József Attila Művelődési Otthon, Torontálvásárhely

Az összegzést ezúttal is az intézmény igazgatója, Horti László vállalta. Kiemelve, hogy bár időnként és idővel lazult ugyan a járványhelyzet, a még tevékenykedő szakcsoportok legszívósabbjának számító vegyes kar munkája sem tudott igazán kiteljesedni. Ezen a tényálláson az idén mindenképp szeretnének változtatni. Plusz újraindítani a magyar népi tánccsoportot, lévén a korábbi meglévő és ütőképes csapat — miután tagjai középiskolások lettek — szinte menetrendszerűen felbomlott. Az előbbiek munkáját Tóth Zsolt karnagy, a helyi református egyházközség kántora, az utóbbiakét pedig Kovács Csilla tanítónő koordinálja majd. Ezek már biztos tények. Egyeztetések folynak továbbá a színjátszók munkájának megkezdése körül is.

A kultúrház igazgatójának elmondása szerint ezúttal egy olyan kétfelvonásos darabban gondolkodnak, amely mindössze hat szereplőt igényelne. Mert azért errefelé, mármint Torontálban is hiányzanak az emberek… Tervek vannak továbbá egy-egy alkalmi irodalmi találkozó megszervezésére is — a helyi iskolások és tanáraik aktiválásával, néhány hagyományos dátumú nótaestre, nemzeti ünnepeink emlékének méltó megünneplésére. Ami pedig a VIVE néven ismert magyarnóta- és csárdásfesztivál folytatását illeti: a 2021 novemberében újraszerveződött Fesztiválbizottság döntése értelmében erre az évre is két versenykategóriában lett meghirdetve pályázat. A többit majd kihozza az idő. A március végén záruló pályázati határidő után mindenképp. Annyi viszont máris bizonyos, a sorrendben huszonhatodik fesztivált legkésőbb ez év augusztusának utolsó hétvégéjén szeretnék megtartani. A szeptember—október ugyanis eleve túlzsúfolt, utána pedig ismét nyakunkon a fűtési szezon. A maga hatékonyságában megoldatlan nyomorával. 

Nyíregyházi Renáta és Horti László

Torontálvásárhelyen 1948 őszén indult újra a második világégés utáni magyar művelődési élet. A centrum 1949. március 1-jén vette fel a József Attila nevet. Lehetséges — jubileumi — igazodási pontok ezek. Addig viszont temérdek a teendő. Beleértve a patinás szakcsoportok munkáinak megerősítését/újraindítását. Szükségessé vált továbbá az eddig megvalósított rendezvényeknek, például a VIVE fesztiválnak a hozzá kapcsolódó fotó- és videóanyagok kategorizálása, helyenkénti digitalizálása, illetve ezek publikussá tétele… A (leg)fiatalabb generációk felzárkóztatása pedig egyenesen imperatívum.

Az utánpótlás kinevelésének folyamatába Nyíregyházi Renáta 2021. december 16-ával kezdődően kapcsolódott be. Egyébként e fiatal helybéli hölgy, két kicsiny gyermek édesanyja, jómaga is növendék. A József Attila Művelődési Otthon kapcsolattartással, archiválással és adminisztrálással megbízott illetékese. Renáta (egykoron ő is a diákom volt!) mindeközben egy községi humanitárius, nonprofit civil szervezet aktivistája is. Meg úgy általában is az. Mármint önzetlenül lelkes, elhivatott és segítőkész ember.

(A falunk különböző pontjain időről időre kihelyezett zöld színű dobozok ugyan bátorítják polgártársainkat a sürgős segítségre rászoruló beteg gyermekek pénzbeli megsegítésére, viszont a dolgok koordinálását is el kell végeznie valakinek. S ez csak a jéghegy csúcsa — a szerző megj.)

