Szabó Attila fotója

Sánta kutyák tora címmel három bácskai helységben, Temerinben, Újvidéken és Óbecsén tartott előadást Czakó Gábor író, a Duna Tv Beavatás című népszerű műsorának a szerkesztője. A neves vendéget a VMDP hívta meg, Óbecsén viszont a Than Fivérek Értelmiségi Kör vállalta a házigazda szerepét. A szervezők úgy vélték, mivel választási hajrában vagyunk, a téma adva van: ilyenkor hallani ugyanis a legtöbb nagyotmondást, gátlástalan és felelőtlen ígérgetést.
Czakó Gábor 1942-ben született Decsen, 1960-ban érettségizett Szekszárdon, a jogi tanulmányait Pécsett végezte. Több lap szerkesztőségében dolgozik (Új Tükör, Mozgó Világ, Négy Évszak, Olvasó Nép), 1989 óta az Igen főszerkesztője, 1992-től a Magyar Szemle társszerkesztője. 1966 óta publikál országos lapokban. Írásművészetének legszembeötlőbb vonása a stílusok tudatos válogatása, ami abból az eltökéltségből ered, hogy mondanivalóit a nekik megfelelő formában jelenítse meg. Vagyis saját stílus helyett a művekét építi. A szerkesztésbeli, nyelvi, ábrázolási különbözőségek ellenére minden munkáját átlengi a humor: hol szelídebben, ironikusabban, hol vaskos népiességgel, vagy éles szatírába csapva. Szellemisége egyértelműen katolikusságából ered. Innen a valamennyi műben kimutatható Krisztus-utalás és Nap-pont, amely a belső szerkezetet megadja azáltal, hogy a hősök feléje szeretnének közeledni, vagy éppen még arra nézni is félnek. A prózai műfajok mindegyikében dolgozik. Megkapta többek között az Arany János-, a Babits Mihály-, a Sajtótisztesség-, a Kortárs- és a József Attila-díjat. Számos megjelent műve közül a legutóbbiak a Beavatás VI. - Ádám bokra, Tündérfalva (2006-ban), Belátás (cikkek 2002-2005), Ideák nyelve - a Beavatás ötödik kötete (2005), Titkos könyv - a Beavatás negyedik kötete, Még hetvenhét magyar népmese (Banga Ferenccel, 2004). (Az adatok az író honlapjáról származnak: www.czakogabor.hu)
Czakó Gábor tagja és szóvivője a Sánta Kutya Díjat odaítélő kuratóriumnak, amelyet a ,,közvélemény félretájékoztatásában elért kimagaslóan eredményes munkáért” ítélnek oda már egy évtizede - minden évben annyiszor, ahányszor péntek és 13-a egybeesik. Az ,,elismerés” születéséről a következőket mondta:
- Somogyi Győzőnek volt egy kiállítása a Néprajzi Múzeumban, a Magyar hősök arcképcsarnoka című portrésorozat. Katonai érdemek és erények alapján a magasbeli haza alakjait festette meg Árpádig visszamenően. Egy román politikus látogatásakor levétettek hat képet. Köztük volt Horthy Miklósé is, azé a kormányzóé, aki Magyarország történetében az egyetlen tengeri csatát nyerte meg. Ekkor többen felháborodtunk, és ülősztrájkot szerveztünk a múzeumban. Ez péntek 13-ára esett, és az esti vacsorán, amely Segesdi Gyuri barátomnál volt, fogalmazódott meg bennünk, hogy a hozzánk hasonló gondolkodású, de különféle foglalkozású emberekkel, akik nem szeretik, ha félrevezetik és cenzúrázzák őket, megalapítjuk ezt a díjat. Péntek 13-a a legtöbb háromszor van évente. Mondhatom, hogy jelöltekből nincs hiány, sőt, őrületes a tülekedés. Egyszer nem ültünk össze, amikor péntek 13-a éppen nagypéntek volt, mert akkor nem akartunk tréfálkozni.
* Esszésorozata, a Beavatás, 1997 végén indult minden második vasárnap a Duna Televízióban. A kezdési időpontja elég kései, a visszajelzések alapján azonban sokan nézik. A forgatókönyvek szerkesztett formában, könyv alakjában is megjelentek. Mi a titka ennek a hosszú népszerűségnek?
- Én sem számítottam rá, hogy eddig eltart, de igazából sohasem szoktam számolgatni. Ha az ember valamilyen munkába belefog, akkor azt igyekszik jól elvégezni. A világban hihetetlenül sok gondolat halmozódott fel az évezredek során, amelyeknek én csak a töredékét ismerem, és csak a töredék töredékét értem meg. De a töredék töredékéből is nagyon sok műsort lehet még forgatni, mert annyira gazdag az emberi gondolatok és problémák tárháza. Olyan kincsesbánya ez, amelyet semmiféle televízió sem tud kimeríteni. A Beavatás nem moralista műsor, mint sokan gondolják, hiszen foglalkozott már a sporttal, a zenével, művészetekkel, bizonyos nagy alkotókkal, sorsfordító könyvekkel, és minden évben van egy vicces száma is.
