Az első magyar operett, A szerelmes kántor című egyfelvonásos és számtalan gazdag dallamvilágú magyar nóta, csárdás szerzője a Tisza-parti városban, Óbecsén született 1841. március 25-én, és tragikus körülmények között Baján hunyt el (szíven lőtte magát) 1913. augusztus 19-én - Meghajolt a népszínmű, a XIX. századi magyar művészet sajátos irodalmi műfaja előtt, melynek fejlődése szorosan összefüggött a reformkort, a szabadságharcot és a kiegyezést magában foglaló történelmi korszakkal - A művészi megnyilatkozás a német művészet példáját követte - A Kazinczy Ferenc felkérésére Ráday Pál által szervezett első magyar színtársulat a magyarországi német színészetet és a magyar iskolai színjátékot tekintette követendő példának - Allaga Géza szerezte a Befútta az utat a hó című népszerű, szívesen hallgatott magyar nótát, mely elhangzik Csepreghy Sárga csikó című népszínművében is. A darabot előadták Szabadkán, a Népszínházban is, Pataki László rendezésében...
A zeneszerző, karnagy, cimbalom- és gordonkaművész nem nyomorúságos viskóban született és nevelkedett, hanem egy jómódú óbecsei családban. Édesapja jól menő ügyvédi irodát vezetett. A 48-as forradalom bukása után a család Bajára, a csöndes városkába költözött. Az általános elképzelés szerint a művész tevékenységéből és a tevékenység által születik meg a mű. De miáltal és mitől lesz a művész az, aki? A mű által, mert az dicséri mesterét, azaz: csak általa válhat a művész a művészet mesterévé. Allaga Géza művész akart lenni. A zene szeretetét a szülőktől örökölte: édesanyja zongorázott, édesapja hegedült és fuvolázott. Ha vendégeket hívtak, többnyire magukkal hozták a hangszerüket, és élvezetes hangversenyt rögtönöztek. Ezeken a házi hangversenyeken a kisgyermek Géza is rendszerint jelen volt, ott sündörgött a gordonka körül, s amikor először szólaltathatta meg, tudta: ez a ,,találkozás' döntő fontosságú életpályája szempontjából. Elhatározta, hogy gordonkaművész lesz. Megszakította középiskolai tanulmányait, elutazott az osztrák fővárosba, és beiratkozott a konzervatóriumba. Szorgalmasan gyakorolt, elválaszthatatlan volt hangszerétől, melynek aztán mesterévé vált. Még csak húszéves, amikor a budai Népszínház, majd a Nemzeti Színház gordonkásként szerződteti. Megvalósult egy álom: 1861-ben Allaga Géza ,,beért'. Tisztában volt vele, hogy a magyar történelem alakulása a művészeti műfajokat egy-egy társadalmi réteghez köti. Megkezdődhetett tehát legtermékenyebb zeneszerzői korszaka. A két fővárosi teátrum mutatja be nagy sikerrel a műveit, a ,,falusi életképek'-et, népszínműveket. A népszínmű műfaját Szigligeti Ede Szökött katona (1843) című darabjából szokás eredeztetni, de a XIX. század 60-as éveiben sokat fejlődött, változott a rendezők koncepciója. Allaga Géza néhány dala elhangzott a Dobó Katica című történelmi tárgyú darabban, a Szép Mara című népszínműbe pedig több olyan szerb népdalt is beépített, amelyet szülővárosában, Óbecsén hallott. A korabeli újságok a bemutató után azt írták, hogy ez az előadás ,,a magyar és a szerb nemzet testvéresülését szolgálja'. Az első magyar operett természetesen nem a legendás Csárdáskirálynő volt, hanem Allaga Géza A szerelmes kántor című egyfelvonásos műve. Ebben hangzott el a gordonkaművész talán legszebb dala, a Szeretlek én, egyetlen virágom című. A drótos tót című népszínműben hangzott el először a Befútta az utat a hó című betyárdal.
Megjelent dalainak kottafüzete, a népszínműveit pedig változatlanul sok helyütt előadták, noha a műbírálók nemegyszer alaposan megkritizálták a műfaj divatjamúltságát miatt. 1866-tól évekig Szabadka város volt az otthona. Színházi karnagyként, zenetanárként dolgozott. Ismeretes, hogy Frankl István kezdeményezésére 1868-ban nyílt meg a szabadkai zenede. Allaga Géza 1870-ben elhagyta a várost, de előtte még oltárhoz vezette itt élettársát, Török Rózsát. Budapesten a Nemzeti Színház, majd az Operaház gordonkása lett. A cimbalomirodalmat egyedül teremtette meg egy szakfolyóirat szerkesztőjeként. Tanára volt a Nemzeti Zenedének is, Blaha Lujza pedig állandó kísérőjéül szerződtette. 1909-ben vonult nyugdíjba, néhány év múlva azonban - miután megvakul, az idegállapota pedig megrendül - öngyilkos lesz.
Azt, hogy elneveztek-e róla utcát Óbecsén, nem tudom...