A nagykikindai színjátszás nagy öregje, számtalan színvonalas előadás rendezője és színésze utolsó levelét New Yorkban címezte meg és küldte el azoknak, akikkel szülővárosa szellemi életét gazdagította: Lepár Ferencnek és a többieknek - Moldvay Endre 1919. augusztus 29-én született Nagykikindán - 1971-től 1982-ig az Egység Művelődési Egyesület szervezőtitkára volt - A második világháború előtt a Gazdakörben tevékenykedett - Saját bevallása szerint rendezni Konecsny Sándor evangélikus lelkésztől tanult, de dr. Hadik József és Gaul Júlia is sokat tett azért, hogy színházi munkásságára felfigyeljen a nyilvánosság - Megrendezte Charles Dickens Házitücsök című színjátékát, Németh Lászlótól az Erzsébetnapot, Branislav Nušić Világ című vígjátékát, Dosztojevszkij Két férfi az ágy alatt című szatíráját stb. - Kiváló színészi alakítást nyújtott Albee Nem félünk a farkastól című drámájában, ezt az előadást ifj. Szabó István, a szabadkai Népszínház rendezője állította színpadra
,,...választott új hazámban sokat gondolok rátok. Megtudtam, hogy a ,,szent láng'-ot tovább szítjátok, megszállottan dolgoztok, ne is tegyétek le a lantot, küzdjetek a magyar szó létjogosultságáért, híven szolgáljátok az utolsó leheletig nemzetünket. Bárhol is él a magyar, fel tud mutatni valamit, valami csillogót tehetségéből. Tudom, a Bánságban több a viharfelhő, mint itt, New York egén, több a gond, de soha ne feledjétek el: ti vagytok a ,,kiválasztottak', azok, akik arra hivatottak, hogy Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor, Németh László és Örkény István nyelvén szólaljanak meg. Üdvözlöm az elnökséget, Ratkó Sándort, Aranyos Antalt, Kiss Miklóst, Barát Andrást, Stein Marikát, de mindenekelőtt szellemi fegyvertársamat, Lepár Ferencet. Kívánom neki, hogy egészséggel viselje a rendezők rigolyáit, hogy olyan repertoárt állítson össze, amely megnemesíti a magyar emberek szívét. Üdvözlöm továbbá Lábadi Etust, Veronkát, a könyvtárosnőt, Edát, Kiss Jóskát, Tihamért és Tivadart...'
Megkurtítva így üzent New Yorkból (40-34, 77 Street, Elmhurst) Moldvay Endre, a nagykikindai színjátszás nagy öregje, az Egység Művelődési Egyesület rendezője és színésze, szervezőtitkára, mindenese, aki maga is szította a levelében említett ,,szent láng”-ot. S nemcsak amolyan ,,nyári izék'-ben szerepelt, nemcsak ,,olcsó limonádé'-t rendezett, és mindenki ,,Endre bácsi'-ja kezdettől megváltoztathatatlannak tekintette az általa megrendezett szöveget. Nagyon óvatosan, szinte remegő kézzel jegyezte be utasításait a rendezői példányba, csak annyit változtatott az eredeti elképzelésen, amennyit az előadást megkövetelt tőle és a színészeitől.
Moldvay Endre Nagykikindán született, a Bánság északi viharsarkában, iparoscsaládban. Barát András kiváló könyvében (A magyar művelődés Kikindán) arról ír, hogy Moldvay Endre kitanulta a kereskedőszakmát, 1953-ig a pult mögött állott a vásárlók rendelkezésére, majd hivatalnokoskodni kezdett. 1971-től 1982-ig az Egység ME szervezőtitkáraként rengeteget tett annak érdekében, hogy a színjátszó csoport aktivitása fennmaradjon, hogy a szemléken, különböző fesztiválokon jól szerepeljen a társulat. A második világháború előtti években a helybeli Gazdakörben tanulta meg a ,,mesterség”-et, gyakran foglalkoztatták a rendezők. A színjátszók a kor divatját követve többnyire népszínműveket mutattak be: a Gyimesi vadvirágot, a Falurosszát, a Vershajút, a Piros bugyellárist stb. A fiatalember - amolyan ,,gatyás' öltözékben - az előadások szünetében a színpad valamelyik sarkában ücsörgött, és William Shakespeare-tragédiákat olvasott. Többre vágyott, mást, nagyon mást akart...
A nagykikindai magyar művelődési élet súlyos válsága után - tíz évig majdhogynem hallgattak a múzsák a bánsági városban - az Egységben Garay Béla, Szilágyi László, Kárpáti László, Hinsits József, dr. Hadik József, Kiss Lajos, Đuro Manjulov, Lányi István és Moldvay Endre rendezett, toborozta a műkedvelő színjátszókat. Ekkor mutatták be a Dandin Györgyöt Moliére-től, Ibsen Nóráját, 1962-ben Charles Dickens Házitücsök című színjátékát. Moldvay Endrétől mindenki sokat várt, egy másmilyen struktúra létrejöttét. Lepár Ferenctől, az Egység lelkiismeretes, kiváló, pótolhatatlan rendezőjétől és színjátszótól nemegyszer hallottuk azt, amit Moldvay Endre is mondott: ,,A színpadon és egyáltalán a színházban az első személy a színész, tessék mindent a színésznek alárendelni, az előadást csak a színész viheti sikerre...'
Moldvay Endre nemes irodalmi anyagokat rendezett, méghozzá olyan műfajokban, amelyeket az Egység színpadának sajátos adottságai elbírtak. Az 1977/1978-as évadban Moldvay Endre színészként és rendezőként is - a két előadás nem jelölte meg az utat a könnyű sikerek felé - ,,értelmiségi színház”-at prezentált. Megrendezte Németh László Erzsébetnap című kényes, nehezen előadható művét, színészként a szabadkai ifj. Szabó István utasításait fogadta el, amíg Albee Nem félünk a farkastól című dráma próbái folytak. Moldvay Endre folyton azt mondogatta, hogy a színpadon nem szabad életidegen dolgokat bemutatni. Azt hangsúlyozta, hogy az élet olyan, amilyen, de az emberi jóság azért nem irtható ki belőle. Lepár Ferenctől hallottuk azt is, hogy Moldvay Endre szemvillanása is megnyugtató volt, mintha azt üzente volna a színpadra: ,,Csináljad, öcsém, csak te lehetsz az előadás első embere!'
Moldvay Endre a családjával az Egyesült Államokban telepedett le. Onnan üzent időnként, s a kedvező visszajelzések után örömmel vette tudomásul, hogy a műhelyben egységesen színvonalas előadások születnek, hogy műsorra tűzték az Antigonét, az Egerek és emberek című drámát, az Üvegfigurákat, A nyugati világ bajnokát, A néma leventét stb., mert hát a színjátszók most is gyötrelmes, de szép látomásokkal viaskodnak, nem rendült meg a hitük...