A mai napon, az ENSZ Közgyűlése 1950-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok világnapjának. Két évvel korábban 1948-ban ezen a napon aláírták az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely dokumentum az emberiség történetében először ismerte el, hogy minden embert egyenlően megillet az élethez, a szabadsághoz és méltósaghoz való jog.
Ez az év egy nagyon specifikus év az emberi jogokat illetően. Néhány hónappal ezelőtt még elképzelhetetlennek tartottuk, hogy korlátozva lesz a szabad mozgáshoz és gyülekezéshez való jogunk, ami mára valósággá vált.
A Coronavirus világjárvány elleni küzdelem jelentősen kihatott a mindennapjainkra és hatást gyakorolt a köz- és magán szféránkra is.
Óriási társadalmi, politikai és jogi kihivást jelent hatékonyan reagálni erre a krizisre helyzetre, úgy, hogy az emberi szabadság jogok védelme legkevésbé csorbuljanak.
Az elejétől kezdve világos volt, hogy a vírus elleni küzdelemben a társadalom rendes működését lehetetlen lesz fenntartani. A polgárok olyan korlátozásokat tapasztalhattak meg, amelyek az alap szabadság jogaikat érintették, amelyre generációk óta nem volt példa. Olyan intézkedések lettek foganatosítva, mint a szabad mozgás korlátozása, kijárási tilalom és izoláció. Az alapjogok és szabadságok korlátozásáról szóló intézkedések célja, hogy megakadályozza a virus elterjedését és biztosítsa a közegészség védelmét.
Ezek az intézkedések érzékenyen érintették az idősebb polgártársainkat, egyedülálló szülőket, a családon belüli erőszak áldozatait, a fogyatékkal élő személyeket, valamint bizonyos betegségben szenvedő polgárokat.
Fontosnak tartjuk, hogy mindíg fennmaradjon az egyensúlyt a korlátozó intézkedések, az emberi jogok tiszteletben tartása és a közegészség védelme között, mert ezeknek egyszerre kell megvalósulniuk.
Emelett, még nagyobb toleranciát és türelmet kell mindannyiunknak tanúsitanunk, hogy megóvjuk, úgy a fizikai, mint a lelki egészségünket, hogy túljussunk ezen a világjárványon.
Szabadka Város
Helyi Polgári Jogvédő
Tóth Szalai Erika