Két éve, 2006 óta hivatalosan bejegyzett civil szervezetként működik az Újságírók Magyarkanizsai Egyesülete (ÚMKE). Az érdekszervezet - melynek elnöke a Szabadkai Rádió kanizsai munkatársa, Röhrig Ottó - az időszerű problémák megvitatásán kívül évente díjazza a legjobb teljesítményt nyújtó kollégákat, szakmai kirándulásokat szervez s tehetségkutató (fogalmazási) versenyeket hirdet a diákoknak. Az egyesület legújabb vállalása a Vendégváró sorozat elindítása. Az ÚMKE által szervezett és a magyarkanizsai önkormányzat által is támogatott Vendégváró találkozók célja: a demokratikus folyamatok serkentése a magyarkanizsai községben azáltal, hogy a nyilvánosság betekintést nyer az intézmények munkájába. A magyarkanizsai Vendégváró első találkozójának két vendége volt: Berényi Ernő, a községi bíróság ügyvezető elnöke, és Orosz Vass Márta, a bíróság szóvivője. Nem véletlenül esett rájuk a választás, hiszen a községi bíróság nevezett képviselői tették meg az első lépést a közeledésre. åk nyitottak a nyilvánosság felé: nemrég sajtótájékoztatóra hívták a média képviselőit, beszámoltak az intézmény tavalyi munkájáról és készségesen válaszoltak az újságírók kérdéseire. Ez a szerbiai bírósági gyakorlatban nem megszokott dolog, így az ÚMKE viszonozta a vendéglátást azzal a szándékkal, hogy segítsen emberközelbe hozni a bíróság felelősségteljes munkáját. A szervező az első Vendégváró találkozóra meghívta a civil szervezetek, a pártok, az önkormányzat képviselőit, a községi képviselő-testület tanácsnokait és minden érdeklődőt. Első nekifutásra, sajnos, nem sikerült népes közönséget toborozni -- újságírók ültek az első széksorokban. Az a tény viszont, hogy az esti beszélgetésen megjelent Tácsi Béla tartományi képviselő és dr. Bimbó Mihály, a községi képviselő-testület elnöke, azt bizonyítja: jó az elképzelés, a Vendégváró lehet az a beszélgetős műsor, ahol számos közérdekű téma körüljárható, ahol szemtől szemben kérdezni lehet, és jól ,,ki lehet beszélni a felmerülő gondokat.
Berényi Ernő, a magyarkanizsai községi bíróság ügyvezető elnöke elmondta, hogy az intézményben hét bírónak lenne munkahelye - a peres tárgyak száma alapján munkája is, hiszen a tárgyak száma évről évre növekszik. Ezzel szemben az intézményben csak négy bíró dolgozik, akik túlterheltek, erejükön felül kell teljesíteniük. Ettől függetlenül a bíróság igyekszik eleget tenni a polgárok elvárásainak és hatékonyabbá tenni a munkáját. Ebben segíti őket a korszerű felszereltség: minden bíró és minden gépírónő előtt számítógép van, amit nem minden bíróság mondhat el magáról. ,,Prioritásnak tartjuk a régi peres tárgyakat, folyamatosan csökkenteni igyekszünk a számukat. Az a célunk, hogy sikerüljön befejeznünk az eljárást a 10 legrégebbi keltezésű tárgyban. Reméljük, sikerül -- mondta Berényi Ernő. Dr. Bimbó Mihály megkérdezte: mi az oka annak, hogy a bíróságon a szükséges 7 helyett mindössze 4 bíró dolgozik. A válasz: anyagi okok miatt a kilencvenes években a bírók tömegesen hagyták ott a pályát, s mentek el ügyvédnek. (Nemcsak a kanizsai községben alakult így a helyzet, hanem mindenütt.) A 2002-ben kiírt pályázat után a bíróság 2004-ig 6 bíróval dolgozott, azután megint bekövetkezett a káderelvándorlás: alig van bíró, a szerbiai parlament hosszú idő óta egyet sem nevezett ki. Társadalmi valóságunk tükörképe ez is. Az intézmény a kádergondok ellenére is igyekszik megtenni mindent a polgárok érdekében: a bíróság ügyvezető elnöke minden csütörtökön fogadónapot tart 7.30-tól 15 óráig. Az intézmény nyitni szeretne a lakosság felé, jogsegélyt azonban nem tud nyújtani, mert ilyesmivel a bíróság elnökének tilos foglalkoznia, hiszen minden bíró a saját tárgyában önálló, független, s ezt a függetlenséget tiszteletben kell tartani. A bírósági híreket megfogalmazó újságíróknak Berényi úr egyetlen tanácsot adhatott: a közölt információnak pontosnak kell lennie. Az ártatlanság védelme mindenkinek jár, amire az uniós jog nagyon érzékeny, ezt nem szabad megsérteni.
A községi bíróság szóvivője, a ,,bíróság arca Orosz Vass Márta az ügyek megoszlását taglalta. A büntetőeljárásokban első helyen (36%) a közbizalom ellen elkövetett bűncselekmények állnak - amin közokirat-hamisításokat kell érteni, amilyen például vízumhamisítás is. Második helyen (16%) a vagyon ellen elkövetett bűncselekmények, a harmadikon a közlekedési bűncselekmények (12%) állnak. A peres tárgyak típusa szerinti megoszlás: kártérítések (20%), családjog (18%), kifizetéssel kapcsolatos perek (12%), munkajog (10%)... A sajtószóvivő a 2007-re vonatkozó adatok mellett elmondta: az intézmény rendszeresíteni kívánja a sajtótájékoztatókat, de a tervek között szerepel a bíróság honlapjának az elkészítése is.