* 2004 júniusában kezdődött a Magyar Katolikus Rádióban minden hétfőn és pénteken az Esti mese felnőtteknek című műsora.
- Ez az úgynevezett magyar rémmese. A nyolcvanas években kezdtem el gyűjteni azokat a történeteket, amelyeket 77 magyar rémmese címen teszek közzé, már négy ilyen kötet jelent meg. Ezeknek az a közös tulajdonságuk, hogy nincs közöttük kitalált, hanem mind valahonnan jön. Valójában egy magyar anekdotakincs, ami forog a világban. Ami az emberekkel történt meg az elmúlt durván száz év alatt, ameddig visszanyúlik a kortársaim emlékezete, az van benne. Folyamatosan érkeznek újabb és újabb magyar rémmesék, amelyeket én megírok, és ezek hangzanak el.
* Mi a véleménye a jelenlegi magyarországi helyzetről?
- Magyarországon jelenleg egy bűnbanda uralkodik, amely a nemzetközi nagytőke kiszolgálója. Egyértelműen nem az ország érdekeit tartja szem előtt. A marxizmus elég távol áll tőlem, de Marxtól is igyekszem tanulni, tehát a komprádor burzsoázia (a gyarmatosító tőkésekkel összejátszó, őket kiszolgáló hazai tőkések - Idegen szavak és kifejezések szótára) van hatalmon. Példa erre az a törvény, hogy a gyógyszereket ezután a benzinkutak és a különböző bevásárlóközpontok is forgalmazhatják. Eddig a patikusok árulták, akik fel tudták világosítani a beteget a mellékhatásokról is. Ezt követően egy olyan cégcsoport kínálja majd a gyógyszerek egy részét, amelynek az emberei nem tudják, melyik mire való, és ugyanakkor nem fizetnek adót, vagy csak nagyon minimálisat. Vagyis a magyar adóbevételek jelentősen csökkennek, ami csak annak a csoportnak az érdeke, aki ezt a jogot megkapta. De ezer ilyen példát hozhatnék fel.
* Rólunk, az itteni viszonyokról mit mondana?
- A világon mindenhol igyekeznek a politikai erőket megvásárolni különböző gazdasági csoportosulások. Van is egy könyvem, a Magánállamok című, amely arról szól, hogyan foglalják el és igázzák le a történelmi államokat a magánállamok, amelyek semmiféle társadalmi felelőséggel nem rendelkeznek. Szerbiában is, Magyarországon is és a világ számos országában ugyanaz a séma működik. Megvásárolnak bizonyos politikai pártokat, és a demokrácia paravánja mögött, a komprádor burzsoá politikusok segítségével, megszerzik például a szerb köztulajdont bagóért. Minden országban van egy kis ellenállás, de ezeket a pártokat általában kiszorítják a hatalomból, fasisztának nyilvánítják, igyekeznek diszkreditálni.
* 2004 decemberében feljelentést tett a magyarországi Legfelsőbb Ügyészségen ismeretlen tettes ellen, aki hazug és hamis adatokkal manipulálva arra buzdította a polgárokat, hogy szavazzanak a kettős állampolgárságról szóló törvény megalkotása ellen, és eközben lelki sérelmet okozott a magyarságnak. Hol tart ez az ügy, és volt-e visszhangja?
- A legkülönbözőbb ügyészségi fórumok vizsgálat nélkül elutasították. Arra hivatkoztak, hogy egy Patrubány Miklós nevű magyar állampolgár beadványát is elvetették - ő a miniszterelnököt jelentette fel, az enyémmel sem tehetnek mást. Az ügyészség törvénytiszteletéről csak annyit mondanék, hogy ő kettő, én viszont három bűncselekmény elkövetését terjesztettem be. A kezdeményezéshez sértettként sok ember csatlakozott, de senkit sem hallgattak ki. Nem lehet valakit azért sértegetni, mert magyar, az ismeretlen tettes és bűntársai viszont ezt követték el.
* Elégedett-e mostani előadásai vajdasági fogadtatásával?
- Az nem számít, hogy én elégedett vagyok-e, csak annak van jelentősége, hogy azok az emberek, akik az előadásaimat hallgatták, milyen érzésekkel mennek haza. Amint a Beavatás című műsorban, úgy itt is csak közvetítő vagyok, próbálom közelebb hozni azokat az értékeket, amelyeket az emberiség felhalmozott.
TÓTH Lívia