„Én pedig házat építettem az Úr nevének, hogy itt lakjék mindörökké.”

Balatonfüred — 2023. augusztus 24.

Székesfehérvár szülötte, ki 1886. március 26-án látta meg a napvilágot, 1918. november 1-jén lett Balatonfüred plébánosa. „Tíz esztendős füredi szolgálata alatt megépült a Krisztus Király tiszteletére szentelt templom, a plébánia és az iskola is. Megszervezte a hitéletet és a hitoktatást, személyisége nagy megbecsülésnek örvendett. […] A plébános 1928-ban a Magyar Királyság szentszéki nagykövetségének tanácsosa, 1944 végétől a vatikáni magyar misszió vezetője lett, amíg ezt a szovjet megszállás alá került Magyarországról meg nem tiltották neki. Az idegen uralom miatt többé nem térhetett vissza szeretett hazájába, 1947-től Buenos Airesben a második világháború magyar menekültjeinek lelki gondozását látta el. Megalapította a Centro Hungarót, az Egyesületközi Tanácsot, melynek haláláig elnöke volt, 1949-ben kezdeményezésére jött létre a Mindszenty Magyar Tudományos és Kulturális Akadémia, 1950-ben megalapította a Kárpát Könyvkiadó Vállalatot. Újságot adott ki, a magyar színház létrehozását támogatta, segélyszervezetet hozott létre. Emléke ma is él az argentínai magyarok között.” (Külső hivatkozás: veol.hu)

Dr. Luttor Ferenc balatonfüredi emléktáblája a templom felszentelésének 75. évfordulóján, 2002. szeptember 29-én lett felhelyezve. „Azon a helyen, ahol hittel átszőtt áldozatos tevékenységét folytatta.”

A balatonfüredi római katolikus plébániára vonatkozó (hely)történeti adatokat ottjártunkkor rögzítettük. Kapcsolódó fotógalériánk elemeit úgyszintén. 2023. augusztus 24-én.

A Krisztus király templom, azaz a balatonfüredi Piros templom 1927-ben épült neoromán stílusban. Két 25 méteres tornya a város egyik meghatározó jelképe. A tornyok tetejét egyedi keresztek díszítik, melyek a kelta keresztek stílusát és spiritualitását rejtik magukba. A kereszt íveinek metszéspontja körül egy körgyűrű található, mely a ragyogó napkorongra utal, s Krisztus korpuszát (testét) helyettesíti, ezzel szimbolizálva feltámadását, és hogy Ő a soha le nem nyugvó Nap, aki életünket megváltja.

A plébániára vonatkozó első adat 1333-ból való, amikor pápai tizedszedők járták a veszprémi egyházmegye plébániáit, és számadásaik szerint a füredi plébániának János nevű papja 23 dénárt fizetett pápai tized gyanánt. A Szent Mihály-templom romjait ma is láthatjuk a papsokai városrészben. A füredi plébánia a török korban teljesen elpusztult. A katolikusok elmenekültek, vagy meghaltak a végvári harcokban, a megmaradtakat pedig beolvasztotta a protestantizmus, olyannyira, hogy 1747-ben mindössze 7 katolikus család élt Füreden. A balatonfüredi katolikusok sok-sok próbálkozására, kérésére végül dr. Rott Nándor veszprémi megyés püspök 1918-ban dr. Luttor Ferenc fiatal teológiai tanárt küldte Balatonfüredre, hogy a plébániát megszervezze. A tehetséges, fiatal pap a mai önkormányzat helyén lévő szükségtemplomban és lakásában kezdte meg áldásos munkáját. A kezdetektől látható volt, hogy a szükségtemplom kicsi a fürediek számához képest, s szinte a kezdetektől fogva érlelődött egy új templom építésének a gondolata. Az építendő templom tervezésére a lelkész felkérte dr. Fábián Gáspár budapesti, országos hírű tervezőmérnököt, aki a tervezést díjtalanul elvállalta. A templom alapkövét 1926 októberében rakta le dr. Rott Nándor püspök.

ALAPKŐLETÉTEL — A neoromán stílusú templom 40 méter hosszú, 20 méter széles és 10 méter magas. A munkálatok olyan gyorsan haladtak, hogy 1927. márciusában már álltak a falak, ennek az évnek a májusában pedig a két 35 méteres toronyra feltették a kereszteket. A templomajtón belül, jobbra dr. Rott Nándor képét festették meg, s a kép alá ezt a szentírási idézetet írták: „A ház, melyet építeni kívánok, nagy, mert nagy a mi Istenünk” (2Krón 2,5). Az ajtón belül, balra pedig megörökítették dr. Luttor Ferencet is. Az festménye alá pedig ez a szentírási szöveg került: „Én pedig házat építettem nevednek, hogy ott lakjék mindörökké” (2Krón 6,2). Az elkészült templomot 1927 szeptemberében dr. Rott Nándor veszprémi püspök szentelte fel.

Krisztus király liturgikus ünnepét XI. Pius pápa 1925. december 2-án rendelte el. Így az új füredi templomot Krisztus király tiszteletére szentelték fel. Ezzel a címmel országosan is, de világviszonylatban is az első között van. Maga az ünnep Krisztus király vasárnapja, az egyházi év utolsó vasárnapja.