Fogarasi János 1938-ban született Beodrán, az aracsi Pusztatemplom szomszédságában. Iparos családból származik. A sors először Szabadkára sodorta, majd a hatvanas évek közepén külföldre ment dolgozni, ahova a felesége is követte. Tizenöt évig éltek Svédországban. Magáról azt vallja, hogy nagyon szeret írni. Bizonyíték erre a Ködbe veszett aracsi látomás című könyve, amely a tavaly jelent meg Szabadkán. A kézirat Svédországban készült, hiszen a szerző ott sem tudott elszakadni a szülőfalujától. A kötet megszületésében Burkus Valéria, Balázs-Piri Zoltán (lektorálás) és Tóth Eszter segédkezett, dr. Gubás Jenő, Deák Ferenc és Vajda János véleményezte, valamint bátorította az alkotót a kiadására. ,,A könyvről csak annyit mondok, hogy gyerekkoromban sok hihetetlen mesét hallottam az öreganyáimtól, akikből három is volt. Tömték a fejemet mindenféle sárkányokkal, manókkal, boszorkányokkal, és még ki tudja, miféle rémséges dolgokkal. Azokat a meséket nem úgy adom vissza, ahogyan hallottam, hanem valahogy egészen másképpen. Attól eltekintve, hogy nincs semmilyen iskolai végzettségem, sokat olvastam, egy kisebb könyvtáram is van. A sok olvasásnak az eredménye, keveréke ez a mű, ha annak lehet nevezni?!' - írja.
Balázs-Piri Zoltán nyelvi lektor az előszóban többek között így jellemzi a könyvet: ,,Egyébként tisztán nyelvi szempontból tekintve a grammatikai múlt és jelen idő is szinte mondatról mondatra változik, ezzel is mintegy jelezve a cselekmény idejének, korának állandó váltakozását. De ez ne zavarja meg a kedves olvasót, mert mindemellett a regény igen érdekes, és végre nem távoli, tőlünk idegen hősökről szól, hanem a mi Attilánk a történet főhőse. És egyébként is, hol vannak már azok az idők, amikor egy történetnek, mesének, regénynek pontos kezdete és vége van, és közben az események szálai oly logikusan futnak, hogy azok minden pillanatban pontosan nyomon követhetők. A szöveg biztosan megmozgatja majd az olvasó fantáziáját, és erre szüksége is lesz, hogy az állandóan változó idősíkok és Attila különböző ember és állat volta között feltalálja magát.'
Álljon itt egy részlet Fogarasi János bevezető szövegéből is: ,,Az egybegyűlt emberek helyén, egyszerre csak, mintegy ködön át, láttam az ősmagyarokat, ahogy fölsorakoznak a templomban. Láttam Attilát, Gyulát, Ajtonyt, Bialt, a nagy táltost, és a többieket is hatalmas pallossal a kezükben.
Nem tudtam, hogy eddig miért, merre tévelyegtem, de azt tudtam, hogy most ott vagyok, ahol nem kellene lennem. A felismerés átcikázott agyamon: mindezidáig keresztben haladtam az úton. A múltban, a jelenben, esetleg a jövőben is, tarka összevisszaságban.'
A Ködbe veszett aracsi látomás című könyvnek a megjelentetését a szerzője pénzelte, néhány védnök támogatásával. A köszönetnyilvánításban a családját, valamint a már felsoroltakon kívül még a következő személyeket említi, akik anyagi és erkölcsi segítséget nyújtottak: Karvál József és neje, Hajdú Béla és neje, Farkas Zsuzsa, Vígh Vilma, LIR TREE, Szabadka, Parptis Comp Kft., Szeged, Berta Judit, Cs. Simon István, Hajagos Imre és neje, Szabó György, Burkus Ervin, Fogarasi Rozália, Fogarasi Miksa-Lajos és neje, Tóth-Fogarasi Gabriella és Zsolt, Šarèeviæ Marko és neje. A kiadvány a tordai Fejes István alkotásait, képeit tartalmazza.