A Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke, Vona Gábor egy hónappal ezelőtt bejelentette, hogy megalakították a Magyar Gárda Egyesületet, melynek másokkal együtt ő is alapítója. A barikad.hu internetes honlapnak adott interjújában akkor többek között kijelentette, hogy az Egyesület alapító nyilatkozatában szerepel a nemzetőrség leendő bázisának megteremtése, de addig is békeidőben katasztrófa- és polgári védelmi, valamint kulturális feladatokat kívánnak ellátni, mivel szerinte Magyarországon nincs működő polgárőrség. A legsúlyosabb problémának azt tartja, hogy a ,,fiatal generációk elkallódnak” és ,,egy elbutított világban csavarognak”, valamint ,,tudatosan vagy tudattalanul, keresik az ideálokat, a gyökereket, de csak nagyon keveseknek sikerül kitörni az SZDSZ által körberajzolt szellemi, lelki lágerből”. Majd hozzátette, hogy a Magyar Gárda őket akarja megmenteni a jövőnek: ,,Meg kell menteni a magyarságot. Fizikai, lelki és szellemi értelemben is elérkeztünk arra a határra, amely ki kell, hogy kényszerítse a 40 évnyi kommunizmus és 17 évnyi dagonyázás ellenreakcióját”. Ezt nem magánakciókkal kívánja elérni, hanem a hasonlóan gondolkodókkal közösen, ,,széles egybekapcsolódással”, mert véleménye szerint csak így tudnak hatékonyak lenni. A Magyar Gárda szerinte pártok és határok fölötti szervezet, amely erős lesz, és ,,aki ide belép, attól a pillanattól kezdve nincs egyedül”.
A bejelentés után, mint ahogy várni lehetett, sorra reagáltak a meghatározó magyarországi politikai pártok. Az MSZP felszólította Orbán Viktort és a Fideszt, hogy szakítson meg minden politikai kapcsolatot a Jobbikkal: ,,Nem lehet egyszerre hinni a Zéró tolerancia kiáltványban, annak elfogadásában, ugyanakkor támogatni a kirekesztő világképpel rendelkező Jobbikot.”
A Fidesz részéről Cser-Palkovics András helyettes szóvivő közleményben fejtette ki pártja álláspontját: ,,A Fidesz megalakulás óta kiáll az alkotmányos jogok érvényesüléséért, így az egyesülési jog szabad gyakorlása mellett. Természetesen az egyesülési jogokkal élő állampolgároknak és szervezeteiknek tevékenységük során maradéktalanul be kell tartaniuk a törvényeket. Ennek biztosítása az erre hivatott állami szervek, nem pedig politikai pártok feladata.” A Fidesz ezen álláspontját a már említett szocialista frakcióvezető-helyettes így kommentálta: ,,Nagyon furcsa, álságos módon próbálja álcázni az ellenzéki párt kapcsolatát a Jobbikkal.”
Természetesen a Szabad Demokraták Szövetsége sem hallgatott az üggyel kapcsolatban. Részükről Szabadai Viktor budapesti elnök intézett nyílt levelet Fónagy Jánoshoz, a Fidesz fővárosi elnökéhez, s megkérdezte: ,,(...) meddig szabad közösséget vállalnia egy magát demokratikusnak, alkotmánytisztelőnek valló pártnak, mint amilyen az Önöké, a Jobbikkal, amely e milicista feketeruhás sereg édesapjának vallja magát?” A párt elnöke, Kóka János pedig piros-fehér-zöld színű zászlót küldött, a Magyar Köztársaság nemzeti szimbólumaként, Orbán Viktornak és Semlyén Zsoltnak (KDNP), mondván, hogy szerinte a Fidesz és a KDNP a Magyar Gárda, ,,egy félkatonai szervezet” megalakításáig ,,szélsőjobboldali jelképrendszerrel vállalt közösséget”.
