Dr. Horváth István Károlyné: A szögedi kirajzásnak minden vonatkozásával igyekszünk érdemben foglalkozni - határon innen és túl.

A törökdúlást túlélő, sokasodásnak induló szegediek a 18. és a 19. század folyamán az akkori Csanád, Csongrád, Temes, Torontál, Békés és Arad megyékbe települtek. Ezt a történetírás csak szögedi kirajzásként tarja számon, s az utóbbi időben a történészek, a néprajzkutatók, a publicisták egyre többet foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Bálint Sándor, az 1980-ban elhunyt neves néprajztudós, akit a legtöbben csak a ''legszögedibb szögedi” néven emlegetnek, műveiben többször ír erről a kirajzásról. Meg arról, hogy az egykori Tisza-parti lakosok leszármazottai az elvándorlást követően is szoros kapcsolatot tartottak Szegeddel, különösen a szégyenteljes trianoni békediktátum meghozataláig. Abban az időben ugyanis messze földről zarándokoltak el minden augusztus első vasárnapján az alsóvárosi búcsúba, amelyet egyébként azóta is megtartanak a ferencesek több mint 500 éves kolostora és temploma melletti Mátyás téren.
- Évekkel ezelőtt megfogalmazódott bennünk, hogy olyan találkozót szervezünk, amelyen összehozzuk a ''szögedi nemzet”-et - mondja dr. Horváth István Károlyné, a szegedi Ötágú Síp Kulturális Egyesület elnöke. - Természetesen ez nem egyszerű feladat, és nem lehet máról holnapra olyan összejövetelt szervezni, amelyen jelen lehetnek a kirajzásban részt vett Tisza-partiak leszármazottai. Megfelelő tudományos kutatómunkával, gyűjtéssel, információcserével igyekeztünk átfogó képet kapni azokról a még létező településekről, amelyek segítik későbbi munkánkat. Bonyolult kérdések megoldása áll előttünk, hiszen ismereteink szerint több mint száz hazai és határon túli települést kell felmérnünk, hiteles adatok alapján rögzítenünk.
Az Ötágú Síp Kulturális Egyesületnek nem ez az első olyan vállalkozása, amely a határon túli magyarság összefogását, az anyaországbeliekkel való kapcsolatrendszer kiépítését szorgalmazza. Emlékezetesek például azok az összejövetelek, amelyeket ez az egyesület szervezett például a nándorfehérvári diadal évfordulóira, a Balassi Bálint-kard odaítélésének apropóján (ezek közül is kiemelkedett az a sokakat megmozgató rendezvény, amelyen Tari István délvidéki költőt ünnepelték a szegedi magyarok a Balassi-kard neki való odaítélése alkalmából), de ők szervezték meg a határon túli diákok és fiatalok irodalmi vetélkedőit is a helyi Somogyi Könyvtárral közösen, hogy csak a legfontosabbakat említsük.
- Mint az élet más területein, itt is szükség van az anyagiakra, arra a megnyugtató pénzbeli támogatásra, amely lehetővé teszi számunkra az ilyen nagyszabású vállalkozások lebonyolítását - vallja az elnök. - Úgy tűnik, ez alkalommal talán ez a kérdés is megoldódik, s támogatóink meg a sikeres pályázatok révén megvalósíthatjuk elképzeléseinket. Ehhez azonban a média segítségét is szeretnénk igénybe venni, ezért vagyunk hálásak azért, ha a határainkon túli magyarság tájékoztatási eszközei is bekapcsolódnak munkánkba. Külön köszönet a szabadkai Hét Nap szerkesztőségének, amely a múltban is mellénk állt elképzeléseink megvalósításában.
Csak a teljesség igénye nélkül lehet felsorolni azokat a településeket, amelyek ''érintettek” a szögedi kirajzásban, különös tekintettel a délvidéki falvakra, városokra. Ezek között kell említenünk azokat a településeket, amelyekre elsősorban földművelők, ezzel összefüggésben cselédek és napszámosok, iparosok, juhászok és gulyások, dohánykertészek és egyéb foglalkozást űzők telepedtek le. Ilyen a mai Beodra, Begaszentgyörgy, Buzsák, Feketetó, Magyarcsernye, Csóka, Fejéregyháza, Bácsgyulafalva, Hajdújárás, Horgos, Ittabé, Hódegyháza, Királyhalom, Kikinda, Kisorosz, Ludas, Lukácsfalva, Magyarszentmihály, Majdán, Martonos, Muzslya, Oroszlámos, Padé, Rábé, Szabadka, Szaján, Tamásfalva, Tiszaszentmiklós, Törökbecse, Törökkanizsa, Töröktopolya, Udvarnok, Ürményháza, Verbica és Zichyfalva. A szegedi kulturális egyesület célja, hogy a fent említett délvidéki, erdélyi és az anyaországban található nagyszámú települést egy asztalhoz ültesse és irányt adjon a további tudományos, kulturális és történelmi ismeretek összesítésének - a ''szögedi nemzet” egybegyűjtése érdekében!
A szögedi kirajzás kapcsán egyébként október 1-jén lesz nagyszabású összejövetel az érintett települések képviselőinek részvételével Szegeden.