Több milliárd évvel ezelőtt az ősrobbanás következtében kialakult a Föld, és megszülethetett rajta az élet. Azóta szolgál otthonául embernek, állatnak és növénynek. Légköre, domborzata, vizei - mind az életben maradásunkat teszi lehetővé. Ezért kell vigyáznunk rá, őriznünk, mint a legdrágább kincset. Mégis sokan vannak, akik felelőtlenül, meggondolatlanul szennyezik környezetünket, folyóinkat, irtják erdeinket. Tetteik egy napon akár a bolygó pusztulásához is vezethet. Ám ezzel ők keveset törődnek. Pedig a Föld vészkiáltása egyre gyakrabban hallatszik: ökológia katasztrófák sora, az állatállomány pusztulása, bizonyos fajok kihalása, vizeink szennyezettsége. Fáradt, beteg a Föld, és vele együtt mi is.
Mit ér a föld? - kérdeztük olvasóinktól.
BIRKÁS Imre óbecsei földműves:
- A termőföld sajnos egyre kevesebbet ér. Falvaink elöregednek, nagyon sok fiatal költözik a városokba, esetleg külföldre, így nincs, aki továbbra is földműveléssel foglalkozna. Földterületet eladni ma már szinte lehetetlen, mert senki sem vásárolja meg. A mezőgazdaságból ugyanis nem lehet megélni. Jól tudják ezt a fiatalok is, ezért inkább más megélhetés után néznek. A szerencsésebbek, és akik jó eszűek, továbbtanulnak, mások inkább valamilyen kétkezi szakmát próbálnak elsajátítani. Valamikor egy négy-öt tagú család szépen megélhetett a szerény kis földjéből, kiváltképpen, ha állatokat is tenyésztett. Most a jelenlegi gazdasági helyzet azt eredményezi, hogy a kistermelők, amennyiben csak földműveléssel foglalkoznak, nem tudják eltartani a családjukat. A megoldás talán az lehetne, ha földműves-szövetkezetekbe tömörülnének a termelők, és ha terményeik felvásárlási ára megfelelően arányulna kiadásaikhoz. Erre azonban vajmi kevés az esély. Én ötvenöt évesen még ma is a földművelésből élek, ebből tartom el a családomat. De a gyerekeknek sokkal többre lenne szükségük. Szeretnék valami anyagi biztonságot nyújtani nekik azokra az időkre, ha már önállósulnak. Sokat segítenek a munkában, de már közölték, hogy ők nem földművelésből kívánnak megélni. Én ezt megértem, és el is fogadom. Nem kényszeríthetem őket olyasmire, aminek én magam sem látom hasznát, mondjuk tíz-tizenöt év elteltével.
POLYÁK Imelda szabadkai egyetemista:
- Ha a szülőföldet értem a kérdés alatt, azt kell mondanom, hogy nagyon sokat ér az ember életében. Ez az a hely, ahová mindig visszavágyik, bárhol járjon is a nagyvilágban. Feltéve, ha el tud ugyan szakadni tőle. Mert sokan vannak azok, akik lokálpatrióták, és semmi áron nem hagynák el a szülőföldjüket. Ezekre az emberek felnézek, mert hatalmas az az erő bennük, az a szeretet, amelyet a szülőhazájuk iránt éreznek. Ám az éremnek van egy másik oldala is: ha kilátástalanná válik egy fiatal jövője a hazájában, fel kell vállalnia az érvényesülés lehetőségét, és ez általában azt jelenti, hogy külföldön kell szerencsét próbálnia. Őket is meg tudom érteni, hiszen a saját szerencséjüket kovácsolják, amikor érvényesülni próbálnak. Ha a Földet mint bolygót értelmezem, akkor már egészen más megközelítésből kell a dolgokat vizsgálnom. A Földön kialakult az élet, és ezt nekünk, rajta élő embereknek kell megbecsülnünk. Sajnos, a világon rengeteg felelőtlen ember él, aki szennyezi a környezetét, nem kíméli folyóinkat, erdőket irt, és ezáltal jelentősen csökkenti az emberek, állatok és növények életesélyeit. Hiába minden felszólítás, a környezetvédők világméretű mozgósítása, a környezetszennyezésnek nem tudják elejét venni. Pedig a Föld igazi kincs, és hálát kellene adunk azért, hogy egyáltalán kialakulhatott rajta az élet.
PINTÉR Aranka újvidéki környezetvédelmi szakmunkatárs:
- Bizony nagyon sokat ér a Föld, ha ki tudjuk használni a lehetőségeit. Hiszen itt vannak a termőföldek, amelyek a megélhetésünkhöz szükséges kenyérgabona és ipari növények termesztését teszik lehetővé. Vajdaság domborzata és talajának minősége olyan lehetőséget biztosít, amelyek révén nem csupán a mezőgazdaságból és az állattenyésztésből élők nyerik a mindennapi betevőt, hanem az itt élő emberek mindegyike. Észak-Vajdaság például a homokos területeiről ismert, amely köztudomásúan kedvez a szőlőtermesztésnek és egyáltalán a gyümölcsészetnek. Ezt felismervén az emberek jelentős része e két gazdasági ágazattal foglalkozik. Ám a Föld mint bolygó számos egyéb kincset is rejt. Gondoljunk csak a belsejében fellelhető szénre, ásványokra, kőzetekre, nemesfémekre. A hegyvidékekre ezért jellemző a bányászat, amelyben az első helyen a szénkitermelés áll. De itt vannak az erdők is, amelyek az építkezéshez és a fűtéshez szükséges faanyagot biztosítják. Az ember hibát akkor követ el, ha kivágja a fákat, és nem ültet facsemetéket a helyükbe. A növényekre - és itt elsősorban az erdőkre gondolok - óriási szükségünk van, hiszen óriási légszűrőként fejtik ki hatásukat: a szükséges oxigént biztosítják a többi élőlény számára, ugyanakkor megkötik a talajt a gyökereikkel, és felfogják az erős szeleket, így óvják a településeket, városokat és termőföldeket. A folyóink például táplálják a termőtalajt, ellátják vízzel a városokat, és a szükséges erőművek is a folyóvíz erejét hasznosítva biztosítják az elektromos energiát. Mindemellett egy adott ország földrajzi fekvése meghatározza annak gazdaságát, idegenforgalmát, ami ugyebár szintén elengedhetetlenül fontos. Úgy érzem, hogy az emberek még mindig nem nőttek fel az anyatermészethez. Nem becsülik mindazt, amit általa kapnak, szennyezik a környezetüket, illegális szeméttelepeket létesítenek, mérgezik a folyók, tavak vizét. Azzal pedig egyetlen percig sem foglalkoznak, hogy e cselekedetükkel akár ökológiai katasztrófát is okozhatnak, amely aztán megbontja a természet egyensúlyát, és annak bizony nagyon súlyos következményei lehetnek.
HAJDÚ Mátyás palicsi nyugdíjas:
- A városi embernek nem sokat ér a föld. Aki betonrengetegben nőtt fel, az nem is sejti, milyen csodálatos illata van az eső áztatta szántóföldnek! A búzatenger hullámzása, a szalmabálák szép egymásutánban álló sora, a szénaboglya a hátsó udvarban... Számomra nagyon sokat ér a föld, hiszen a szüleim földművesek voltak. Csókáról költöztem Palicsra, így jól tudom, milyen az élet falun. Sehol nincs az az érzelmi gazdagság és szabadság, mint az egyszerű falusi emberek között. Ott, ahol a termőföldet szorgos kezek művelik, ott a béke és a szeretet. Ezt a gazdagságot pedig a földtől kapják az emberek.