakkal kapcsolatos visszaélések jóval nagyobb merítésű problémakörébe. Így születtek meg az Illegális műkincs-kereskedelem I—II., valamint a Kriminálarcheológia I—II. kurzusok. Tehát hasonló elvek mentén lehet ilyen kurzusokat hallgatni néhány európai egyetemen, beillesztve pl. a kriminológiai, kulturálisörökség-tanulmányok, régészetképzésbe. Mindez elsősorban attól függ, ki tartja az órát, mert a téma speciális ismereteket és különös szemléletmódot kíván. Szinte egyéni, hogy melyik kutató pontosan mit ért a forensic archaeologyn, melyet magyarul mi igazságügyi régészetnek neveztünk el az igazságügyi orvostan szóösszetétel mintájára. Jellemző, hogy bár a témával minden országban „hivatalból” is kell foglalkoznia néhány szakembernek a közigazgatásban és a rendvédelemben, többségük egyáltalán nem vagy nagyon ritkán tart egy-egy órát az egyetemi képzésben, ezért az ő felhalmozódott tapasztalataik elsősorban gyakorlati jellegűek. Csak néhányan dolgozunk egyetemen vagy elsősorban egyetemen. A mi feladatunk az, különösen, akik régész végzettségűek vagyunk eredetileg, hogy célirányosan gyűjtsük, elemezzük és tudományos rendszerbe foglaljuk mindazon jelenségeket és eseményeket, amelyek a témakörrel kapcsolatosak; leírjuk, ami nyilvános, ami elmondható belőle. Ez a munka együtt jár azzal a kiemelt céllal, hogy beillesszük a témakört mindazokra a helyekre, ahol az értelmezhető. Így például megvizsgáljuk a kriminológiai, biztonságpolitikai (például a kulturális javak krízismenedzsmentje, az ingó és ingatlan kulturális javak védelme a katonai műveleti tervezésben), rendészeti, régészeti, kulturális örökségvédelmi, muzeológiai aspektusokat. A legspeciálisabb órákat én tartom, melyek mellé még néhány kiegészítő jellegű, de rendkívül fontos, szemléletformáló óra társul. Ezeket néhány, a bölcsészet- és társadalomtudományi, valamint a jogi karon dolgozó kolléga tartja. A képzést a PTE Jogtudományi Kara a legmagasabb szinten támogatja, mivel a dékán is tart órát a képzésen.

* Kik jelentkezhetnek, milyen végzettség szükséges hozzá?

— A képzésnek van egy bemeneti szűrője. Legalább főiskolai alapképzésben megszerzett, korábban főiskolai szintű diploma szükséges hozzá, mely jelenleg a következő lehet: történelem, régészet, művészettörténet, államtudomány (jogi, rendészettudományi, katonai, nemzetbiztonsági, biztonság- és védelempolitikai stb.). Legnagyobb bánatomra azonban a restaurátorok egyelőre nincsenek ebben benne.

* Mik a követelmények, milyen tantárgyakat, előadásokat hallgatnak a diákok? A képzés gyakorlati része miből áll?

— A képzés összesen egyéves, két félévből áll. Az őszi félév tantárgyai: Illegális műkincs-kereskedelem I., Kriminálarcheológia I., Muzeológia, Büntető eljárásjog, Közigazgatási hatósági eljárásjog, Régészeti örökségvédelem I., Őskori régészeti anyagismeret, Antik régészeti anyagismeret, Római régészeti anyagismeret. A tavaszi félév tantárgyai: Illegális műkincs-kereskedelem II., Kriminálarcheológia II., Régészeti örökségvédelem II., Népvándorlás kori régészeti anyagismeret, Közép- és kora újkori régészeti anyagismeret, szabadon választható tantárgyak. Emellett szükséges öt nap gyakorlat, mely a régészeti terepmunkába enged betekintést, és elsősorban terepbejárásból, valamint régészeti témájú kirándulásokon való részvételből áll, ásatási részvétel is lehetséges. A végzés előfeltétele egy rövid terjedelmű szakdolgozat megírása, az igazságügyi régészet sajátos módszertanát alkalmazva. Büszke vagyok arra, hogy nagyon szép, izgalmas témákat dolgoztak ki az eddig végzettek, és elsősorban külsős opponensek látják el a szakdolgozóink bírálatát, akik a saját szakterületükön elismert, tudományos fokozatot szerzett hazai szakemberek. A tanulmányok végén szakzáróvizsgát kell tenni, mely a szakdolgozat megvédéséből és egy komplex tételsor (jogi ismeretek, régészeti ismeretek) ismeretanyagából történő szóbeli számonkérésből áll.

* Mibe tekinthetnek be, miről is ad komplex(ebb) képet ez a szakmai továbbképzés?

— A szak meghatározott szemléletmódjának szellemében a hallgató elsajátítja az igazságügyi régészet szemléletmódját az egyes tudományos megközelítések jellemző, sajátos kérdései, valamint a forensic archaeology legfontosabb szakirodalma ismeretanyagának átadása által. A látókör kiszélesítését szolgálja, hogy a képzésen minden évben vannak vendég előadóink: állandó és alkalmi vendégek is, olyan neves szakemberek, akik elsősorban a jog, a közigazgatás, valamint a rendvédelem oldaláról segítik árnyalni a hallgatókban kialakuló képet. Több múzeumba, fővárosi és vidéki múzeumi kiállításba és múzeumi raktárba is ellátogatunk a hallgatókkal, ahol megismerhetik a nagy és a kisebb múzeumok sajátos gondjait.

* Mire lesz alkalmas a végzett jelölt, milyen új szakterületen dolgozhat?

— A képzés létesítése során kiemelt cél volt, hogy a hallgatók együtt gondolkodását, esetleges későbbi szakmai együttműködését segítsük. A képzés nem ad olyan új képesítést, amely önállóan is használható, hanem a saját eredeti szakterületéhez kapcsolódóan tudja hasznát venni a hallgató. Például a történész elmélyedhet egy magángyűjtemény történetében, a régész jobban megérti a fémkeresőzéssel kapcsolatos problémákat, és megismer ehhez kapcsolódó szakirodalmakat, a rendvédelmi dolgozó, a jogász vagy a kriminológus megérti a régészet nézőpontjait a régészet illegális oldalaival kapcsolatos területeken.

* A kulturálisörökség-védelemnek milyen biztonságpolitikai aspektusai vannak? Például a műkincsrablások kapcsán felhasználható a leendő szaktársak tudása?

— Mindenképp. A képzés elsősorban a tematikus tudományos gondolkodás elmélyítésében segít. Remélhetőleg a műkincsrablásokban nem, de a műkincsrablások nyomozásában vagy régi ügyek feldolgozásánál sokat tud segíteni.