A Vajdasági magyar kulturális stratégia tervezetének első nyilvános vitája jelentős figyelmet kapott. A jelenlévőket Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntötte, majd a dokumentumot Hugyik Richárd, az MNT Végrehajtó Bizottságának kulturális ügyekkel megbízott tagja, Lovas Ildikó, az MNT Kulturális Bizottságának elnöke, valamint Sárközi István, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke vezette fel vitára.

A Vajdasági magyar kulturális stratégia 2024—2029 feladata a vajdasági magyar kulturális élet következő időszaka irányvonalának a meghatározása, amely szerint a vajdasági magyar kultúra egyszerre része az egyetemes magyar, nemzeti kultúrának, és egyszerre együttélés-kultúra, vagyis a többségi kultúrával is folyamatosan kapcsolatban áll. A stratégiai tervezés alapját a vajdasági magyar kulturális élet legfontosabb elemei adták: a vajdasági magyar kulturális intézményrendszer, az amatőr művelődési egyesületek és civil szervezetek, valamint az általuk megvalósított folyamatos értékmegőrző és közösségerősítő tevékenységek, a hagyományosan megszervezésre kerülő rendezvények, a kulturális élet megvalósulását segítő támogatási rendszerek, az egyesületek számára elérhető képzési és közösségi programok, valamint a társadalmunkat és közösségünket ért hatások elemzése. A következő időszak kiemelt feladata a művelődési egyesületek és civil szervezetek folyamatos működésének fenntartása, a tagság és minél szélesebb rétegek megszólítása az állandó programok és rendezvények által, a meglévő hagyományos rendezvények minőségének javítása, a regionális együttműködések és a valós hálózatépítés segítése, a tömb, a szórvány és a kisközösségek megerősítése és egy egységes, élő és erős vajdasági magyar kulturális vérkeringésben való összeforrasztása.

— A tájékoztatási stratégia után az oktatási és kulturális stratégia tervezete került nyilvános vitára. Mindkét terület kritikus fontosságú a vajdasági magyar közösség hosszú távú fennmaradása szempontjából — összegezte Fremond Árpád. Az MNT elnöke szerint a kultúra az, ami leginkább összeköt bennünket, hiszen sokan részt vesznek a kulturális élet alakításában és hagyományaink megőrzésében. — A civil szervezetek és művelődési egyesületek kiemelkedő szerepet játszanak ezen a területen, szerteágazó tevékenységük rendkívül szervezett. A közösség megőrzése tekintetében pedig a kultúrának kiemelt szerepe van úgy, ahogy az elmúlt évtizedekben és évszázadokban is volt, és ennek a jövőben is így kell lennie — mondta az MNT elnöke. Hozzátette, azt szeretnék, hogy ez a stratégia ne csak egy dokumentum legyen, hanem arra számítanak, hogy a stratégia alapján kijelölt út mentén haladva 2024 és 2029 között minél több célt meg is tudnak majd valósítani.

— A stratégiának az is célja, hogy hosszú távon egy erős, egymással szolidáris közösség jöjjön létre, amely határozott elképzelésekkel rendelkezik — foglalta össze Hugyik Richárd. Az MNT Végrehajtó Bizottságának kulturális ügyekkel megbízott tagja elmondta, tisztában vannak a demográfiai helyzettel, a ránk váró kihívásokkal, de a stratégia arra törekszik, hogy felvegye a harcot, és az elkövetkező években megvalósítsa a kitűzött célokat.

— A demográfia vonatkozásában van egy nagyon objektív összefoglaló a kulturális stratégiában, ami a valósággal való szembenézést szolgálja — hangsúlyozta Lovas Ildikó. Az MNT Kulturális Bizottságának elnöke kiemelte, a valóság soha nem lehet olyan rémisztő, mint az, hogyha nem nézünk szembe a valósággal. Amíg ilyen a vajdasági magyar kulturális élet, addig bizakodóak lehetünk — tette hozzá. 

A négyállomásos nyilvános vita november 30-án zárul, Zombor után Adán, Törökkanizsán és Szabadkán is tartanak vitát a dokumentumról, közben pedig az írásos formában beküldött megjegyzéseket és hozzászólásokat is várják az MNT kultura@mnt.org.rs e-mail-címén. A beérkezett észrevételeket az illetékes bizottság megvitatja, majd várhatóan december hónap folyamán elfogadják a stratégiát.

A nyilvános vitáról szóló bővebb összefoglalónkat lapunk következő számában olvashatják.