* Ha visszatekintünk az elmúlt fél évszázadra, akkor mit lehet elmondani arról, hogy milyen drogok, illetve tudatmódosító szerek hódítottak, vagy pontosabban fogalmazva pusztítottak? Feltételezem, a rendszerváltás előtt és után más volt a helyzet?

— Talán nem is kell annyira a régmúltra visszatekinteni, mivel az elmúlt tizennyolc-húsz évben rengeteg változás történt a világban. Én 1986-ban végeztem az egyetemen, és abban az időszakban nagyjából öt-hat féle kábítószer volt kint az úgy nevezett feketepiacon. Például a heroin, az amfetamin, a ketamin vagy az LSD. Ezenkívül voltak még olyanok is, akik különféle növényi anyagokkal kísérleteztek. Tizennyolc esztendővel ezelőtt viszont egy nagy változás állt be, ebben az időszakban indultak útjukra ugyanis a dizájnerdrogok. 2014 és 2015 környékén több mint 120 új szer került ki a piacra. Napjainkra már nagyjából 500 elérhető világszerte, tehát a kábítószerek világa átláthatatlan a szakma, azaz a szakértők, illetve az orvosok és a fogyasztók számára is. Ezáltal mivel annyira kiismerhetetlenek a modern drogok, kijelenthetjük, hogy napjainkban a droghasználat olyan, mint az orosz rulett. Ezért a prevenció borzasztóan fontos, hiszen a kíváncsi fiatalok még kevésbé fogják tudni a jövőben, hogy mihez nyúlnak. Mindenféle fantázianevet adnak a különféle szereknek, de hogy mik is azok valójában, arról a fiataloknak gőzük sincs.

* Ha a társadalmi státus felől közelítünk a kábítószerek irányába, akkor mennyiben köthető a függőség vagy a szerhasználat az iskolázottsághoz, illetve a vagyoni helyzethez?

— Fontos megjegyezni, hogy a szerhasználatot és a függőséget nagyon-nagyon nem szabad összekeverni. Az egyikből ugyanis nem feltétlenül következik a másik. Magyarországon például körülbelül 20 000-re becsülhető a drogfüggők száma. Amely nem egy elképesztően magas adat. De természetesen több millióra tehető a különféle függőségekben szenvedők száma, hiszen társadalmi státusztól függetlenül bárki alkohol-, cigaretta-, nyugtató- vagy onlinefüggővé válhat.

* Akkor ezek szerint ön nem osztja azt a nézetet, hogy ha valaki elszív egy marihuánás cigit, másnapra heroinfüggő lesz?

— Ez szakmailag már régóta meghaladott, az úgynevezett kapudrogelmélet ugyanis már régóta megdőlt. Nem szabad beleesni abba a hibába, hogy ezt a tévhitet szajkózzuk, mert nem igaz.

* A különféle drogokhoz tartozik az alkohol is. Sőt a Kárpát-medencében mindenképp ez a legelterjedtebb méreg. E téren ugyanolyan rossz a helyzet, mint a közelmúltban, vagy javult némileg? A mai fiatalok számára, az ő nyelvezetükkel élve, az alkohol manapság fancynek számít?

— Az alkohol sajnos a mi időnkben is fancy, vagyis népszerű volt, és a mai fiatalok is használják. Az alkoholfogyasztás már nagyon-nagyon régóta jelen van az emberek életében, és ez semmit sem változott, sőt azt kell mondanom, hogy ezen a téren romlott a helyzet. Nemrég látott napvilágot egy olyan jelentés a gyermekjólétről, amelyből megtudhattuk, hogy 400 000 olyan kiskorú van az országban, akinek a szűk családjában alkoholbeteg él.

* Megelőzés, felvilágosítás, bűnüldözés, gyógykezelés. Van olyan szeglete a világnak, ahol mindezek kitűnően működnek? Vagy a mindenkori állam valójában tehetetlen az emberiség örök gyengeségével, a másfajta tudatállapot iránti vággyal szemben?

— Szerintem nem nagyon van olyan ország, ahol az alkohol-kábítószer prevenció megfelelően működne. Csupán a dohányzás kapcsán vannak pozitív példák. Svédországban például hihetetlenül jól működnek a megelőző intézkedések. Szinte kijelenthető, hogy dohányzásmentes állam, mivel csupán a lakosság maximum 5 százaléka cigizik.

* Ön gyakran megfordul és tart előadásokat a határon túli magyar területeken, Felvidéken, Erdélyben. Ezeken a rendezvényeken nemcsak a kábítószer a központi téma, hanem a negatív emóciók elemzése is, mint amilyen a düh, a frusztráció és a harag.

— Manapság főként a fiatalok rettenetes módon szorongnak. Ez a szorongó fiatalság eléggé rossz jövőképet vetít elénk. Hiszen ha arra a statisztikára gondolunk, amely szerint a magyar egyetemisták, illetve főiskolások csaknem 70 százaléka szorong, akkor van okunk az aggodalomra. A fiataloknak napjainkban egyre több mindentől kell szoronganiuk. Az inflációtól, a globális felmelegedéstől, a járványoktól. Ezek a tényezők ugyanis az ő jövőbeli életüket még nagymértékben befolyásolhatják.

* A kábítószer-ellenes világnapnak van egyáltalán valami jelentősége, vagy csak egy a sok közül?

— Mivel annyi mindennek van világnapja, ezért belefér egy nap, amikor a kábítószer hatásaira irányítjuk a figyelmet. A drogokkal ugyanis mindenképp kell foglalkozni, és lehetőleg nyíltan kell beszélni róluk. Ezenkívül egy világnap arra is apropót ad, hogy elkészítsük az év mérlegét, statisztikáit. Az ENSZ kábítószerről szóló világjelentése minden évben áttekinti a megelőző évben végbemenő változásokat. Ezekből pedig a jövő szempontjából sokfajta következtetést le lehet vonni.