- Szabó Attila illusztrációja

A meteorológia vagy időjárás-előrejelzés nagyon pontos és részletes méréseket igényel, és ehhez az időjósok segítségére vannak a technika újabbnál újabb vívmányai. A korszerű berendezések, a legmodernebb megfigyelőállomások lehetővé teszik a különböző légáramlatok figyelemmel kísérését, ezáltal a várható időjárás meghatározását. A meteorológusok munkája mégsem olyan könnyű, mint hinnénk. Soha nem tudnak pontos prognózissal szolgálni, hiszen a természeti erők még mindig kiszámíthatatlanok és irányíthatatlanok. Nem befolyásolható például a széljárás, a hőmérséklet ingadozása vagy a frontok váltakozása.
A népi szokás- és hagyományvilágban gyakran találkozunk az időjóslás fogalmával. Régen is foglalkoztatta az embert az évszakok időjárásának megjóslása, és ezeket a jóslatokat általában egy-egy naphoz kötötték. Ilyen volt például Medárd napja, amikor az aznapi időjárás alakulásából jósolták meg a következő időszak csapadékmennyiségét.
Milyen tél elé nézünk? - kérdeztük olvasóinktól.
KOVÁCS Géza, a Szövetségi Hidrometeorológiai Intézet szabadkai munkatársa:
- Az eddigi mérések alapján azt mondhatom, hogy aránylag rövid és enyhe tél vár ránk. A csapadék, amely főként eső formájában érkezik hozzánk, egészen márciusig lesz meghatározója időjárásunknak. A mi légkörünkben hideg és meleg léghullámok váltják egymást, és Nyugat-Európától eltérően, ahol jelenleg is nagy hóviharok dúlnak, nálunk a melegebb léghullám jellemzi az időjárást. Ennek egyik oka az, hogy az óceánról érkező gyakori léghullámok nem tudnak betörni Északkelet-Európába. Bár a meteorológia nem bocsátkozik hosszú távú előjelzésekbe, mi elmondhatjuk, hogy az idei tél nem lesz hosszú, és a hőmérséklet is csak január második felében süllyed majd valamivel fagypont alá, és ekkor kell némi havazásra számítani. Február elején ismét enyhül az idő, viszont a hónap második felében újabb hideghullám ér el bennünket. De a hőmérséklet ekkor is csupán néhány fokkal süllyed majd a fagypont alá. A csapadék - főként eső - azonban egész márciusig jellemzi majd időjárásunkat. Nem kell tehát hosszú és zimankós téltől tartani. Az elmúlt hatvan esztendő kimutatásai alapján szépen figyelemmel követhető, hogy minden negyedik tél az igazán hideg, és hogy az enyhe telet kemény tél követi majd. Ennek alapján elképzelhető, hogy a jövő tél sokkal hosszabb és hidegebb lesz az ideinél.
SZALMA Julianna szenttamási nyugdíjas:
- Állítólag hosszú és nagyon hideg télre kell számítanunk. Az én édesanyám sokszor bocsátkozott időjóslásba, és általában nem is tévedett. Én mégis inkább a meteorológusoknak hiszek, akik, ha hosszú távra ugyan nem, de néhány napra előre azért meg tudják mondani, milyen időjárásra számíthatunk. A televízióban azt nyilatkozzák, hogy meglehetősen kemény fagyok köszöntenek ránk, és hogy a tél, az idén hosszúra nyúlik majd. Ebből arra lehet következtetni, hogy a nyár is hosszú lesz és meleg. De ez a feltevés is a népi hiedelemre támaszkodik. Én csak remélni tudom, hogy a meteorológusok ezúttal tévednek, és hogy a tél mégsem lesz olyan hosszú, mint ahogy mondják. Mert ha hosszú lesz, az bizony sok pénzt visz el a háztól. Fűteni kell, a fűtőanyag pedig - legyen az szilárd tüzelő, villanyáram vagy földgáz - nagyon sokba kerül.
RAFFAI Judit, a szabadkai Városi Múzeum néprajzkutatója:
- A népi hiedelemvilág és a jóslatok tárháza szinte kimeríthetetlen. Falusi környezetben például a karácsonyt megelőző adventi időszak volt a leggazdagabb időjóslásban. Főként erre az időszakra vonatkozik a legtöbb időjósló regula is. Ilyen például a: Márton-napkor ha a lúd jégen áll, karácsonykor térdig sárban jár mondás is, amely valójában azt jelenti, hogy ha november 11-én, Márton napján fagy, enyhe lesz a december. A legelterjedtebb népi jóslások az egész évre szóló előjelzések. A legismertebb a Luca-napi kalendárium, amely december 13-ától karácsonyig kísérte figyelemmel, milyen idő jellemezte a következő 12 napot. Így december 14-e január, december 15-e február stb. időjárását jelezte előre. A népi hiedelem ezt az időszakot tekinti a legideálisabbnak a tél megjósolására. Hasonlóan sokan hittek - és hisznek ma is - az ún. hagymakalendáriumban. Ennek lényege, hogy hagymafejeket sóznak le, és azok nedvességtartalma elárulta, hogy mennyire lesz csapadékos a soron következő esztendő. Az új év gazdagságát, terméshozamát volt hivatott előre jelezni a karácsonyi asztal megterítése is. Ez a jóslás szintén kapcsolatban állt az időjárással. Én magam nem szoktam ilyen jóslásokba bocsátkozni, de mivel ezeket a népi szokásokat és hagyományokat tanulmányozom nagy előszeretettel, elmondhatom, hogy a sok évtizedes tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezek a népi jóslások többségükben beigazolódnak.
VARGA Mihály oromhegyesi földműves:
- Nagyon bízom abban, hogy a tél, amelyben ugyan már benne járunk, de még nincs vége, nem lesz olyan kemény, mint amilyennek jósolják. Bár az ősszel elvetett búzának jól jött a korai hótakaró, de a száraz, kemény talaj menti fagyok sok gondot okozhatnak még. A tél akkor jó, ha nem tart sokáig, de sok hóval jár. Az enyhe tél rosszat sejtet: elhúzódhat a zimankós idő, és amikor már kihajt a termény, akkor jönnek rá a fagyok. Hasonló a gondjuk a gyümölcstermesztőknek is. A legtöbb kárt a kora tavaszi fagyok okozzák, amikor már kirügyeznek a gyümölcsfák, és elfagynak. Ha beigazolódik a jóslat, hogy hosszú és nagyon hideg telünk lesz, nem árt számításba venni az esetleges károkat. Ma már nagyon nehéz a földművelésből megélni, és a mások által enyhének megítélt kár is sokban befolyásolhatja a következő vetési idény sikerességét. Drága a jó minőségű vetőmag, ugyanígy a mezőgépek karbantartása és az üzemanyag is. Mindehhez hozzá kell számolnunk a földeken végzett kétkezi munka árát is. Nem nehéz kiszámolni, hogy a fölművelésből ma meglehetősen nehéz megélni. Rengeteget kell befektetni, még többet dolgozni, ugyanakkor folyamatosan az időjárás szeszélyeinek kitéve lenni és idegeskedni, hogy milyen lesz a terméshozam.