home 2024. március 04., Kázmér napja
Online előfizetés
17 fok felett a bolygó átlaghőmérséklete
Talpai Lóránt
2023.07.27.
LXXVIII. évf. 30. szám
17 fok felett a bolygó átlaghőmérséklete

Az utóbbi hetekben sorozatban mérték a Föld eddigi legmelegebb napjait. De az évszakok kapcsán is kijelenthetjük, hogy már nincs négy évszak, csak kettő, mégpedig egy melegebb és egy hidegebb időszak. De mi a véleménye minderről egy valódi szakembernek. Tóth Tamás meteorológust kérdeztem.

* A napokban mérték a Föld eddigi legmelegebb napját, mely rekord azóta újra megdőlt. Hogyan kell mindezt értelmezni, hogy a valaha mért legmelegebb napokat éljük?

— A gyakorlatban a teljes Föld felszínére vonatkoztatott hőmérsékletet különféle mérőeszközök segítségével átlagolják ki. Az északi sarkponttól a déli sarkpontig számítva, mind a nyugati, mind pedig a keleti félgömb adatait felhasználva a teljes Föld felszínének területét vizsgálják. A mérőállomások összevetett végső adatai alapján születik meg végül is egy átlagérték. Az utóbbi hetekben elsőként a Maine Egyetem kutatói tették közzé az adataikat, melyek alapján bebizonyosodott, hogy először emelkedett a Földön az átlaghőmérséklet 17 fok fölé. Mindez július 3-ai mérés, azóta azonban többször is megdőlt ez a rekord. Azóta már 17,23 Celsius-fokot is regisztráltak. Ezeket az adatokat az Európai Unió Kopernikusz nevű mérési projektuma is megerősítette, bár az is igaz, hogy az európai mérések egy kicsivel alacsonyabb hőmérsékletet mutattak. Egyébként amikor az északi féltekén van nyár, akkor a Föld átlaghőmérséklete általában magasabb, mivel sokkal több a szárazföldi terület, avagy az a felszín, amely jobban fel tud forrósodni. Ilyenkor a Szahara sivatag egy hatalmas hőtartályként viselkedik, de ugyanez elmondható az Arab-tábláról is. Iránban például az utóbbi hetekben nem volt ritka az 50 fokot meghaladó hőmérséklet. A világóceánok vizének hőmérséklete szintén hozzájárul ezekhez a rekordokhoz. A korábbi La Niña-hatást egyértelműen felváltotta az El Niño-hatás, vagyis rendellenesen meleg a tengervíz a Csendes-óceán egyenlítői vidékén.


Fotó forrása:  MTI.hu

* Mindenki tapasztalhatja, hogy az utóbbi években, évtizedekben teljes mértékben összezavarodtak az időjárási viszonyok bolygónk különböző pontjain. Nem ritka már Szibériában sem a kánikula. Ezért kizárólag a globális felmelegedés okolható, vagy több tényező határozza meg ezeket a változásokat?

— A földi éghajlati rendszer sokkal bonyolultabb annál, mint hogy egyértelmű kijelentéseket tudjunk tenni. Bár kétségtelenül igaz, hogy ha Szibériában nincs is jelenleg kánikula, de hozzá közel igen. Kazahsztánban és a Kazahsztánnal határos területeken is nagy forróság uralkodik.

* Egyre inkább úgy tűnik, hogy egyfajta trópusi üzemmódba fejlődnek a különféle növények és gyümölcsök. Az időjárás, illetve a klímaváltozás teljesen át fogja formálni térségünk növény- és állatvilágát, illetve ökoszisztémáját? Ön szerint e téren teljes mértékű átalakulás várható a következő évtizedekben?

— Ha nem is egy évtized alatt következik be mindez, de kétségtelen, hogy elindult egy olyan folyamat, amely az ökoszisztéma viszonylag gyors megváltozását eredményezi. Eddig a földtörténeti éghajlatváltozások a jelenleginél lassabban mentek végbe. Valójában az ember által kibocsátott szennyező anyagok ejtik csapdába a napsugárzást vagy pluszenergiát. Mindez új egyensúlyi állapot felé tolja el az éghajlati rendszert. A felmelegedés nyilván együtt jár az élővilág átrendeződésével is. De arról azért még nincs szó Európa, Magyarország, vagy akár a Vajdaság esetében sem, hogy most hirtelen megjelennek a trópusi fajok. Ettől függetlenül a mediterrán térség irányából van egy fajeltolódás. Ezt azoknak a kártevőknek a megjelenéséből is tapasztalhatjuk, mint amilyenek a tigrisszúnyogok. De azt ne felejtsük el, hogy a Kárpát-medence sohasem lesz klasszikus értelemben vett mediterrán terület, annál az egyszerű oknál fogva, hogy itt nincs tenger. Tény és való, hogy az utóbbi években szinte elfelejthettük, hogy milyen is a valódi tél, de meggyőződésem, hogy lesznek még farkasordító hidegek is.

* Az idei évre, pontosabban erre a nyárra kitérve, a nyár eleje igen csapadékos és viszonylag hűvös volt, most azonban úgy tűnik, pokoli forróság köszönt be. Mi várható a következő időszakban? Több hónapos kánikula, vagy esetleg lesznek még csavarok az időjárásban szeptember végéig?

— Ha pontosan meg tudnám mondani, hogy mire számíthatunk a következő két hónapban, akkor vélhetően a legokosabb ember volnék a világon. Csupán abból tudok kiindulni, hogy mit is mutatnak jelenleg azok az előrejelzések, amelyekre tudományosan lehet alapozni. Inkább tendenciákról lehet beszélni, mivel konkrét időjárás-előrejelzést ilyen hosszú távra nem lehet adni. Ezek a szezonális előrejelzések egyébként a trópusi területeken megbízhatóbbak és jobban működnek, mivel ott kiszámíthatóbbak az időjárási rendszerek. Térségünkben, avagy a közepes földrajzi szélességeken azonban szeszélyesebb az időjárás, mivel itt cserélődik ki a sarkvidéki hideg légtömeg és a trópusi forró légtömeg. Nemhiába ennyire változékony az időjárás. Mindezektől függetlenül kijelenthetjük, hogy a nyár hátralevő részében az átlagosnál melegebb időszak fog folytatódni.

 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..