A temetőben Szőke Anna, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke elsősorban azt emelte ki, hogy Harkai Imre halálával az itt élő közösség egyúttal a magaskultúra különös műfajától is búcsút vett.

— Valamennyiünk előtt Harkai Imre nagysága villan fel halálának 20. évfordulója kapcsán, és mindez azonnal átcsap az alkotásokba, melyeket örökül hagyott. Most a nekünk nyújtott értékes pillanatait próbáljuk megbecsülni, átélni és tisztábban látni, mint bármikor. Kiemelkedő építésze volt térségünknek. A XX. század utolsó harmadában alkotott, abban a korszakban, amikor a modern építészet új utakat keresett. Az új irányzatokban próbálta megtalálni önmagát és egyéni stílusát. Topolyán akart megfelelni a XXI. század kihívásainak. A népi építészetből csak a letisztult, leegyszerűsített formákat kívánta alkalmazni a nyugati építészeti tendenciák ellensúlyozására. A felbecsülhetetlen alkotásai közül egyet mindenképp szeretnék kiemelni, mégpedig a Topolyai Tájházat, mely a környékbeli magyar lakosság értékeit megörökítő magyar parasztház. A ház berendezése és kinézete Harkai Imréhez köthető, aki mindent megtett annak érdekében, hogy Vajdaságban az első és jelenleg is az egyik legszebb tájházat megtervezze — hangoztatta Szőke Anna.

Az emlékbeszéd után a Kiss Lajos Néprajzi Társaság, Topolya Község Múzeuma és a Juhász Erzsébet Könyvtár, illetve Topolya Önkormányzatának képviselői megkoszorúzták az építész sírját.

Tanácskozás Emlékezünk címmel

A város nevében Tomik Nimród alpolgármester emlékezett Harkai Imrére, aki Topolya életében kivételes személyiségként, kiváló építészként, tudósként és egyetemi tanárként hagyta maga után páratlan örökségét. Az épített környezetet és a tudományt olyan magas szinten képviselte, hogy hatása évtizedeken át érezhető volt. Szakmai hozzáértése és szenvedélye az építészeti kutatómunka iránt mély benyomást keltett mindazokban, akiknek szerencséjük volt vele dolgozni. Nem csupán terveket alkotott, hanem élettel töltötte meg őket, mindig figyelembe véve a helyi kultúrát és történelmet. Topolya épített örökségét nem csupán feldolgozta, megőrizte, hanem fejlesztette is, hozzájárulva a város karakterének és arculatának alakulásához. Nemcsak a szakmában ért el kiemelkedő sikereket, hanem oktatóként is átadta tudását és lelkesedését a következő generációknak. Hallgatói számára példakép volt, nemcsak az építészeti ismeretek, hanem az integritás és az elkötelezettség terén is.

— Topolya lakói számára Harkai Imre nemcsak egy építész volt, hanem egy olyan személyiség, aki szeretetteljesen kötődött a városhoz és annak lakóihoz. Munkássága által vált a város egy részévé, az általa alkotott épületek és tervek mindannyiunk számára emlékeztetői maradnak az őszinte elkötelezettségnek és a művészi kifejezésmódnak. Harkai Imre emléke örökké él majd a város szívében, azokban az épületekben, amelyeken keze nyomát hagyta, és azokban az emberekben, akiknek életét gazdagította. Emlékét tisztelettel őrizzük, és hálával gondolunk vissza mindarra a munkára, amelyet Topolya és a közösség érdekében végzett — emelte ki Tomik Nimród.  

A jelenlévők elsőként Klamár Zoltán értekezését hallgathatták meg, „Beszöktünk egy új világba…” — Tisztelgés Harkai Imre emléke előtt címmel. A ’70-es évek Topolyájának városi tervezőirodájában — mely az „új világot” szimbolizálta számukra — építészhallgatóként kezdődött életre szóló barátság emlékeinek felidézését a további tervek és a jövőbeli, közös kutatómunka vázolása követte, melynek sajnálatos félbeszakadása következett be Harkai Imre halálával. Strukturális építészként jellemezte Harkait, aki a népi és a kortárs építészetnek egyaránt nagy kutatója és szakértője volt, magas szinten művelve mindkettőt.

Radaković Marina, Topolya Község Múzeumának igazgatója A múzeum és Harkai Imre címmel tartotta meg előadását, melyben kiemelte az építész munkásságának jelentőségét és fontos szerepét a város műemlékvédelmi tevékenységében. Az építész nevéhez fűződik a tájház, a kovácsműhely, a topolyai szélmalom, valamint a Kray-kastély — mely épület a topolyai múzeumnak ad otthont — felújítása és a város arculatát meghatározó épületekké tétele. A kastély Harkai Imre és a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet közbenjárására felkerült a kiemelten védett műemlékek listájára, amivel párhuzamosan megkezdődött az épület rekonstrukciója.

Dr. Silling Léda A népi építészet esztétikája, pingálás és pingáló mesterek címmel értekezett a népi építészet ezen remekeiről, kiemelve tájegységünk jellegzetes vajdasági motívumainak szerepét a népi építészet díszítőelemeinek ékességeiként.

Harkai Imre özvegye, dr. Harkai Vass Éva a neves építész pályaképét, tanulmányainak kezdetét, mestereit és mindazon neveket ismertette, akik hatással voltak munkájára, pályájának alakulására, és inspirálták őt. „Gyermekkorában mindenki költő, s a múzsa kamaszkorban választja ki, kit fog megtartani magának” — idézte Weöres Sándort, ezzel utalva arra, hogy Harkai Imre munkásságát mindvégig meghatározta a művészetek szeretete és azok hatása. Az építészetben nemcsak a funkciót, hanem annak összművészeti jellegét is meglátta, építőművészetként értelmezte. Harkai Imre munkásságával, hagyatékával Topolya város és közösségünk számára olyan értéket teremtett, amelyek hatása nemzedékek múltán is érezhető.