A nemzeti összetartozás napja

A Magyar Országgyűlés három évvel ezelőtt emléknappá nyilvánította a trianoni békeszerződés aláírásának dátumát, ezzel is hangsúlyozva, hogy a magyar nemzet egy és oszthatatlan. Szabadkán is megemlékeztek a nemzeti összetartozás napjáról.

Az ünnepség a királyhalmi Jézus szentséges szíve plébániatemplomban kezdődött szentmisével, amelyen több százan jelentek meg. A trianoni békeszerződés aláírásának időpontjában, 16 óra 30 perckor megkondultak az emlékezés harangjai Királyhalmon, ugyanúgy, ahogy több anyaországi és külhoni magyarlakta településen, ezzel kifejezve a magyar nemzet határokon átívelő egységét.

Az istentisztelet után először Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, hogy a jeles nap különlegessége az, hogy ilyenkor a magyarság tagjai, legyenek bárhol is a világon, ugyanazt és egyszerre érzik.

— A magyar nemzet újraalkotta önmagát, újrafogalmaztuk önmagunkhoz, a nemzethez való viszonyunkat, a nemzet fogalmára vonatkozó elképzeléseinket. Korábban csak mély fájdalomként élt bennünk Trianon, de meg kellett látni a nemzet nagy teljesítményét, az emberek áldozatait a talpra állásban — emelte ki Répás Zsuzsanna, majd hozzátette, hogy Trianon után a magyaroknak van mire büszkének lenniük. Az erő, amely újraformálta az országot, a talpra állás, az újjáalakulás iránti hit és akarat kiállta az idő próbáját. A magyaroknak ez a stabil bástyája, amelyet történelmi tapasztalatok egész sorára épül.

Az államtitkár bejelentette, Csúrogon a szerb és a magyar államfők jelenlétében hamarosan felavatják az emlékművet, amely emléket állít az ártatlan magyar és szerb áldozatoknak, akik az 1942-es és az 1944-es vérrontásokban vesztették életüket.

— A közös emlékmű a kölcsönös becsület helyreállításának az útja. Ki kell mondani az áldozatok ártatlanságát és a kollektív bűnösség elvének tarthatatlanságát — emelte ki Répás Zsuzsanna, majd végezetül megköszönte a vajdasági magyarságnak, hogy megmaradt magyarnak.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Tartományi Képviselőház elnöke beszédében köszönetet mondott Magyarország parlamentjének a három évvel ezelőtti döntéséért, amellyel június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, valamint megköszönte a Magyar Nemzeti Tanácsnak is és a döntés beterjesztőinek, Német László püspök úrnak, illetve a Magyar Összefogásnak.

— Nemcsak a történelmünkben elfoglalt helye miatt jeles nap ez, hanem azért is, mert mi, vajdasági magyarok, a Magyar Nemzeti Tanács révén, annak  2011 szeptemberi döntése alapján azzá nyilvánítottuk. Ünneppé — fogalmazott Pásztor István, majd kiemelte, hogy a köszönet mindenekelőtt elődeinket illeti meg, akiknek töretlen volt és maradt a hite.

— Ha a békediktátum igazságtalansága feletti elkeseredettség érzését elődeink nem tudták volna leküzdeni, és nem tudtak volna új életet kezdeni, ha nem tudták volna kezelni azt, hogy nem mozdultak ugyan sehová, de mégis új táptalajba kell gyökeret engedve megkapaszkodni, egzisztenciát teremteni, életteret kiharcolni, akkor ez a jeles nap gyásznap lenne. De nem az, nem gyásznap. Örömteli érzéseket ébresztő ünnep — hangsúlyozta Pásztor István, majd végezetül megjegyezte, ez a nap az összetartozásnak, összefogásnak állít emléket. Annak, ami a kibontakozásnak, fejlődésnek, sikerességnek és megújulásnak az alapfeltétele.

A ceremónián megöntözték azt a facsemetét, amelyet az anyaországi és a vajdasági magyarság képviselői ültettek pontosan egy éve, a nemzeti összetartozás napján. Ez a fa a magyarság közös múltját, a közös gyökereket és a közös jövőt jelképezi. A rendezvényen a nemzeti himnusz után a budapesti Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola lánykórusa elénekelte a Nemzeti összetartozás dalát, majd a köszöntőbeszédek után a szabadkai Szent Teréz-székesegyházban folytatódott az ünnepség, ahol a lánykórus adott ünnepi koncertet.