Találkozás Kurina Verebes Gusztáv szabadkai születésű, Újvidéken élő mesterprímással, a Zenész Romák Vajdasági Egyesületének volt elnökével, a Gypsy Classic Band zenekar vezetőjével
Egyes feltevések szerint a cigányság Ázsiából származik, pontosabban Észak-India nyugati vidékeiről. Vándorló népként a cigányok eljutottak Európa szinte minden országába, de sajátos életmódjuk miatt nem igazán tudtak a társadalmi ranglétra magasabb fokára emelkedni. åk az oláh cigányok, akiket a köznyelv sátoros cigányokként említ. De van a cigányságnak egy másik csoportja, a magyar muzsikus cigányok, akik iskolába járnak, sőt egyetemre, zeneileg rendkívül magas szinten képzettek. åk azok, akik az általuk képviselt cigányzenével gazdagítják az egyetemes magyar kultúrát. Március 19-én a cigányság világnapját ünnepeljük.
Kurina Verebes Gusztáv Szabadkán született, itt végezte el a zeneiskolát is. Hivatása a szerelme is egyben: mesterprímás, méghozzá az egyedüli egész Vajdaságban. Tizenhárom hangszeren játszik, öt nyelven beszél. Aktív tagja a 100 Tagú Cigányzenekarnak, saját együttesével pedig, a Gypsy Classic Banddel fellépett már Európa több nagyvárosában, többek között Cannes-ban, Riminiben, Leccében. Újvidéken hangszerjavító műhelye van, ahol ő maga javítja a zeneszerszámokat. Jelenleg ebből tartja el a családját. Hitvallása, hogy a cigányságnak meg kell kapnia azt az elismerést és figyelmet, amiben a többi kisebbség is részesül. Habár a világon szinte már mindenütt romaként említik őket, Kurina Verebes Gusztáv jobban szereti, ha cigányként aposztrofálják.
* Hogyan látja jelenleg a vajdasági cigányok helyzetét?
- Sajnos egyre kevésbé keresik a cigánymuzsikát itt a Vajdaságban, sőt azt mondhatom, hogy kiveszőben van. Nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy a magyar kultúra e jeles tartozékát tovább művelhetnénk. Az Újvidéki Rádióban még Milošević idejében beszüntették a magyar zenei szakosztály működését, menesztették mindazokat, akik magas szakmai szinten szerkesztették a műsorokat. Ma már csak évente kétszer, a VIVE-n és a karácsonyi hangverseny alkalmával hallható az igazi népi muzsika és a cigányzene az Újvidéki Rádió hullámhosszán. Ez is csak és kizárólag Linka Lászlónak és Szakállas Ottónak köszönhető, akik továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne merüljön végleg feledésbe - legalábbis itt, a Vajdaságban - a cigánymuzsika.
* Ön különféle módon próbálta segíteni a vajdasági cigány kisebbség érvényesülését...
- 1985-ben megalakítottam a Rajkózenekart, aminek köszönhetően sok tehetséges magyar cigánygyerek tudott érvényesülni itthon vagy külföldön. Szinte mindegyikük a tehetségéből él, sokszor tűnnek fel televízió-, illetve rádióműsorokban, vagy éppen tanítanak, nevelik a jövő korosztályát. Nagyon büszke vagyok az egykori tanítványaimra, hiszen velük/általuk tovább élhet a cigánymuzsika. Aztán a 2000-es évek elején megalapítottam a Roma Lélek nevű civil szervezetet, amellyel az volt a célom, hogy biztosítsam a cigány gyermekek számára az iskoláztatást, illetve a felnőttek számára a munkalehetőséget. Ezt a civil szervezetet számon tartja a Köztársasági Igazságügyi Minisztérium is, de a működtetéséhez szükséges anyagiak híján csakhamar megszűnt működni. Kaptunk ugyan némi anyagi támogatást néhány jóakaratú magyar politikustól, de ez sajnos kevésnek bizonyult. Nem sokkal ezután Szabadkán megalapítottam a Szabadkai Nagy Cigányzenekart, de a már említett okokból szintén nagyon rövid időn belül kénytelenek voltunk feloszlatni. Használatra kaptunk ugyan a szabadkai önkormányzattól egy próbatermet az új városházán, de semmi egyéb anyagi támogatásban nem részesültünk. Ilyen körülmények között nem tudtunk tovább dolgozni...
