A Magyar Nemzeti Tanács múlt heti ülésén elfogadták azt a médiakimu-tatást, mely azt igyekezik megcáfolni, hogy a Magyar Szó a Vajdasági Magyar Szövetség pártújságja. Simon Erzsébet Zita, az MNT tájékoztatási ügyekkel megbízott tanácsosa szerint a szakértői testület készítette és a tájékoztatási bizottság által elfogadott kimutatás egyértelműen megcáfolta a vádakat, hogy napilapunk részrehajlóan tájékoztat és hasábjain nem ad minden vajdasági magyar politikai pártnak ugyanakkora teret. A szakértői testület elsősorban a múlt év novembere és az idei év januárja között eltelt időszakot vette górcső alá.

Novemberben a VMSZ-nek 6, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének 3, a Vajdasági Magyar Demokrata Pártnak pedig 2 közleménye látott napvilágot a Magyar Szóban. Decemberben a VMSZ 6, a VMPD és a Magyar Polgári Szövetségnek 1-1 közleménye kapott helyet a lapban. 2013 januárjában a VMSZ-nek 7 közleménye jelent meg a Magyar Szóban, a VMDP-nek és az MPSZ-nek pedig 1-1 — ismertette Simon Erzsébet Zita.
A vizsgált időszakban a különféle eseményekről, illetve sajtótájékoztatókról megjelent tudósítások száma pártonként: VMSZ — 32, MPSZ — 3, Magyar Remény Mozgalom — 3, VMDP — 3, VMDK — 1.
A vizsgált időszakban az összes pártpolitikai tartalom 20%-a szólt a VMSZ-ről, 18%-a Demokrata Pártról, 16%-a a Szerb Haladó Pártról, 10%-a a Vajdasági Szociáldemokrata Ligáról, 9%-a pedig a Szerbiai Szocialista Pártról. A fentiek elég látványosan rácáfolnak az egypártiság vádjára — jelentette ki Simon.

— Nem vonja kétségbe senki sem, hogy a politikai pártokat súlyuknak, közigazgatásbeli részvételüknek, közszereplésüknek megfelelő médiamegjelenítés illeti meg. Köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati szinten a magyar pártoknak 142 mandátumuk van. Ezek csaknem 92%-a a VMSZ-é. A VMDP 4, az MPSZ 2, a VMDK 1, az MRM 1%-os részaránnyal bír. A Magyar Szóban előfordult említések nagyságrendje megegyezett ugyan a kormányzati pártképviselettel, viszont horderejéhez képest a VMSZ (százalékarányban kifejezve) kevesebbszer szerepelt a Magyar Szóban, mint a kisebb pártok. A tartományi kormány ugyancsak három hónapos időszakot felölelő kimutatása szerint a belgrádi és a vajdasági nyomtatott sajtóban összesen 763 cikk jelent meg Pásztor Istvánról, átlagban naponta 3. A 2012. október, november, decemberi időszakban a Magyar Szóban 44 cikk jelent meg a VMSZ elnökéről, a Dnevnik napilapban pedig 72, azaz 64%-kal több, mint napilapunkban. A számokból azt a következtetést is le lehet vonni, hogy a kisebb magyar pártoknak súlyukhoz és közszereplésükhöz mérten 2-szer, 3-szor nagyobb teret ad a Magyar Szó, ugyanakkor a VMSZ-nek 1/6-dal kevesebbet, mint amennyi ugyanezek szerint a kritériumok szerint megilletné — összegezte Simon.

Rácz Szabó László és László Bálint tanácstagok felszólalásából kiderült: a kimutatás számukra nem cáfolta meg a Magyar Szóval kapcsolatos véleményüket. Tekintettel arra, hogy napilapunk eladási mutatói a megjelenés napjától függően igencsak eltérőek, nem mindegy, hogy melyik pártról melyik nap jelenik meg írás, mint ahogyan az sem mindegy, hogy milyen terjedelemben tájékoztat valamelyik pártról, politikusról a lap — érvelt egyebek között a szóban forgó két képviselő.

Az ülésen az MNT tagjai elfogadták a Vajdaság területén működő nemzetek közötti kapcsolatok tanácsainak az emberi és kisebbségi jogok terén kifejtett tevékenységére, hatékonyságára és eredményeire vonatkozó jelentést. A dokumentumból megtudhatjuk, hogy a tanácsok nem mindenhol látják el a vonatkozó törvényben előirányzott feladataikat.

A nemzetileg vegyes önkormányzatok egyharmadában mind a mai napig nem alakult ilyen tanács illetve ha megalakult is, működése nem következetes, átlátható és minőségi, néhol nem különítették el a működésükhöz szükséges költségvetési eszközöket, máshol nem alakult ki egységes gyakorlat a tanács képviselőit javaslók személye körül, megint máshol pedig csak ritkán üléseznek a tanácsok — olvasható a jelentésben.

Az ülés folytatásában az MNT megerősítette az aracsi pusztatemplom megőrzéséért A műemlékek helyreállításának hasznáról és kockázatáról címmel két hete Zentán megszervezett nemzetközi művészettörténeti, régészeti és műemlékvédelmi konferencia záródokumentuma záradékát is, majd elfogadta a Topolya község, Szabadka és Újvidék városok középiskolai hálózatával kapcsolatos véleménynyilvánítást.

A továbbiakban Kávai Bózsó Ildikó kispiaci lakost, magyar nyelv és irodalom szakos tanárt, valamint Varjú Márta okleveles jogászt, a Magyar Szó főszerkesztőjét a tájékoztatási bizottság; Agyánszki Emil topolyai lakost, egyetemi hallgatót az ifjúsági bizottság; Širková Anikó zentai lakost, okleveles jogászt pedig a nyelvhasználati bizottság tagjává nevezeték ki.

Utolsó napirendi pontként az MNT megszavazta azt a záradékot, amely az Újvidéki Rádió magyar szerkesztősége felelős szerkesztőjének a megválasztására vonatkozó mércék javaslatát tartalmazza. A dokumentum értelmében az MNT álláspontja szerint felelős szerkesztővé nyilvános pályázat útján az a személy nevezhető ki, aki megfelel az alábbi feltételeknek: egyetemi végezettség, főállású munkaviszonyban szerzett legkevesebb öt év szakmai tapasztalat, a magyar és a szerb nyelv magas fokú ismerete, műsorfejlesztési elképzeléseinek elaborátuma magyar és szerb nyelven. A tanács szerint a pályázatot magyar nyelven magyar médiumokban kellene közzétenni. A dokumentumban emlékeztetnek rá, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény értelmében az MNT a műsorszórási intézmény igazgatóbizottságánál a pályázó és a pályázati feltételeknek eleget tevő jelöltek közül jelöltet állít az Újvidéki Rádió magyar szerkesztősége felelős szerkesztőjének tisztségére. Simon illetékes tanácsosként elmondta: a VRTV vezérigazgatójával folytatott egyeztetés után megegyeztek abban, hogy a vonatkozó törvénnyel összhangban az MNT határozhatja meg a felelős szerkesztő megválasztására kiírt pályázat mércéit, illetve a beérkezett pályázatok átvizsgálása után az MNT javaslatot tehet a megválasztandó személyre.