home 2024. július 25., Kristóf napja
Online előfizetés
A fahíd meséje
Szilágyi Edit
2010.08.18.
LXV. évf. 33. szám
A fahíd meséje

A messze földön híres fahídSzívélyes meghívásnak tettek eleget az óbecsei vendégek, amikor július utolsó napján ellátogattak Óbecse testvérvárosába, a magyarországi Csongrádba. Némelyek számára ez visszatérést, szinte hazatérést jelentett, mások számára újdonságot. A két város mind szellemé...

A messze földön híres fahíd

Szívélyes meghívásnak tettek eleget az óbecsei vendégek, amikor július utolsó napján ellátogattak Óbecse testvérvárosába, a magyarországi Csongrádba. Némelyek számára ez visszatérést, szinte hazatérést jelentett, mások számára újdonságot. A két város mind szellemében, mind építészeti stílusában hasonlít egymásra.
A napsütéses órák száma szerint Csongrád Magyarország legnaposabb városa, a Hármas--Körös torkolatánál terül el, a Tisza mentén 83 méteres tengerszint feletti magasságban. Parkjai üdévé, békés hangulatúvá teszik. Az új épületek és a régi vályogházak a homlokegyenest eltérő jellegük ellenére is meglepő összhangban vannak. A csongrádiak büszkesége a megannyi kerékpárút. Nyugalmat áraszt a Tisza zöld víztükre, az időnként feltámadó szeszélyére csak a töltés figyelmeztet, mely ezt a fékezhetetlen indulatot hivatott megzabolázni! A strand, az utcák, a terek, a gondosan megőrzött öreg városrész és megannyi szép részletében olyannyira Óbecsére emlékeztet.
Csongrád utcáin hatalmas gépek dübörögnek. Épül és szépül a város: korszerűsítik az útjait, felújítják a tereit, templomait. A mozi még nem üzemképes, de az előtte lévő nagy terem már igen, kiállítóterem működik benne. Óbecsén csend van: a szunnyadó munkagépek mintha óvnák a környezet tisztaságát, a rég megszűnt mozi pedig a letűnt idők emlékét.
A víz az embereknek mindig életet adott és munkát. A parton lakótelepek sora emelkedik. A jó megfigyelő láthatja, hogy Csongrádnál a Körös zöldes színű, a Tisza homokszürke. Halállománya a régmúlt időktől kezdve bőségesen adott munkát és eleséget az itt élőknek. Sokak szerint a horgászat gyógyírként hat az emberre: a folyóparton ücsörögve visszapillanthat a múltba, az apáról fiúra szálló foglalkozásra, mely egykor a család élelméről gondoskodott. A hal kitűnő táplálék, böjt idején is fogyasztható, a víz partján is elkészíthető, a folyó állandóan megújuló ajándéka. Az óbecsei Tisza-parton halászókat juttatja eszünkbe, és egy gondolatot ébreszt: folyónk egybefon, összetart: testvérvárossá tett bennünket.
A város féltve őrzött kincse, az úgynevezett fahíd büszkén szemléli a mindent megbocsátó Tiszát, alapzatával belemerül annak számtalan rejtett titkába. Ha mesélni tudna...! A ritkaságszámba menő fahídnak muzeális és turisztikai értéke van, letűnt évek örömét és bánatát őrzi. A Tisza bal partján valamikor víz alatt álló terület kiszáradt, művelhető lett. Ahhoz, hogy a terményt átjuttathassák a másik oldalra, átjáró építményre volt szükség. Egy esztergomi híd elemeiből alkották meg, és megkezdődhetett rajta a forgalom. Az I. és a II. világháború kíméletlenül elbánt vele, de újraépítették. Nemcsak azért, mert szükség volt rá, hanem mert a város jelképe, és mert az ott élők szerint azt üzeni: rohanó, mindent elsöprő világunkban lelassít, óvatossá tesz. Valamikor csónakok tartották, ma egy harmonikaszerű ponton vasszerkezeten pihen. Ha nagyobb hajó érkezik, elvontatható. A fahíd látványa élmény. Nem csoda, ha a csongrádiak és más turisták megállnak előtte vagy rajta kis múlton való merengés vagy egy fényképkészítés erejéig. A járművek alatt recseg-ropog. Talán azt suttogja, hogy még bírja a terhet, vagy talán azt, hogy továbbra is vigyázzanak rá. Alatta motorcsónakok ringnak. Télen alszik a híd, amint a csónakok is, a Tisza magas vízállása esetén szintén pihenni hagyják, és akkor munkába áll a komp. A nyitható híd az óbecsei zsilipre emlékeztet. Valamikor élt a csodálatos bácskai vasóriás, hajóknak állta útját vagy engedte őket szabadon tovaúszni. Sajnos egy akkor helyesnek tűnő ötlet nyomán talpazatát beton fogságába szorították, elé pedig vasrács került.
Csongrádon Nepomuki Szent János (a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje, a gyónási titok mártírja) védelmezi gáttal a várost, a másik oldalon, a gát mögött pedig természetvédelmi terület van gazdag madár- és növényfajtával. A határ jellemző élővilágába elsősorban a Tisza árterén nőtt fűz- és nyárfák, a holtágak nádasai, a mesterségesen telepített erdők, parkok, valamint gyümölcsösök és szőlőültetvények tartoznak. Nepomuki Szent János emléke előtt Óbecse magyar ajkú lakossága kápolnával hajtott fejet. Valamikor a Tisza vize behatolt a városba. Hálából, amiért visszatért a medrébe, hívő lakosai kápolnát építtettek a tiszteletére.
Csongrád környékén sok rejtett természeti érték van. Az alföldi táj kellemes magányos sétákra alkalmas, de ha valaki közösségi élményre vágyik, az is lehetővé válik számára. Ásatások során számtalan régészeti lelet került elő a földjéből. A múzeumban értékes üzenet található a múltból. A galériában kiállítások követik egymást. A Csemegi Károlyról elnevezett könyvtárnak sok az olvasója. A Művésztelep pedig még a külföldi alkotók számára is vonzó, de szívesen látogatják a vajdaságiak és természetesen az óbecseiek is. Nyaranta programok sorozata gondoskodik a tartalmas időtöltésről.
Testvérvárosok. Különbözőségek és hasonlóságok. Meg kell őket élni, és a sajátunkat nagyon szeretni.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..