Tízéves kislány lehettem, amikor a szüleim elküldtek Doroszlóra a Hímző és Hagyományápoló Gyermektáborba. Amikor csak eszembe jut azóta Fehér Ferenc háza, mindannyiszor a régi mesterségek nagy szakemberei, a januári hidegben a falu utcáin végighúzódó árkokat borító vastag hótakaró és gyermekkorom talán legnagyobb csúszkálásai úsznak elő emlékeimből. Ezekre gondoltam akkor is, amikor a karácsonyi ünnepek előtt ellátogattunk Bácska nyugati csücskébe, a Duna—Tisza—Duna-csatorna partjára, hogy felfrissítsük Doroszlóval kapcsolatos ismereteinket. Ebben Diósi János — Jani bácsi, a Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület elnöke, valamint az egyesület titkára, lapunk külmunkatársa, Lennert Móger Tímea volt segítségünkre, és az ünnepi készülődés ellenére is szívélyesen fogadtak bennünket.
Aki velem ellentétben nem járt a „Varróban”, annak Doroszló neve a néptánccsoportról és a fúvószenekarról, leginkább pedig a katolikusok búcsújáró kegyhelyéről, a Szentkútról lehet ismerős, ám ezekről később ejtünk szót, előbb lássuk, kik lakják a települést, miből él a falu manapság!

Doroszló sem erősíti a szabályt

Doroszló földrajzi elhelyezkedése, termékeny bácskai földterületei folytán elsősorban mezőgazdasági település, de sajnos nem kivétel a jellemző vajdasági példa alól: nagyon sok a munkanélküli, következésképp egyre nagyobb az elvándorlás is. Jani bácsi szerint a probléma ott kezdődik, hogy a lakosság nagyon szűk rétegének van megművelhető földterülete a faluban, akinek pedig nincs saját földje, annak más munkalehetősége sincs, de nemcsak Doroszlón, hanem a közeli nagyvárosban, Zomborban sem.
A falu lakossága a 2011-es népszámlálási adatok szerint mintegy ezerötszáz főnyi. Csaknem a fele részük magyar, a másik fele pedig szerb, horvát, roma és egyéb nemzetiségű. Azok közül azonban, akik igényelték és megkapták a kettős állampolgárságot, sokan elvándoroltak a jobb megélhetés reményében, ki nyugatra, ki északra költözött.
— Persze hogy leépül a falu, amikor nincs miből élni! Doroszló valaha nem így nézett ki, mint manapság. A házak rendbe voltak téve, ki voltak meszelve, lakhatók voltak, most pedig nagyon sok az üres hajlék és elszaporodtak a lopások is. Szégyen, ahogy a házak kinéznek. Gazdátlanok, lepusztultak — mondja keserűen Jani bácsi.
A falubeliek nagy reményt fűznek egy most épülő, növényi hulladékból briketteket előállító gyár esetleges munkalehetőségeihez. Továbbá abban is reménykednek, hogy a falu csodakútja iránti érdeklődés a megfelelő körülmények megteremtésével fellendül, és a vallási turizmus felpezsdítheti Doroszló mindennapjait.
Jani bácsi szerint infrastruktúrája szempontjából Doroszló toronymagasan felülmúlja a többi vajdasági települést, itt ugyanis még a ’70-es években leaszfaltozták az összes utcát: négy főútját a mellékutakkal és a bekötőúttal együtt. Minden háztartás csatlakozott a vízvezeték-hálózatra, ezenkívül mindenütt van gáz-, telefon- és internetszolgáltatás is.

A fiatalok aktívak

Tímea szerint a csekély munkalehetőség ellenére a fiatalok aktívak, szorgalmasak mind a magánéletben, mind a közéletben. A művelődési egyesület munkájában is részt vesznek. Népi tánccsoport, színjátszó és irodalmi csoport, valamint vegyes kórus is működik a faluban, ezenkívül a Doroszlói Ifjúsági Szövetségnek is népes a tagsága. Ezek a szakkörök az általános iskolásoktól kezdve a középiskolás diákokig szinte mindenkit megmozgatnak. A lelkes kezdeményezések azonban időről időre megrekednek, mert a csoportvezetők csak ideiglenes időre vállalják el a munkát. Alighogy összeszokik egy-egy tánc- vagy színjátszó csoport, mire a lámpaláz elmúlik, a vállalkozói kedv is alábbhagy, és összetartó személy híján feloszlanak az együttesek. Aztán kezdhetnek mindent elölről.
A falu lakossága a különféle sporttevékenységekben is aktív. Sajnos a futball-, a kézilabda- és az asztalitenisz-csapatok pénzszűke miatt megszűntek, viszont alakulóban van egy lányfocicsapat, melyet a helyi kerékpárosokkal karöltve Bikeball néven kívánnak bejegyeztetni. A hölgyek az általános iskola épületében aerobikórákon is részt vehetnek. Szűk réteget érint, de ugyancsak fontos megemlítenünk a horgászatot és a vadászatot. Ezenkívül nagy hagyományra tekint vissza az önkéntes tűzoltótestület is.

