Nehéz eldönteni, hogy hálás vagy hálátlan feladat-e a klimatológiáról írni. Az éghajlatváltozásról és a globális (általános, az egész Földre kiterjedő) felmelegedésről szinte naponta hallani. A nyomtatott és az elektronikus sajtó legtöbbször az egész emberiséget fenyegető veszélyként emlegeti. Időnként szenzációszámba menő jóslatokkal rukkolnak ki a tudósok, nemrégen például azzal, hogy Európát egy hamarosan bekövetkező jégkorszak fenyegeti.
Mi ,,egyszerű halandók” pedig egyre zavarodottabbak és bizonytalanabbak vagyunk. Csakugyan fenyeget bennünket valami katasztrofális klímaváltozás, amely gyökeres változást hozhat az ember gondolkodásában és viselkedésében? Nos hát azért hálátlan feladat a klimatológiáról írni - mert nincsenek biztos válaszaink erre a kérdésre.
Melegszik a légkör?
Sokan teljes bizonyossággal állítják, hogy melegszik a Föld légköre. Hadd soroljunk fel hát - a teljesség igénye nélkül - néhány érvet ennek bizonyítékául!:
- Az általános mérési és számított hőmérsékleti adatok. Noha az eltérések kicsik, mégis melegedő tendenciát mutatnak. Vannak, akik azt állítják, hogy a klímaváltozás sebességéhez képest nincsenek elég hoszszú időre visszamenőleg megbízható adataink.
Erre a melegedéspártiak a következő cáfolhatatlan tényeket sorolják fel:
- Csökken a sarki jégsapkák tömege.
- Rövidebbek a gleccserek - vagy teljesen eltűntek.
- Meleg égövi állatfajokat és növényeket is találunk a mérsékelt éghajlati vidékeken - nem véletlenül és nem is azért, mert behurcolták őket, hanem egyszerűen azért, mert a melegedés hatására nagyobb földrajzi szélességeken is képesek megmaradni (például bizonyos pók-, kígyó- és skorpiófajták).
- A mérsékelt éghajlati vidékek elsivatagosodásának folyamata.
A listának koránt sincs vége, sőt...
Az El Nino
Az európai fül számára idegenül hangzó spanyol kifejezés is egy olyan jelenséget takar, amelyet sokan kapcsolatba hoznak a klímaváltozással és a globális felmelegedéssel.
Mi az El Nino? Hogyan jön létre? Milyen általános hatással van a Föld légköri jelenségeire? Miért ez az elnevezése?
A csendes-óceáni tengerészek nevezték el, mégpedig azért így, mert általában karácsony idején jelentkezik. A spanyol kifejezés szó szerinti fordításban ,,kicsi (fiú)”-t jelent, és egyértelműen a csecsemő Jézusra utal.
Valójában természeti jelenségről van szó, amely a Csendes-óceán medencéjére jellemző periodikus változás. Ez magában foglalja a víz, a tengeráramlatok és a szelek bonyolult rendszerét, és ezért a tudósok legtöbbször az angol ENSO rövidítéssel jelölik. ( ENSO - El Nino/Southern Oscillation - déli oszcilláció).
A Peru partján élő tengerészek már régen felfigyeltek egy 4-12 évente jelentkező felmelegedésre. Az óceánok nem ,,állóvizek”, hanem tengeráramlatok szelik őket át, és szállítják a meleg vagy hideg víztömegeket a felszínen és a mélyben is. Ilyen pl. a Golf-áramlat is, amely Afrika trópusi partjairól szállítja a meleg vizet Észak-Európába, mintegy ,,langyos vizes” borogatásként a skandináv partoknak.
Így aztán az El Nino-jelenség is egy meleg tengeráramlat és a paszszátszelek következménye. Normális ún. nem El Nino-években a dél-amerikai kontinens nyugati partjaitól kiinduló erős passzátszelek a csendes-óceáni medence nyugati részében felmelegedett tengervizet halmoznak fel, és lehetővé teszik, hogy a perui partok mentén tápanyagokban gazdag hideg óceáni víz áramoljon a mélyből. Ez azt eredményezi, hogy az indonéziai partoknál az óceán ,,vízállása” több mint fél méterrel magasabb és majdnem tíz Celsius-fokkal melegebb is.
Az El Nino-években azonban - még eddig ismeretlen okokból - legyengülnek a passzátszelek, vagy teljesen elmaradnak. Ilyenkor ,,beáll” a Csendes-óceán vize, és a meleg víztömegek visszatódulnak keletre a perui és részben a chilei partokhoz. A tengerszint megemelkedik, és ezt a Föld körforgásából eredő erők is segítik. Ilyenkor a mélytengeri hideg áramlatok nem tudnak a felszínre törni, megfogyatkozik a halállomány, és a halászat hanyatlik.
No de emcsak a halászatra van hatással az El Nino-jelenség. A természetes vízáramlatok megváltozása a magas légköri szeleket is befolyásolják, és mindkét amerikai kontinensen szélsőségessé válik az időjárás. Gyakrabban jelennek meg a hatalmas forgószelek, bizonyos vidékeket tikkasztó szárazság sújtja, megint másutt pedig pusztító árvizek és földcsuszamlások keletkeznek a szűnni nem akaró esőzések következtében.
Némelyek azon a véleményen vannak, hogy az El Nino-hatás szélesebb körben is zavarja az éghajlatot, bár ez nincs bebizonyítva.
Van-e összefüggés a globális felmelegedés és az El Nino-hatás között?
Ez egy nagyon jó kérdés. Az El Nino, avagy az ENSO-jelenség és az üvegházhatás erősíthetik egymást. Az utóbbi években a számítástechnika fejlődésével lehetővé vált elfogadhatóan modellezni a jelenséget. A modellszámítások azonban egyelőre nem tudtak kimutatni közvetlen kapcsolatot az ENSO és az üvegházhatás között - de persze ez nem azt jelenti, hogy nincs is...
Azt mondtuk, hogy ez egy jellegzetes periódusos változás a Csendes-óceán egyenlítői vizeiben és az Indiai-óceán keleti medencéjében. Ezt bizonyítandó a korallzátonyok szerkezetében több ezer évre visszamenőleg kimutatható. Mégis miért akkor most ez az izgalom?
Talán azért, mert az utóbbi ötven évben volt a legkiemelkedőbb El Nino - a legerősebb és a legforróbb az 1997/98-as években. Ezenkívül a leghosszabb, megszakítás nélküli El Nino/Southern Oscillation pedig 1990 és 1995 között pusztított - öt esztendőn át.
Ez némely tudós szerint aggodalomra adhat okot.
Az előbb említett számítógépes modellek még valamire jók. Előre lehet jelezni az ENSO-jelenséget. Például a 1997/98. évi El Ninót már 1997 májusában jelezték. Az amerikai NOAA ( Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatal) külön osztálya foglalkozik az El Nino tanulmányozásával. Meglepetéssel tapasztaltam, hogy ennek a nálunk szinte ismeretlen jelenségnek milyen bőséges irodalma van. Ha valakinek az érdeklődését felkeltette ez a téma, akkor a NOAA internetes honlapján bővebben tájékozódhat róla.
A fentiek is csak azt igazolják, hogy nagyon sok még az ismeretlen dolog Földünk globális éghajlati jelenségeiben. Úgy is mondhatnánk, hogy a teljes megismerésükig még hosszú utat kell bejárni.
Rovatunkban még visszatérünk a Föld éghajlati jelenségeinek és a megfigyelhető változásoknak a kérdésére.