Az általános nincstelenség, a minimálisra csökkent családi - és egyéb - költségvetés, a fenyegető bér- és nyugdíjbefagyasztás, a tavaszi óriási fagykárok után úgy tűnt, már szinte nem is történhet Vajdaságban olyasmi, ami még reménytelenebbé tehetné a holnapot. Aztán nemcsak a búza hozama csappant meg, hanem jelentősen kihatott vidékünk mezőgazdaságának szinte minden ágazatára a túl korán beköszönő trópusi hőség.
A héten azt kérdeztük meg olvasóinktól, hogy mivel sújthat még bennünket az idei aszály.
GOVORKOVICS Rozália hajdújárási gyümölcstermelő:
- Az áprilisi fagyok után már csak ez a szárazság hiányzott! Mit várhat ezek után a termelő? Semmi jót. Általános elszegényedés fenyeget. Az idei szárazság következményét ugyanis nemcsak az idén, hanem jövőre, az új termelési kör beindításakor is érezzük majd. A terméskiesés nekünk azt jelenti, hogy az idén nem lesz haszon még az almatermésből sem. A barack, őszibarack kifagyott a tavasszal, az alma és a szilva ígért ugyan termést, de a trópusi hőség azt is elvitte. A mi gazdaságunk úgynevezett kisgazdaság, így nem rendelkezünk öntözőrendszerrel, amely valamelyest csökkenthette volna a szárazság következményeit. Az érint bennünket legfájóbban, hogy minden égi csapás ellenére drágulnak a gyümölcstermesztéshez szükséges vegyszerek, az üzemanyag, a megélhetési cikkek - és minden drágításnak van magyarázata. Sajnos, tőlünk az időjárás elvette nemcsak az áru drágításának a lehetőségét, hanem magát a termést, az árut is. Ha így mennek tovább a dolgok, öregségünkre teljesen lerongyolódunk. Pedig egész életünkben úgy dolgoztunk, mint a szorgalmas méhek.
HERÉDI Ilona kispiaci magántermelő:
- Sem a fiam, sem a férjem nincs itthon, így meg kell elégednie az én véleményemmel, ami - azt hiszem - semmiben sem különbözik az övékétől, hiszen egy háztartásban élünk, együtt munkáljuk a földeket, gondozzuk a jószágot, egyszóval minden gondot, minden tervet közösen beszélünk meg. Az idei szárazság óriási kárt okoz a mezőgazdasági termelők életében, ez minden környékbeli parasztgazdaságra érvényes. Mi szántóföldi, illetve konyhakerti termesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozunk. A kukoricától vártunk jó termést, de az időjárás áthúzta a számításunkat. A homokos területeken az utóbbi napok esőzése valamelyest javított a helyzeten, de a feketeföldi kukoricának már annyit ért az eső, mint halottnak a szenteltvíz: nem ártott, de nem is használt. A kukoricalevél már becsavarodott, a szemek nedvesség híján nem tudtak fejlődni, így hiába van cső a száron, ha satnya a szem. Kispiac messze esik a csatornahálózattól, a kisgazdaságoknak pedig nincs annyi pénzük, hogy befektessenek az öntözőrendszerbe - pedig annyira változik az időjárás, hogy enélkül a jövőben aligha lehet majd sikeresen termelni. A fiamék konyhakertészettel foglalkoznak, és öntözőrendszer híján kúttal oldják meg a locsolást. Annyit azért elvárunk az illetékesektől, hogy nyilvánítsák a vidékünket ért szárazságot elemi csapásnak, ez talán némileg csökkentené a gazdaságok terheit.
BARÁT Csaba palicsi munkanélküli:
- Véleményem szerint az idei szárazság csak előrejelzése az életünket megváltoztató időjárási folyamatnak. Éppen ezért az idei szárazság miatt az égig szöknek majd a piaci árak. Mint általában lenni szokott, az aszály következményeit is főként a szegény ember sínyli majd meg. A tehetősebbek esetleg majd szorítanak egy kicsit a derékszíjukon, de nem halnak éhen. Azt kell figyelembe venni ugyanis, hogy a szárazság okozta terméskiesés nemcsak a földtulajdonosoknak okoz kárt, hanem a szegényebb rétegtől is elveszi a kereseti lehetőséget, hiszen nem lesz se gyümölcs-, se kukoricaszedés - így kereset sem. Az államnak sokkal lelkiismeretesebben kellene törődnie a mezőgazdaság helyzetével, jövőjével, mert egyértelmű, hogy körülöttünk a vártnál gyorsabban változik az éghajlat: elvékonyodott felettünk az ózonréteg, a sarki jégtömegek ijesztő gyorsasággal olvadnak, egyszóval fel kellene készülnünk arra, hogy hamarosan más lesz körülöttünk a világ.
KUJUNDŽIĆ Vera szabadkai nyugdíjas:
- Azt hiszem, az idei szárazság a szó szoros értelmében éhínséggel sújt majd bennünket. Már most meglátszik a piacokon, hogy az időjárás megtizedelte a termést, hiszen alig volt sárgabarack, a földieper is néhány nap alatt leért - amit tehát meghagyott az áprilisi fagyhullám, azt elviszi a trópusi hőség. Ennek a következményeit elsősorban mi, nyugdíjasok érezzük: számunkra már régen lejárt a vállalati ,,egytálétel' időszaka, és minden étkezésünket piaci bevásárlással oldunk meg. Látom a tévében, hogy ahol öntözőrendszer működik, ott valamivel enyhébb a szárazság okozta kár. Csak az a gond, hogy ezek a rendszerek olyan drágák, hogy a lerongyolódott vajdasági parasztgazdaságok ne tudják megfizetni. A DTD-csatornát pedig - hiába fizettük mi, nyugdíjasok hosszú éveken át a megásását - hagyták annyira tönkremenni, hogy fel sem lehet újítani. Annyit legalább elvárok, hogy az új kormány felmentse a termelőket az idei adó fizetése alól.