* Érdekes, hogy a muzsikus cigányok családjának szinte minden tagja foglalkozik zenével, sőt a legtöbben hivatásként űzik ezt a mesterséget. Így van ez az Ön családjában is?
- Természetesen. A cigányzene szeretete és művelése apáról fiúra száll. Családom minden tagja hivatásszerűen foglalkozik zenével: a gyermekeim és az unokáim is. Sanyika, a legkisebb unokám még csak ötéves, de már hegedül. A zene szeretetét nem lehet kiölni az emberből. Az a génekkel együtt öröklődik, nemzedékeken át.
* Ön szerint mit tehetne a jelenlegi kormány annak érdekében, hogy a cigány kisebbség megkapja a neki kijáró megbecsülést?
- Mint ahogy minden népcsoportnak, a cigányságnak is van ,,alja'. åk azok, akik miatt a legtöbben előítéletekkel viseltetnek a cigányok iránt. Csak kevesen tudják, hogy a cigányságnak van egy másik ,,rétege' is, az iskolázott magyar cigányok. Sokat gondolkodtam már ezen a kérdésen magam is. Talán az iskoláztatást kellene kötelezővé tenni az úgynevezett ,,mezítlábas' cigányok, az ide települtek számára. Meg kellene szigorítani a cigány gyermekek iskoláztatását. Aztán felötlik bennem - amint látom a sátortáborszerű cigánytanyákat, ahol az egyébként iskolázatlan cigányság él -, hogy az ottani gyermekeknek nincs igazi otthonuk, nem adottak számukra az alapvető életfeltételek sem. Hát hogyan várhatnánk el tőlük, az ilyen körülmények között élő gyermekektől, hogy matematikát, irodalmat, társadalom- és természettudományokat tanuljanak az iskolában? A magyar muzsikus cigányok egytől egyig iskolázottak, zeneileg képzettek. Én is magyar nyelven végeztem a tanulmányaimat, és ezt a nyelvet használom a mindennapok során is. Sajnos, a magyar muzsikus cigányok Mária Terézia uralkodása idejében elveszítették a saját nyelvüket, nem úgy, mint az oláh cigányok. Mi, muzsikus cigányok Petőfi Sándor, Arany János, József Attila verseit olvastuk, tanultuk a magyar helyesírást, a magyar történelmet. Magyarnak érezzük magunkat, de természetesen nem tagadjuk meg a származásunkat, sőt büszkék vagyunk a cigányságunkra, aminek köszönhetően gazdagabb lett az egyetemes magyar kultúra.
* Európa hogyan tekint a cigány kisebbségre?
- Európa az elmúlt tíz esztendőben sokkal jobban odafigyelt a cigány kisebbségre, mint annak előtte. Fontos, hogy a cigányság is megkapja az őt megillető jogokat. És itt most nem a politikára gondolok, hiszen a cigányok világéletükben politikamentes életet éltek. A társadalom feladata lenne, hogy a kultúrájukat megbecsülve lehetőséget adjon számukra a felemelkedésre, arra, hogy kiérdemeljék a társadalom és a velük együtt élő népek elismerését. Nekem nagy álmom, hogy életre hívjam a Vajdasági Nagy Cigányzenekart, hogy megszerettessem a magyar fiatalokkal a cigányzenét, amely szerves része a magyar kultúrának. Ezáltal a vajdasági magyar muzsikus cigányoknak talán sikerülne érvényesülniük itthon és külföldön is - zárta a beszélgetést Kurina Verebes Gusztáv.