Törökkanizsán több védett műemlék is található: a Szerviczky-kápolna és -kastély, a gróf Maldeghem testvérek kastélya, a klasszicista jegyeket viselő, legrégebbi bánsági kúria, a Schulpe-kastély, valamint a Szent György vértanú katolikus templomban a Székely Bertalan és Than Mór által festett oltárképek, ikonosztázok.
Kevés olyan vajdasági helység létezik, amelynek múltjában annyi nemesi családdal találkozunk, mint Törökkanizsán. A XVIII. századtól a XIX. századig e viszonylag kis terjedésű területen, érdekes körülmények között jött létre a legbefolyásosabb és leggazdagabb nemesek bánáti központja. A kiváltságosok e körének megalapítója a Đurković (Gyurkovich)-Szerviczky család volt. Törökkanizsán a Szerviczkyek vetették meg az alapját e vidék első nagybirtokának–hűbéruradalmának. Családi kapcsolatainak szerteágazása folytán telepedik majd meg itt később a Tallián, a Schulpe, a Maldeghem és a Feilitzsch nemesi család. […] Törökkanizsa nemesei a Tisza partján létrehozott nemesi-urasági negyed kastélyaiban és kúriáiban laktak. Itt, a bécsi mintára megformált, egzotikus fákkal és virágokkal teli árnyas parkban, magas falak mögött éltek, a fényűzés zárt körében, népes személyzettel — írja Szabó József helytörténész A törökkanizsai kastélyparkok árnyékában című kötetében, mely a Vajdasági Magyar Digitális Archívumban is olvasható (www.vamadia.rs).

Schulpe-kastély (Tóth Lívia felvétele)

A Schulpe család tagjai a XIX. században érkeztek Törökkanizsára, beházasodtak az akkori nemesi családokba, így lettek a közösség és a magyarság meghatározó politikai és társadalmi vezetői. A Schulpe család 22 szobás kastélya múzeumnak is beillett volna, az ott megtalálható különböző korok ritka fegyvergyűjteménye miatt. A más-más színűre tapétázott szobák gyönyörű antik bútorokkal voltak berendezve, amelyeket szebbnél szebb meisseni, altwienni, sévrei porcelánkészletek díszítettek. A fényűzést még fokozták a különböző velencei tükrök, aranyozott csillárok, ezüstkészletek, domborművek és dísztárgyak. Külön említést érdemel a kastély festménygyűjteménye, amelynek egyik legértékesebb darabja egy XIV. századi remekmű, valamint Székely Bertalan négy festménye, amelyeket a művész törökkanizsai tartózkodása alatt készített a családnak. A német (porosz) származású családtól azonban a II. világháború után a hatalom elkobozta a vagyont.

Mivel a szerb—magyar megbékélés után a Vajdasági Magyar Szövetség közbenjárására a szerbiai képviselőház hatályon kívül helyezte a kollektív bűnösséget, az utódok élhettek a vagyon-visszaszármaztatás igényével, és 2021 elején visszakapták a kastélyt, melyet korábban a községi bíróság használt, és már néhány éve kiköltözött, csupán a kataszter maradt bent egy-két helyiségben a magántulajdonba való visszakerülés előtti időszakban. A valamikori tulajdonos, Schulpe Emil unokája Kecskeméten élt, két házasságából három lánya született, ők az örökösök. Viszont a legtöbb (visszaszármaztatott) műemlék épület hatalmas befektetést igényel. A régi-új tulajdonosok — főleg, ha külföldön élnek — gyakran az eladásban látják az egyetlen megoldást. Ez a helyzet a Schulpe-kastéllyal is. A törökkanizsai magyar vezetők viszont ragaszkodnak az objektumhoz, közösségi épületként és vadásztrófea-múzeumként álmodták meg a jövőjét — a műemléki felújításhoz, az új funkciók, tartalmak kialakításához azonban támogatásra van szükség, önerőből lehetetlen megvalósítani. 

