A tudományos tanácskozás előadói: (balról jobbra) Alexandra Foresto, Bircsák Anikó, Hózsa Éva, Pomogáts Béla, Kelecsényi László, Paolo Driussi

1991-ben azzal a céllal alakult meg a Kosztolányi Dezső emlékbizottság, hogy minden év márciusában a tanulóifjúság bevonásával tudományos tanácskozáson emlékezzenek meg Kosztolányi munkásságáról. A szervezőbizottság élén kezdetektől Pomogáts Béla irodalomtörténész áll. A Kosztolányi Napok rendezvény 2005 szeptemberétől tovább bővült: a Magyar Nemzeti Tanács ugyanis ekkor döntött arról, hogy ezentúl Kosztolányi Dezső születésnapja, március 29-e egyben a vajdasági magyar könyv és olvasás napja is lesz.
A tizenötödik éve megrendezésre kerülő Kosztolányi Dezső Napok irodalmi rendezvény tehát ezúttal is több vonatkozásban jelentett ünnepet a Délvidéken. A Városi Könyvtárban tartott szaktanácskozást megelőzően BOGNÁR Irén könyvtáros megnyitotta az orvos író Csáth Gézát bemutató emlékkiállítást.
A tanácskozást köszöntötte PRIBILLA Valéria, a könyvtár igazgatónője, utána pedig LOVAS Ildikó, Szabadka önkormányzata művelődési szakágának a vezetője megnyitotta a tudományos tanácskozást.
- Míg Kosztolányi a fényt és a tisztaságot jelenti számunkra, addig Csáth mi magunk vagyunk, életével és küzdelmeivel együtt - mondta a község művelődési titkára, majd átadta a szót a tanácskozás vezetőjének, HÓZSA Évának, aki köszöntötte a meghívott előadókat: POMOGÁTS Béla irodalomtörténészt, KELECSÉNYI László irodalomtörténészt, KÁICH Katalin művelődéstörténészt, Alexandra FORESTO egyetemi tanárt, BIRCSÁK Anikót, az Irodalomtudományi Intézet munkatársát és Paolo DRIUSSI fordítót.
- A Kosztolányi Dezső Napok ezúttal egy napon zajlik majd le, ám rendezvényeinek szerves részét képezi majd az eddigi tanácskozások előadásait tartalmazó tanulmánykötet bemutatója, melyre reményeink szerint hamarosan sor kerül - mondta a tanácskozást levezető egyetemi tanár.
- Mindig indulatoktól és szenvedélyektől dúlt várost hagytam magam mögött, amikor Szabadkára, a béke szigetére jöttem. Békülni és megnyugodni jövök ide - vezette be Pomogáts Béla az előadását, melyben Kosztolányi szellemi örökösének, Illyés Gyulának tükrében mutatta be Kosztolányit, akinek a népi mozgalomról vallott elmarasztaló ítéletét tisztelettel utasította vissza.
Kelecsényi László irodalomtörténész Krúdy és Kosztolányi kapcsolatát szemlélve tárgyalta Kosztolányi munkásságát. Káich Katalin pedig az Édes Anna ürügyén művelődéstörténeti szempontból közelítette meg a cselédsors kérdéskörét, mely Márai és Molnár Ferenc egy-egy művében is megjelenik.
A Kosztolányi-napok igazi különlegességét két olasz előadó meghívása szolgáltatta. Az édesanyja révén délvidéki kötődésű Alexandra Foresto Kosztolányi és Gorkij olaszországi találkozásáról, valamint a feltehetően e találkozás eredményeként született Néró, a véres költő c. mű orosz nyelvű fordításáról beszélt. Mint mondta, az első kiadásból valószínűleg politikai és vallási okok miatt maradt ki a diktatúrára, az önkényre vonatkozó fejezet, hiszen Néró és Sztálin tetteinek hasonlatossága kétségtelen. Az új, 1977-ben megjelent orosz fordítás már teljes.
Bircsák Anikó a Kosztolányi-művekben megjelenő mitológiai vonatkozásokat kutatta, Paolo Driussi pedig a Kosztolányi-versek olasz fordításának nehézségeiről beszélt.
A Kosztolányi-napok résztvevői délelőtt megkoszorúzták a költő mellszobrát, majd megtekintették a gimnázium épületében létrehozott emlékszobát, délután pedig filmvetítéssel, könyvbemutatóval, megzenésített Kosztolányi-versekkel és a diákok pályamunkáinak értékelésével folytatódott irodalmunk délvidéki ünnepe.