Néhány nappal ezelőtt, 2013 május havának a végén azonban valóban bekövetkezett a világvége — lerombolták, romba döntötték a csárdát. A kataklizma még tragikusabb és teljesebb, ha tudjuk, hogy a szerb pravoszláv egyház rombolta le! Arra még emlékszünk, hogy a délszláv testvérháború idején fegyvereket áldott meg, de arra nem, hogy csárdákat rombolt az egyház. A kovilji csárda az ottani földműves-szövetkezet földjén és birtokában volt, de a demokrácia visszaszármaztatta az egyháznak.

Az egyház azonban nemcsak csárdát rombolt le, hanem beleszól a Koszovó-politikába, az alkotmányba, Vajdaság sorsába, helyzetébe is. Ezért már régen fogalmazgatok magamban egy kérdést, amit most végre hangosan is felteszek: mi lenne, ha mi, illetve az államvezetés is beleszólna az egyházi ügyekbe? Például itt van a tízparancsolat, amely több ezer éve változatlan — miközben az alkotmányt 5-10 évente változtatjuk vagy módosítjuk. A tízparancsolat a vallás alaptörvénye, melyet a Sínai-hegyen adott Isten Mózesnek, és azzal bocsátotta útjára, hogy azzal nem megszüntetni akarja a Törvényt, hanem beteljesíteni. A mi alkotmányunkkal éppen fordított a helyzet: nem  betartani akarjuk, hanem kijátszani. Lehet, hogy nem helyes, amit mondok, de véleményem szerint lehetne valamit változtatni és módosítani a tízparancsolaton is. Például a hetedik és a tizedik parancsolatot azonnal törölni kellene, vagy legalábbis átfogalmazni. Mert mit értünk ma az alatt, hogy ne lopj? Ez már csak a biciklitolvajokra, a zsebmetszőkre és a bolti szarkákra vonatkozik. Magasabb szinten nincs lopás, csak gyors meggazdagodás, szürkebarát helyett szürkegazdaság, tisztességes adócsalás. Aztán ott a 10. parancsolat: mások tulajdonát ne kívánd! Ezt ma napság már magánosításnak nevezzük, és nem is bűn, mert nem büntetik. Itt van még az 5. parancsolat is, amelyet igencsak meg kellene kérdőjelezni. Az intelem, hogy ne ölj, sajnos nem megy, hiszen nélküle nem bonyolíthattuk volna le az új honokat és hontalanokat teremtő délszláv testvérháborút! A 8. parancsolatot pedig egyszerűen megmosolyogjuk, sőt hangosan fel is nevetünk, ha ezt olvassuk: ne hazudj és mások becsületében kárt ne tégy! Mert mi lenne akkor a képviselőházi vitákkal és a politikusokkal, és bizony a bulvársajtó is tönkremenne, tovább növelve a munkanélküliek számát. Ezt a parancsolatot tehát mielőbb törölni kellene, ha tenni akarunk valamit a politikusok és a parlamenti képviselők lelki üdvéért! A hatodik és a kilencedik parancsolatot ma már talán a hívők nem is tartják bűnnek vagy intelemnek. Azt, hogy: ne paráználkodj és felebarátod házastársát ne kívánd! Az első parancsolattal — uradat, Istenedet imádd! — különben minden rendben: tesszük ezt szavazáskor és a választási kampányok idején.

Tehát változtatni kellene a tízparancsolaton, mert bizony az idők is változnak. Erre hívta fel a figyelmet egy vatikáni turista is. Amikor ugyanis a pápai rezidencia parkolójában meglátta a sok méregdrága luxusterepjárót és limuzint, így kiáltott fel: „Szinte el sem hiszem, hogy mindez valamikor egy szürke szamáron kezdődött!”