Erre a kisebbik ellenzéki párt, a Fidesszel szorosan együttműködő Kereszténydemokrata Néppárt közleményben reagált, melyben megköszöni, hogy az SZDSZ szaporítani kívánja a KDNP tulajdonába levő nemzeti lobogók számát, mindazonáltal a KDNP tagjai ,,végtelen módon unalmasnak” találják, hogy a liberálisok ,,évek óta szélsőjobboldali vagy fasiszta veszélyt” kiáltanak, ,,festett vérzésekkel manipulálnak”, ha valaki az országban Árpád-sávos zászlót emel fel. ,,Vért izzadnak, hogy összemossák azt, aminek semmi közük egymáshoz, jelen esetben a Magyar Gárdát a KDNP-vel, illetve a Fidesszel.” -- áll többek között a közleményben, melyet Halász Zsuzsa szóvivő látott el kézjegyével.
Időközben, augusztus 25-én, a budai Várban, több száz részvevő jelenlétében megtartották az első 56 gárdista avatását. A felesketett gárdistáknak az oklevelet Fűr Lajos, az Antall-kormány egykori honvédelmi minisztere adta át. A Jobbik jelen levő vezetői újságíróknak elmondták: az első 56 gárdista csak ,,alaki kiképzést” kapott, további kiképzésük az elkövetkezendő hetekben kezdődik meg. Egyébként a rendezvény biztosítására több száz rendőrt vezényeltek ki, de rendbontás nem történt. Közben Budapest több pontján civil szervezetek tartottak tiltakozó demonstrációkat.
Aznap a Fidesz felszólította a Magyar Gárda tagjait, hogy ,,tartsák és tartassák be a Magyar Köztársaság törvényeit és minden ember számára egyformán biztosítsák az alkotmányban rögzített szabadságjogok érvényesülését”. Másnap pedig Varga Mihály, a párt alelnöke egyértelműen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök magatartásában látta a Magyar Gárda létrejöttének okát. A miniszterelnök megígérte a ,,nyugtalankodóknak”, hogy ,,árgus szemekkel fogja figyelni a Magyar Gárda tevékenységét”.
Hiller István egykori MSZP-elnök, jelenlegi oktatási és kulturális miniszter pedig felszólította az érintett történelmi egyházak vezetőit: határolódjanak el a Magyar Gárdától. Tudniillik a gárda zászlaját három egyházi képviselő áldotta meg.
A kisebbik kormánypárt ezúttal Magyar Bálint egykori oktatási minisztert vetette be. Az ATV egy műsorában kijelentette, hogy a Magyar Gárda megalakulásának három felelőse van: szokásos módon a Fidesz, továbbá a történelmi egyházak egy része, valamint a köztársasági elnök. Ez utóbbi, az SZDSZ szerint, azért, mert Sólyom László nem határolódott el erélyesebben a Magyar Gárdától.
Még az avatóünnepség előtt Vona Gáborék nyílt levélben fordultak Sólyom Lászlóhoz, melyben többek között kifejtik, hogy egyesületük ,,minden tagja az alkotmányosság és a törvényesség szellemében élt, s a jövőben sem tér el ettől”. Tisztelik az emberi méltóságot, fontosnak tartják a magyar ,,nemzeti múlt, hagyományok, természeti adottságok védelmét.” Valamint továbbra is ápolni kívánják a Magyar Köztársaság jó hírét, mely szándékukat ,,egyesek idő előtt kétségbe vonták”. S kérték a köztársasági elnököt, hogy ,,emelje fel szavát a jogállamiság intézményeinek védelmében”.
A Magyar Gárda létrejöttével kapcsolatban várhatólag még egymásnak fog feszülni kormánypárt és ellenzéke, s a határon túl élő magyarsággal szemben is támadási felületként fogják felhasználni az egyesület létrejöttét az államalkotó többségi nemzet képviselői mind Szlovákiában, Romániában, mind pedig itt, Szerbiában.