Lázár János magyarországi építési és közlekedési miniszter a múlt heti vajdasági körútja során Törökkanizsára is ellátogatott. A magyar kormány tisztségviselője itt-tartózkodásával a Vajdasági Magyar Szövetség kampányát erősítette a december 17-ei köztársasági és tartományi választásra készülve. Az eredeti program szerint megtekintették volna Tallián Emil emlékművét, a Maldeghem-kúriát és a Schulpe-kastélyt, ám a szakadó eső miatt a városházán megtartott találkozóra módosult a program.

A Maldeghem-kastélyban a városi könyvtár működik (Tóth Lívia felvétele)

A törökkanizsai városháza eredetileg a járási bíróság székházának készült, építtetője pedig Tallián Emil főszolgabíró, világutazó volt, aki nemesi származású szülők ötödik gyermekeként született Törökkanizsán 1859-ben. Pozsonyi tanulmányai után hivatalnokként helyezkedett el Torontál vármegye közigazgatásában, majd rábízták a törökkanizsai járás 22 községének irányítását. Nevéhez fűződik a közintézmények egész sorának — óvodák, iskolák, népkönyvtárak, a kórház, szegényház, bank és járási bíróság — működtetése, a városka fásítása, a Tisza-part parkosítása. Vadászként bejárta Indiát, Afrikát, Brazíliát, sőt az Északi-sarkot is, és mindig rengeteg ritka trófeával, valamint egzotikus növénnyel tért haza Törökkanizsára. 1911. december 4-én halt meg, utolsó útjára ezrek kísérték el, majd tiszteletük jeléül a város főutcája viselte a nevét. A városi parkban mellszobrot emeltek neki, melyet az I. világháború után kiraktak a Tallián-féle nagy majorba. 2002-ben felújították, majd visszakerült eredeti helyére, Szabó József kezdeményezésére, 2011-ben pedig házán emléktáblát avattak.  

Törökkanizsai községháza (Újvári Ildikó felvétele)

Törökkanizsán Újhelyi Nándor, a képviselő-testület elnöke fogadta Lázár Jánost, valamint dr. Pásztor Bálintot, a VMSZ megbízott elnökét, köztársasági parlamenti listavezetőjét, Juhász Bálintot, a VMSZ Intézőbizottságának elnökét, valamint a párt több köztársasági, illetve tartományi képviselőjelöltjét. A megbeszélésen a törökkanizsai Schulpe-kastély kapcsán a visszaszármaztatott kastélyok, műemlék épületek sorsáról is szó esett. A politikusok támogatták azt a törekvést, elképzelést, hogy az egykor szebb sorsú épületek a vajdasági magyarságot szolgálják, ne kerüljenek idegen kézbe, a közösség számára nem megfelelő funkcióba. A magyar miniszter hangsúlyozta, rendszerben, csomagba foglalva egy tucatnyi épületet támogathatónak lát a magyar kormány részéről: ezeket a Romániában már megvalósított gyakorlat alapján magyarországi alapítvány vásárolja fel, és gondoskodik a méltó felújításukról, ha a helyi politikum garantálja a közösségi funkciót és az üzemeltetési költségeket. Pásztor Bálint úgy fogalmazott, a választások után hozzálátnak a feladathoz, és a kész anyaggal, Lázár János javaslata szerint, Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz fordulnak a tárgyalások megkezdése érdekében.

A Magyar Levente által vezetett Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt 2021 márciusában jegyezték be Magyarországon. Közfeladatai a törvény szerint a közép-európai régió magyar vonatkozású történelmi, kulturális és épített örökségei fennmaradásának, megőrzésének, megóvásának — azok állagmegóvásával, felújításával, fejlesztésével, fenntartásával történő — biztosítása és ezáltal kulturális célú megismerhetőségének, látogathatóságának és kutathatóságának biztosítása és ezek feltételeinek megteremtése, kapcsolódó infrastrukturális, szervezeti, fejlesztési és beruházási célok biztosítása, illetve a közép-európai régió magyar vonatkozású történelmi, kulturális és épített örökségei területén oktatási, kulturális, tudományos kutatási tevékenységet ellátó szervezetek, személyek támogatása.

Tallián Emil emlékműve (Újvári Ildikó felvétele)