A kispiaci Péter-Pál-templom

Péter-Pál napja az egységes magyar nemzet ősi ünnepe, dologtiltó nap. A parasztgazdálkodó alföldi emberek tapasztalata szerint erre a napra már megszakad a búza gyökere, pár hét múlva lehet aratni. Az aratás kezdetét is ehhez a naphoz kötötték. Muravidéken a rozs, Délvidéken az árpa aratását kezdték az ünnep multával. Az ünnepnaphoz fűződően a Szabadka, Kispiac, Topolya környéki gazdák ilyenkor kimentek a határba, megnézték a búzát, egy-két kaszasuhintást végeztek.
Szent Péter és Pál apostolok ünnepén tartja templombúcsúját Bács, Bajmok, Kisorosz, Kispiac, Monostorszeg, Piros és Melence. A keresztény ünnep közösségmegtartó erejének felismerésével a többpártrendszer újraindulása után több település, köztük Kispiac is a falu védőszentjének tekinti a két apostolt, akik a templom képével a falu címerében is helyet kaptak. Kispiac tíz éve falunapot is ünnepel Péter-Pál napján. Az egy évtizedes gyakorlat hátrányát azonban egyre jobban érzi a falu vezetése, így megtörténhet, hogy a falunapot az idén utoljára ünnepli Péter-Pál napján Kispiac.
- A templombúcsú hagyományosan nagy ünnep a faluban. Külsőségekben is megnyilvánul ez. Sátoros ünnepség, vásárlás, a vendéglátásra való készülődés, sütés-főzés tölti ki a helybeliek napját, amelyből azért a szentmisén való részvétel se marad ki. Mindent összevetve viszont szerencsésebbnek tartanám, ha más dátumon tartanánk ezt a napot, akkor egyrészt talán több idő jutna a templombúcsú átélésére, másrészt többen eljuthatnának a rendszerint este kezdődő műsorokra is - jegyzi meg SZÉLL József atya, Kispiac plébánosa, amikor éppen azért kerestük fel Péter-Pál ünnepére készülődő falut, mert úgy hírlett, elmarad a rendezvény.
- A múlt heti tanácsülésen olyan határozat született, hogy az idén változatlanul a templombúcsú napján tartjuk meg a falunapot. Arról pedig, hogy a jövőben melyik dátumhoz kötődően rendezzük meg, az aratás befejezése után lakossági fórum dönt majd - mondja BÍRÓ László tanácselnök, Kispiac polgármestere. A falunap jubileumára, a tizedik évfordulóra már összeállt az ünnepi műsor. Egy részét június 25-én Nagymágocson, a testvértelepülés napján is bemutatják.
- Legjobban most a falu és az E-5-ös út közötti bekötőút burkolatának a kiaszfaltozása foglalkoztat bennünket. Csaknem negyven éve készült el az út alapzata, burkolat viszont azóta sem került rá. Most erre kaptunk ígéretet - mondja a 2400 lelket számláló település polgármestere.
- A falunapnál sokkal fontosabb kérdéseket kell megoldanunk - vélekedik SZARAPKA Ede, a helyi közösség tanácsának tagja, aki egyben Magyarkanizsán VMSZ-es községi képviselő. Elképzelése szerint a falunap egy szűkebb körű rendezvény lenne, amelyet szentmisével és rövid művelődési műsorral lehetne megünnepelni. Ennél sokkal fájóbb azonban, hogy az emberek azt érzik, látják, tapasztalják, hogy a községi vezetés nem fordít kellő figyelmet a kisebb települések gondjaira. A helyi közösségek, köztük Kispiac kasszája is üres. A többnyire parasztgazdálkodást folytató falvakban, tehát az iparban és kisiparban foglalkoztatottak hiánya következtében még a helyi járulékból sem jönne össze a település fejlesztéséhez szükséges pénzösszeg. A térség lakóinak keserves napokat okoz továbbá, hogy Szabadkához való évezredes közigazgatási kötődésük a politika áldozatául esett, és így nemcsak természetellenes átrendeződés jött létre, hanem ügyes-bajos dolgaikkal több mint egy évtizede a száz kilométerre levő bánáti Nagykikindára kell utazgatniuk.