A művelődési életre nem panaszkodhatnak

Doroszló hagyományos rendezvényei januárban a Négyesfogattal, Nyugat-Bácska négy magyarlakta településének, Doroszlónak, Gombosnak, Szilágyinak és Kupuszinának a közös művelődési előadásával kezdődik. A Négyesfogat immár több mint negyvenéves múltra tekint vissza, a négy falu időről időre minden településen a maga fél órájába igyekszik belezsúfolni mindazt, amire büszke. Ezt követi az évi közgyűlés, melyet egyesületi bállal koronáznak meg, és már el is érkezett a március, amikor is 15-én megemlékezést, koszorúzást tartanak a 48-as forradalom és szabadságharc emlékére, illetve művelődési műsort is készítenek.
Hagyományosnak számít immár a valamennyi civil szervezet részvételével megtartott nyári napok rendezvénysorozat, melynek keretében nyár végén, kora ősszel halfőző versenyt is szerveznek.
Szeptemberben a falu is az őszi termény-betakarításokhoz igazodik, ekkor van a Szüretbál, melyen a három néptánccsoport bemutatkozik az előző évben készült koreográfiákkal, továbbá felidézik a szüreti mulatságok népszokásait is. Az utóbbi években bevezették azt a szokást, hogy amikor a doroszlóiak fellépnek valahol, akkor a házigazdákat vendégszereplésre hívják, így a települések közötti kapcsolatot a Szüretbál közös megünneplésével erősítik.
Novemberben kerül sor a Fehér Ferenc költőnek emléket állító szavalóversenyre, mely a nyugat-bácskai általános iskolásokat mozgatja meg. A névadó utolsó évtizedeit Doroszlón töltötte, ezért a falu mély tisztelettel hódol munkássága előtt, de a versenyen az ő versein kívül a klasszikus és kortárs költőké is helyet kapnak. Minden évben szép számú diák méretkezik meg a versenyen, és nemcsak a környező településekről, hanem a határon túlról is érkeznek részvevői. Ez a határon átívelő együttműködés főként a Bácskai Civil Szervezetek Szövetségének (BÁCISZ) köszönhető, melynek keretében mintegy kilencven bácskai, határon inneni és túli egyesület ápol rendszeres kapcsolatot egymással.
A kör pedig a nemrég megtartott hagyományos karácsonyi műsorral zárult, melyen a falu apraja-nagyja kedves műsorral járult hozzá a boldogabb ünnepekhez.

Hagyományőrzés és egyházi élet

Nem állhattam meg, hogy ne kérdezzek rá a régi mesterségeket űző szakemberekre és a hagyományápolásra, melyet én egykor Doroszló vérkeringésével szervesen összeforrva éltem meg. Jani bácsi szerint ez ma már mindinkább kihalóban van. A régi mesterek száma megfogyatkozott, utánpótlás pedig nincs. Doroszlón van egy tájház, mely még hitelesen őrzi az elődök világát, a hétköznapokban azonban egyre ritkábban esik szó a tisztaszobáról vagy a népviseletről.
És hasonlóan gyengül a hívők támogatása is. A gyülekezet továbbra is fáradhatatlanul jár a templomba, számuk azonban jelentősen megfogyatkozott. Mivelhogy itt található a búcsújáró kegyhely, a doroszlóiaknak erősebb hívőknek kellene lenniük — állítja Jani bácsi. A Szentkút legnagyobb látogatási időszaka szep-tember 7-e és 8-a, Kisboldogasszony napja, de évközben is sok a látogató, olykor megáll egy-egy busz vagy személygépkocsi, az utasok bemennek a templomba, imádkoznak, és távoznak anélkül, hogy bárkinek is szólnának. A tervek szerint a közeljövőben zarándokházat építenének a templomudvarban, az egykori harangozó volt lakása helyén, ahol szálláshelyet, éttermet rendeznének be, mely megkönnyítené a táborozást, segítene beindítani a vallási turizmust, és ily módon a falu is felvirágozhatna.

Mit hozhat az új esztendő?

Ami a jövőt illeti, Doroszló szép tervekkel igyekszik megtartani jó hírét a települések között. A művelődési egyesület öt évvel ezelőtt megvette a tőszomszédságában roskadozó házat. Az épületet lebontották, s így a telek jelentősen gyarapodott. Azóta megkezdődtek az építési munkálatok is, elkészült a filagória, és tervben van egy szabadtéri színpad — meg a hozzá való nézőtér és a nélkülözhetetlen autóparkoló — megépítése is. A falubeliek így a nyári fülledt időben szabadtéren élvezhetik a művelődési programokat, de a színtér számos más rendezvénynek is helyet ad majd. A terv megvalósításához szükséges összeget pályázati pénzekből, adományokból és téglajegyekből gyűjtötték össze, a jótékonykodók pedig plakettet kaptak adományaikért cserébe.
A Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület az idén jubileumot is ünnepel. Az egyesület fennállásának 75. évfordulójára tartalmas programmal készül június 28-án. A legszebb ajándék, amit a falunak adhatnak, természetesen az lenne, ha addigra létrejönne a nyári színpad, de ez leginkább az anyagiaktól függ, megsürgetni nemigen lehet.
A doroszlóiak abbéli igyekezete és találékonysága, hogy a falu lakói ne szenvedjenek hiányt otthonukban, ékes példája lehet annak, hogy az összefogás, ha önzetlen és jó szándékú, hegyeket mozgathat meg. A Szentkút csodatévő vizének ereje az új esztendőben talán Doroszló reményeinek beteljesüléséhez is kedvező lehetőségeket teremt.