Zentán Szent István tiszteletére 1770-ben épült egy zsindelyes tornyú templom, ez azonban 1911-ben leégett. Három év múlva ugyan megkezdődött az újjáépítése, de az első világháború, majd az azt követő impériumváltás következtében befejezetlen maradt a munka, a második világháborút követően pedig a felálló új jugoszláv hatóságok nem engedélyezték az építkezés folytatását, sőt 1949-ben a tetőig már felépített falakat tankokkal lerombolták, és parkot létesítettek a helyükön. Az egyházközség azonban nem maradt templom nélkül.
- A megmaradt plébániaépületben kialakított kápolnát 1967-ben kibővítették, és ma is itt tartjuk a szentmiséket. Az egykori templom oltárképe - amelyen István a Boldogasszony kezébe helyezi koronát -, Barabás Miklós 1845-ben készült alkotása, két másik festményével együtt, ha sérülten is, de szerencsére megmaradt, és kápolnánk központi helyén látható. Mint kegyelmet éltem meg, amikor a püspök atya néhány éve megszervezte a képek restaurálását. A Barabás-képek helyreállítását Papp Korhecz Zsuzsanna restaurátor végezte, két éve pedig az oromhegyesi Kalmár Tünde készített vitrázst Szent István portréjával, így mára a kápolna szentélye a maga teljességében is tükrözi a bensőséges, meghitt hangulatot.
* Miként éli meg a lelkipásztori szolgálatot azon a plébánián, amely csaknem egy évszázada viseli a sorscsapások keresztjét?
- Valóban, az elmúlt évszázad sem szűkölködött hitet, kitartást, áldozatvállalást próbára tevő eseményekben. A hívek részéről azonban mindig az erőteljes, kitartó hitet, az áldozatvállalást tapasztaltam, akkor is, amikor évről évre gyalogosan zarándokoltunk Doroszlóra, a Kisboldogasszony-napi búcsúra, vagy amikor kápolnánk felújítását végeztük. Azt nem tudnám megmondani, hogy az elkövetkező években a társadalmi-politikai szervezetek miként viszonyulnak majd az egyházunkat érintő kérdésekhez, egyedül azt tudom, hogy a vagyon-visszaszármaztatási igényünkre eddig még nem kaptunk válasz.
* I. László király, a későbbi Szent László a magyar kereszténységet teremtette meg azzal, hogy oltárra emelte, és ezzel szentté avatta az államalapító István királyt, valamint Imre herceget, Gellért püspököt és a két zobori remetét, Andrást és Benedeket, hiszen önálló szentjei révén Magyarországot méltó hely illette meg a keresztény államok közösségében. A 21. században mit jelent számunkra Szent István?
- Szent István nem politikai megfontolásból vette fel a kereszténységet, hanem az őszinte keresztény hit alapján vezette be népünket az európai népek közösségébe. Legfontosabb kapcsunk Európához a kereszténység, Krisztus követése volt. A középkorban kereszténynek lenni ugyanazt jelentette, mint európainak lenni. Mércét jelentett, egy szintet, amelyhez csatlakozni lehet, vagy éppen kell. A fiához írt intelmeinek sorai máig érvényesek, és követendőek, hiszen hazánkért, társadalmunkért felelősséget kell éreznünk. Egyéni érdekünk és boldogulásunk is szorosan összefügg népünk egész közösségének jólétével és előrehaladásával. Ennek helyes útját pedig az Isten képére teremtett ember méltósága, testi-lelki mivoltából fakadó igazi javai és szükségletei mutatják meg. Minden összefügg mindennel, senkinek sem lehet igazán és minden szempontból jó dolga, ha körülötte mások anyagiakban, lelkiekben, emberségben nyomorúságot vagy reménytelen emberi szükséget szenvednek. A türelem és az elfogulatlan ítélkezés, az egyenes gerinccel, nyílt tekintettel való szavahihető kormányzás ugyancsak aktuális ma is. Hiszen a legszebb programhoz is elfogulatlan, tisztességes emberi magatartásra van szükség. Enélkül a legjobb intézmények sem működnek. Az igazi kibontakozás az emberek belsejéből indul. Türelem, elfogulatlan ráfigyelés kell ahhoz, hogy az emberekben, a dolgokban, a helyzetekben megtaláljuk a jobbítás útját.
Szent István napjának megünneplése pedig az összetartozás érzését is erősíti az elszakított nemzetrészekben. Éppen ezért tartom biztatónak az összetartozás napjáról hozott határozatot, amely a keresztény értékekre utal, hiszen egyedül Isten tartja egybe a családot, nemzetet.
* Szent Istvánnal kapcsolatban általában az Intelmeket szokták idézni, pedig a törvényes rendelkezésével, hogy tíz falu köteles egy templomot építeni, tulajdonképpen a helyi zarándoklatok megalapozója lett. A falvak lakói ugyanis abba a templomba zarándokoltak.
- Apostoli királyunk valóban pártfogója volt a zarándokoknak. A Kárpát-medencén áthaladó és a Szentföldre tartó zarándokokat fogadta a királyi udvarban, bőségesen ellátta őket és biztosította számukra az országon való bántatlan áthaladást. A Szentföldre, illetve Rómába igyekvő magyar zarándokok számára pedig vendégházakat építtetett Konstantinápolyban, Jeruzsálemben, Ravennában, Rómában.
Gellért velencei szerzetes, Imre herceg nevelője, a későbbi püspök, szintén zarándokként érkezett az országba. Egyébként a templom építését illető rendelkezését szintén aktuálisnak érzem, attól függetlenül, hogy ma már minden faluban van templom. Elsősorban tehát a lelki templom építésére gondolok, amelyeknek sugároznia kell az erkölcsi és kormányzati tanácsokat és intelmeket, amelyeket állítólag a király mint atya intézett fiához, Imre herceghez.
* A Szent István-plébánián miként ünneplik apostoli királyunk napját?
- Zentán tizedik alkalommal a Jézus Szíve-plébánián rendezik az egyházzenei fesztivált, amely augusztus 15-étől 21-éig tart. A fesztivál tulajdonképpen része az ünnepségsorozatnak. Kápolnánk búcsújának napján pedig reggel, délelőtt és este mutatunk be szentmisét. A délelőtti szentmisét a zentai születésű Orcsik Károly atya mutatja be, aki különben Szilágyin teljesít lelkipásztori szolgálatot.