Folytatása terveztetik továbbá a József Attila Művelődési Otthon szervezésében az Őseink nyomában elnevezésű, nyár végi programsorozatnak, de lesznek különböző tematikájú, interaktív összejövetelek is. A karácsonyi ünnepkör idejében már bevált műhelymunkák érdemi folytatása, melyekre a szervezők mindenekelőtt a gyermekeket, általuk pedig azok szüleit kívánják megszólítani. Újra érdekessé téve számukra is a helyi kultúrházba való rendszeres bejárást, megannyi rejtőzködő szellemi kincs felfedezését. Szép emlékű eleink kipontozódó hagyatékából.

Terveknek tehát — változatlanul a realitás talaján maradva — ezúttal sincs híja a torontálvásárhelyi kultúrberkekben. A dolgok alakulása és megvalósulása viszont nagymértékben függ tőlünk is. Hosszú távon mindenképp.   

Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, Pancsova

Rancz Károly egyesületi elnök ezúttal egy tekintélyes okmánycsomag társaságában fogadott a korábban megbeszélt időpontban. Mint csakhamar kiderült, eme papírrengeteg csupán a házban/házon tervezett legfrissebb felújítások tervdokumentációjának töredéke. S bár 2021 decemberének közepe óta az objektum leendő szárazkapu bejárata fizikailag már körvonalazódott (az utcára néző ablakok ki vannak szedve, helyükre felfelé nyíló garázsajtó lesz beépítve — a szerző megj.), a további, mármint az udvar területén elképzelt bontási (a jelenlegi nyári konyhát), illetve (újjá)építési tevékenységek (egy kisebb lakást és új, korszerűbb konyhát, fás- és szerszámoskamrát, pincét, néhány beltéri parkolóhelyet…) megkezdéséhez mindenképp szükség lesz még egypár engedélyre, pecsétes okmányra. Ráadásul a Lázár cár utcai telek, melyen a néhai KIE, vagyis a Petőfi székháza áll, továbbra is állami tulajdon…

Rancz Károly

Időközben pedig magában a nevezett utcában is fajsúlyos rekonstrukciós munkálatok folynak. Ezekhez az egyesületnek ugyancsak illik érdemben igazodnia, lévén egyedülálló alkalom ez számára (is) hatékonyan rácsatlakozni a város több, hatékonyságában megújuló infrastrukturális hálózatára. Mint hallhattuk, az említett szárazkapu bejárónál nemcsak a vízvezeték és az egyesület szennyvizét elvezető „ütőerek” találkoznának, de a gázvezeték, a telekommunikációs kábelek, valamint a továbbiakban a föld alá tervezett villanyvezetékek. A csatlakozást lehetővé tevő munkálatokat tehát márciusig mindenképp el kell végezniük. Ez a prioritás. Utána jöhet a többi. Mármint odabent.

Ami a korábbi épületanyagok újrahasznosítását illeti, a pancsovai petőfisek jelenleg a házuk előtti csaknem félmázsás betontéglákat igyekeznek felszed(et)ni és behorda(t)ni az udvarukba. A télelőn megkezdett akciójukat szerencsére csupán a januári fagyok hátráltatták. Mert ugyebár ehhez is munkaerő szükségeltetik. Mely legalább akkora logisztikai kihívás, mint például a továbbra is megoldatlan fűtés. Goromba számítások szerint évente több mint 10 köbméter tűzifát használnak fel erre a célra, a villanyáramot pedig ipari árban számlázza ki nekik a villanytelep.

A Temes-parti kisváros magyar művelődési egyesületének jelenünkben 20-30 aktív tagja van. Számbelileg ugyan ők is fogyatkoznak, viszont lendületben és tenni akarásban változatlanul állhatatosak. Bizonyítják ezt a társalgójuk falain, polcain, üvegvitrinjeiben felbukkanó újabb elismerések is (2021 nyarán a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat vehették át Magyarország miniszterelnökétől Budapesten.) Nemkülönben a tagság nyílt sisakos megnyilvánulásai, melyek a szürke, letargikus és olykor kilátástalannak tetsző hétköznapjai(n)kba is képesek életet lehelni.

Felújítási munkálatok