A program első állomása Csóka község volt, ahol a küldöttséget Monoki Elvira, a VMSZ csókai listavezetője fogadta a munkatársaival.

A csókai Szentháromság római katolikus templomot, építését és történetét Mészáros Kiss Tibor tanár mutatta be a jelenlévőknek. Elmondta, hogy a templom 1876-ban kapott orgonát, mely most már felújításra szorul, valamint beszámolt arról is, hogy az elmúlt években milyen kisebb-nagyobb beruházást sikerült megvalósítania az egyházközségnek.

Dr. Pásztor Bálint megjegyezte, a csókaiak közösségi összefogásból, egymásra támaszkodásból tudtak eredményeket felmutatni, éppen ezért megérdemlik, hogy az elképzeléseiket különféle forrásokra támaszkodva meg tudják valósítani. A megoldásra váró dolgok között említették a templom külső megvilágítását, mely ha megvalósulna, akkor a csókai katolikus templom bánáti világítótorony lehetne annak átvitt és szó szerinti értelmében is.

— Akkor tudunk sikereket elérni, ha ez az összefogás politikai téren is megmutatkozik, és ez az összetartás a június 2-ai választásokon is bizonyítást nyer. Volt már a községnek magyar vezetése, és erre kellene most is kísérletet tenni. De akárhogyan is lesz, a Csókán és a községben élő magyarság számíthat a VMSZ-re és a Magyar Nemzeti Tanácsra.

Csókai csoportkép

A folytatásban az egybegyűltek a csókai regionális hulladékudvart tekintették meg, ahol dr. Gligor Gellért, a Regionális Hulladéktároló és Hulladékgazdálkodási Kft. igazgatója nyilatkozott az újságíróknak.

— A csókai objektum a regionális hulladékgazdálkodási rendszer egyik része, amelyet elsősorban a csókai polgárok használhatnak, ugyanis ide elhozhatják a háztartási hulladékot. Annak a hulladéknak, ami a háztartásokban keletkezik, 80-90%-át ez az udvar be tudja fogadni. Idetartoznak a motorolajtól kezdve az izzók, a számítógépek, háztartási gépek, valamint minden olyan kommunális hulladék is, amit egyébként a kétkukás rendszerben szelektálnak, sőt a zöldhulladék és a biomassza is. A csókai hulladékudvarunk mellett még hat működik a regionális rendszerben. Arra törekszünk, hogy felhívjuk a lakosság figyelmét, ezek az objektumok léteznek, és keddtől szombatig működnek. A csókai polgárok ezt a telephelyet aktívan használják, közel 70 háztartás élt már ezzel a lehetőséggel.

A bánáti körút része volt a Tiszaszentmiklóst és Hódegyházát összekötő, felújított út megtekintése, majd Csóka községben az utolsó megálló Hódegyháza volt. Ezen a településen a helyi Szent István Király Hagyományőrző Magyar Művelődési Egyesület terveit hallgatták meg a résztvevők, akiket a falu lakosságának népes csoportja fogadott.

Szemerédi Ernő, az egyesület és a VMSZ helyi szervezetének elnöke elmondta, a pártnak és egy vállalkozás igazgatójának a jóvoltából vásárolták meg a telket, ahol áldatlan állapotok uralkodtak. Először a fákat, bokrokat kellett eltávolítani, majd lebontatták a hátsó épületeket, kihordatták a szemetet. Mindezeknek a munkálatoknak az elvégzésében a Magyar Nemzeti Tanács is segítette őket.

— A telek most már a miénk, folyamatosan dolgozunk, a következő lépésben szeretnénk bekeríteni, majd a meglévő épületet újítanánk fel. Egy közösségi házat szeretnénk létrehozni, ahol helye lenne a Szent István Király-egyesületnek, a Lila Akác Magyar Művelődési Egyesületnek és a VMSZ helyi szervezetének. A beruházás során az objektumot alá kell falazni, a tetőt le kell venni, meg kell emelni, konyhát, szanitáris csomópontot létrehozni, van munka bőven, csináljuk, ahogy a forrásaink, illetve a támogatások lehetővé teszik — ismertette a terveket Szemerédi Ernő.    

Együtt a hódegyháziakkal

— A tíz településből álló bánáti körutat Csóka községben kezdtük meg, Csókán, Tiszaszentmiklóson, illetve Hódegyházán jártunk. Teljesen különböző projektumokat tekintettünk meg, mint a templomfelújítás, a hulladékudvar, az útépítés, a művelődési ház kialakítása. Egy közös van mindezekben, hogy a magyarok összefogásából alakultak ki a megvalósított vagy megvalósítás alatt álló célok. A tömbmagyarságnak azt üzenném innen, hogy Bánátban a magyarságot megőrizni sokkal-sokkal nehezebb, ők mégsem mástól várják a megoldást, hanem közösségi munkával, összefogással valósítják meg ezeket az eredményeket. Mi, akik a tömbben élünk, sokat tanulhatunk a szórványban élő magyaroktól. Itt Hódegyházán székháza lesz a Szent István király nevét viselő művelődési egyesületnek, hatvan év után megtörtént a Tiszaszentmiklóst Hódegyházával összekötő útnak a felújítása, és a Csókán élő magyarság is azt bizonyította, összefogással sok minden elérhető. Ezt az összefogást kell június 2-án is sikerre vinni — összegezte a Csóka községben tapasztaltakat Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke.

Szajánban a művelődési otthonban a helyi Móra Károly Általános Iskola diákjai egy jelenetet adtak elő, majd az épület előtt az Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagjai mutatkoztak be, akik tavaly szerbiai bajnokok lettek, és hamarosan Olaszországban mérik össze tudásukat, ügyességüket. Tóth Zoltán, a helyi közösség elnöke az oktatási intézmények és a civil szervezetek munkáját emelte ki, melyek összefogással számos tervet valósítanak meg.

A bánáti körút a nap folyamán Nagykikindán, Magyarcsernyén, Magyarittabén, Tordán és Nagybecskereken folytatódik, majd az esti órákban Muzslyán közösségi találkozóval ér véget.