Beszélgetés a Simon Pál-díjas rákkutatóval, dr. Lódi Csabával
A Simon Pál Rákkutató Alapítvány kuratóriuma kiemelkedő kutató- és gyógyító tevékenysége elismeréséért Lódi Csabát Pro optima merito in pancreatio - onkológia ifjúsági díjban részesítette
Lódi Csaba Szabadkán született 29 évvel ezelőtt. A gimnázium és a zeneiskola zongora szakának elvégzése után az Újvidéki Egyetem Orvostudományi Karának hallgatója lett. Három év után - a bombázások alatt - felment Budapestre, s 2003-ban diplomázott. Az oklevél megszerzése után posztgraduális (PhD) képzésre felvételizett, az idén szeptemberben védi meg szakdolgozatát. Ezután újabb ötévi tanulmányok következnek ahhoz, hogy gyermekgyógyász legyen.
* Mivel érdemelted ki a díjat?
- A tumorkutatásért kaptam. A májfehérjéket vizsgáljuk, azaz a sejteket összekapcsoló fehérjéket a májban.
* Mit kell erről a díjról tudni?
- Szegeden kaptam a Magyar Gasztroenterológus-társaságtól. A Magyar Tudományos Akadémia által életre hívott alapítványról van szó, ennek az ifjúsági díját ítélték nekem, amit 35 évnél fiatalabbak, az adott évben kiemelkedő eredményeket elérők kaphatnak meg. A díj bronzéremmel, elismerő oklevéllel és pénzjutalommal jár, ami ritkaságszámba megy az egészségügy területén.
* Korábban is kaptál már elismeréseket...
- Egyetemi hallgató koromban Generzi Antal-díjjal tüntettek ki, emellett több kongresszuson is megjutalmaztak: Párizsban, Bécsben, Berlinben. Legutóbb Heidelbergben jártam...
* Jelenleg hol dolgozol?
- A Semmelweis Egyetem 2-es számú Patológia Intézetének molekulárisbiológia-laborjában, egy kutatócsoport tagjaként. A PhD arra jogosít fel, hogy önállóan tervezzek és kivitelezzek kutatásokat. A csapat a témavezetőből - aki egyben az intézetvezető is, és a Nemzetközi Patológustársasáság elnöke - és még öt PhD-hallgatóból áll össze. Azt feltételezzük, hogy az őssejtek nyomán regenerálódik a sejt. Tehát, ha valamilyen károsodás éri a májat, azt az őssejt regenerálni próbálja, és lehetséges, hogy egy őssejthiba kapcsán lép fel valakinek a szervezetében a májrák. A baj az, hogy még mindig nem tudjuk megmondani pontosan: melyik az őssejt. A kutatás jelentősége abban rejlik, hogy ha bebizonyosodnak a hipotéziseink, akkor a jövőben a transzplantációt őssejt-beültetésekre cserélnénk fel. Nem állatkísérleteket végzünk, hanem humán anyaggal dolgozunk, azaz emberi szövetmintákat használunk.
* Jut idő a magánéletre emellett?
- Igen, erre vigyázom. Közben megnősültem, és novemberre várható az utód.
* Maradsz Pesten?
- Végleges választ nehéz adnom. A PhD-képzés végéig biztosan...