- Amikor 1989-ben Kiss Árpádékkal megalakítottuk itt a parasztszövetséget, huszonegy taggal létrehoztuk Kispiacon az Agrokőrös földműves szövetkezetet, úgy gondoltuk, jobban járunk. Utólag már azt mondom, bárcsak most is annyira fölözné le a munkánkat az állam, mint akkor. Fennállásunk másfél évtizede alatt sikerült egy kataszteri hold földbirtokot vásárolnunk, irodáinkat pedig a szabadkai November 29. húsárugyártól béreljük. Furcsa helyzet ez, mert lényegében a saját tulajdonunkat kényszerülünk bérelni, hiszen az egykori Kispiac Földműves-szövetkezetnek mi vagyunk a jogutódja. Tizenkét éve bizonygatjuk igazunkat. Jelenleg a szerbiai Legfelsőbb Bíróság ítéletére várunk, és nagyon reméljük, hogy számunkra kedvező döntés születik majd. Ellenkező esetben Strassburgban keresünk jogorvoslatot - mondja FRANCSIK József, az Agrokőrös igazgatója, aki felháborítónak tartja, hogy a szövetkezeti vagyon széthúzását követően most az üresen álló szövetkezeti otthon megy tönkre az emberek szeme láttára.
- Ha csak az általunk bizonyítható harmincöt hektár termőföld feletti tulajdonjogot kapnánk is vissza, legalább húsz munkahelyet nyithatnánk. Úgy látszik azonban, az államnak nem érdeke a foglalkoztatás kérdésének megoldása. Valamikor a falu lakóinak mindössze 20 százaléka nem volt munkaviszonyban, most pedig talán még 20 százaléka sem dolgozik munkaszervezetben - sorolja a gondokat az Agrokőrös igazgatója. Mint mondta, az elmúlt éveket sikerült rendre veszteség nélkül zárni. A tavalyi gazdasági évben az összforgalmuk 62 millió dinár volt, az idén pedig egymillió euróra számítanak. A környező szövetkezetek közül tehát a legnagyobb forgalmat valósították meg, mégis a puszta fennmaradásukat tartják a legnagyobb eredménynek.
- Sajnálatos módon az évfordulónkra szervezett szaktanácskozásunkra sem a köztársasági szaktárca, sem a tartományi mezőgazdasági titkárság nem küldte el képviselőjét. Pedig a Csongrád-megyei gazdák előadásain kívül fontos lett volna hallanunk azokról az irányelvekről is, amelyeket a tartományi szakvezetés szándékozik tenni a mezőgazdaság érdekében. Végső ideje lenne ugyanis tudnunk, hogy mi lesz a sorsa annak a 600 ezer kisparasztgazdaságnak, amelynek az európai uniós felzárkózásig meg kell szűnnie? - fogalmazott Francsik József. Szerinte a nyitott kérdések mellett azért fontos a falunap ünneplése is. Úgy látja, a templombúcsú jelentősége nem csorbulna, ha a jövőben akár szeptemberben tartanák a falunapot, a település viszont gazdagodna egy ünneppel.
A Jókai Művelődési Egyesület elnöke, KENYERES Ivanka viszont a negyven évvel ezelőtt felépült templom felszentelésének dátumára, május 10-ére helyezné át az ünnepet, amikor még tart a tanév is, mert könnyebb lenne bekapcsolni a diákokat az ünnepségbe. A legkisebbeknél és a fiataloknál, az alapoknál kell ugyanis a hagyományok iránti tisztelet nevelését elkezdeni.
A falunap és templombúcsú ünnepének kapcsán jártunk Kispiacon, a földrajzilag bácskai, közigazgatásilag bánáti településen. Az egymásnak feszülő múlt és jelen vívódásából azonban még nem körvonalazódik ki sem a gazdasági, sem pedig a társadalmi jövő. Az összefogásra, közös érdekképviseletre talán mégiscsak abból a kilencvenes években létrejött megmozdulásból kellene erőt meríteni, amelynek emlékére a helyi iroda előtt néhány éve kopjafát emeltek. Ha nem is falunap értékű, de mindenképpen jól példázza, hogy együttes erővel az erőszakos mozgósítással is szembe lehet szegülni.