Ninkov Kovačev Olga, Szabó Zsombor magiszter és Siflis Zoltán

Alig egy hónapja alakult, és máris feliratkozott Szabadka (a Vajdaság, a Kárpát-medence) kulturális térképére egy új délvidéki magyar szervezet, amelyről eddig vajmi keveset tudtunk: az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Délvidéki Egyesülete.
Az anyaszervezetet: az Európai Magyar Protestáns Szabadegyetemet Nyugat-Európában élő, ökumenikus gondolkodású protestáns magyar értelmiségiek alakították 1969-ben, Svájcban. Az anyaegyesület bejegyzett székhelye ma is Basel. A rendszerváltás után Budapesten megalakult az EPMSZ Magyarországi Egyesülete, amely átvette a könyvterjesztés és -raktározás, valamint a központi adminisztráció hatáskörét. 2000-ben Marosvásárhelyen létrejött az EPMSZ Erdélyi Köre, 2005-ben bejegyzett egyesületté formálódott, ez év tavaszán pedig Szabadkán megtartotta alakuló közgyűlését az EPMSZ Délvidéki Egyesülete, Szerbiára, Horvátországra és Szlovéniára is kiterjedő működési területtel.
Az EPMSZ szervezetei tevékenységüket könyvkiadás, az évente egyszer (áldozócsütörtök hetében rendezett) ún. Akadémiai Napok és a rendszeresen szervezett tanulmányi hétvégék keretében realizálják. Ilyen tanulmányi hétvége volt a szabadkai, amelynek rendezésében - mivel a délvidéki egyesület bejegyzése még folyamatban van - a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség működött közre.
A témaválasztás telitalálat volt: A szecessziós Szabadka - avagy hogyan lehetne Szabadkát az európai szecesszió fővárosává tenni? Az így feltett kérdésre élőszóban, muzsikában, filmben és kézzel fogható, tárgyi valóságban keresték a választ a részvevők.
A világi és egyházi köszöntők után Ninkov Kovačev Olga művészettörténész tartott bevezető előadást A szecesszió születése és fejlődéstörténete címmel, mintegy felvezetve Siflis Zoltán A szecessziós Szabadka című dokumentumfilmjét, amelynek apropóján izgalmas beszélgetést hallottunk a szecesszióról Ninkov Kovačev Olga, Siflis Zoltán és Szabó Zsombor mgr., Szabadka főépítésze részvételével.
Érdekes volt hallani a városba érkező vendég: Kőszegi Ábel (az EPMSZ elnökségi tagja) megnyilatkozását. Szerinte Szabadka máris az európai szecesszió fővárosa, éppen csak tudatosítani kell ezt. Olyasvalamivel rendelkezik ez a város, amit úgy lehet eladni, hogy közben nem fogy el: látványt, élményt tud nyújtani az ide látogatónak. Ehhez kell megteremteni a környezeti, tartalmi és egyéb feltételeket - Szabadkát és a szecessziót márkanévvé kell tenni...
A nap élő történelemórával: a Ballangó Együttes Verses magyar história - Dalok és versek a magyar nép zivataros századaiból című zenés irodalmi műsorával zárult.
Nem kevésbé volt élménydús a tanulmányi hétvége második napja sem, amely könyvbemutatóval kezdődött: Bela Duranci A vajdasági építészeti szecesszió című könyvének új kiadását Bordás Győző mgr. mutatta be. Ezután városnézésre indultak a részvevők: a zsinagóga, a felújított Raichle-palota, az első vajdasági szecessziós épületként számon tartott Leovits-palota, a korzó védett épületeinek megcsodálása után a városháza nyilvánvaló és rejtett szépségeivel ismerkedtek meg a részvevők, akiket a díszteremben a vendéglátó város önkormányzata nevében Stevanoviæ Edit, a képviselő-testület alelnöke köszöntött. Még délutánra is jutott meglepetés: az ebéd utáni kávét a csodálatos hangulatú Papillon Kávézóban fogyasztották el a házigazdák és a vendégek.
A délelőtti, kora délutáni élmények sajátos vetületet kaptak a pódiumbeszélgetésben, amelynek meghívott részvevői: Vass Géza történész, a Műemlékvédelmi Intézet igazgatója, Szabó Zsombor mgr. a város főépítésze és Dömötör Gábor műépítész voltak.
A beszélgetés moderátora, dr. Szöllősy Vágó László bevezetőjében a pszichológiából vett hasonlattal élt: a sikeres problémamegoldás első feltétele a szabatos problémafelvetés. Esetünkben ezt már a program alcímében megtették a tanulmányi hétvége szervezői. A mi feladatunk most az, hogy további kérdésekkel körüljárjuk az egész témakört. Mert a válaszokat másoknak kell(ene) megadniuk!
Ez a körülkérdezés nem csupán a lehetőségeinket világította meg, hanem tehetetlenségünket is: újra és újra szembesülnünk kell a primitivizmussal, a múltunkat, kulturális hagyományainkat (is) elpusztítással fenyegető önzéssel, a rövid távon kalkuláló haszonelvűséggel. Ha meg akarjuk őrizni ennek a városnak a szellemiségét, amelynek egyik meghatározó eleme a szecesszió, olyan közéletiséget kell teremtenünk, amely nem utólag reagál a már végbevitt rombolásra, hanem megelőzi annak bekövetkezését - számomra ez volt ennek a hétvégének a legfontosabb üzenete.
A városnénézésben, előadásokban megfáradt részvevők hangulatos borkóstolóval fejezték be a napot a hajdújárási borkastélyban, a Ballangó Együttes közreműködésével.
A tanulmányi hétvége az evangélikus templomban bemutatott istentisztelettel, th. mgr. Dolinszky Árpád igehirdetésével zárult, amikor együtt örülhettünk a szülőkkel, nagyszülőkkel, keresztszülőkkel a legfiatalabb gyülekezeti tag, Nyemcsók Dávid megkeresztelésének...