Még néhány nap, és augusztus 1-jén indul a vadgalambvadászat, 15-étől pedig a fürj is napirendre kerül. Ilyenkor a vadászember teendője elővenni a puskát, szétszerelni, gondosan átolajozni, mert fel kell készíteni az idényre. Ez nagyon fontos, mert ha már rég volt a vadász kezében a puska, a rugókon, az ütőszögön beszárad az olaj, melyet ajánlatos felfrissíteni. Finoman átkenegetjük az egész puskát, hogy ne okozzon gondot használat közben, mert képes olyan hiba fellépni, mint az ütőszög törése, melyet egyetlen vadász sem szeretne átélni, mert az rossz ómen az idény elején.
A vadgalambvadászat egy olyan akció, amely segít a vadásznak, hogy formába jöjjön, pontosan lőjön, tehát egy edzés a főidény előtt. Ilyenkor szoktuk elhasználni a nem túl jó minőségű lőszereinket és kipróbálni az újat, hogyan is viselkedik vadászat alkalmával. Mennyire gyors, lassabb-e a megszokottnál, mennyit kell korrigálni a lövés leadásakor. Ha a vadászaton sikerül terítékre hozni néhány galambot, akkor nem lesz gond az új lőszer alkalmazásával a főszezonban, például nyúl- vagy fácánvadászaton.
Galambozás közben nem nagyon szoktunk unatkozni, mert van a madárból szépen, és nagyon pörgős vad. Észen kell lenni, koncentrálni, mert gyors és sportos, cikázva repül, nem könnyű elejteni. A vadgalamb nem buta madár, kiszúrja a vadászokat, seperc alatt irányt vált, és nem nagyon repül arra, ahol vadászokat rejt a napraforgótábla vagy a kukoricás. Bent a parkban egész másként viselkedik, mint kinn a terepen. Sétányok közelében úgy tűnik, nagyon szelíd madár, de néhány durrogás után feleszmél, rájön, hogy ő vad madár, és mindent bevet, hogy kicselezze a vadász urakat. Vadgalambvadászaton nem szoktunk nagy szemű sörétet használni, inkább az apró szemű a nyerő. Mivel sportos, gyors madár, rá kell érezni, röptében mennyit kell elébe célozni, ha szeretnénk találatot bevinni. A sok gyakorlás biztos kezűvé teszi a vadászt, bátran jöhet a főszezon, nem lesz gond a lövéssel.
Nemegyszer volt szerencsém részt venni olyan vadászaton, amikor az olaszok galamboztak az ötlövetű puskáikkal 12-es kaliberben. Ritkaságszámba ment, ha mellélőttek, de nem is sajnálták rá a golyót. Magasról, oldalról, szemből, mindenhonnan jött galamb, csak úgy pörögtek lefelé, az olaszok pedig nagyon élvezték az eredményes vadászatot. Minden galamb után 2 dollárt fizettek annak idején a vadásztársaságnak, mely ebből a bevételből tudta finanszírozni éves tevékenységét. Szintén szép summát kaptak a vadászatszervezők, fordító is volt velük majd minden alkalommal, aki szintén számlázta a munkáját, dehát a vadászat nem olcsó sport, mindennek meg kell fizetni a vadászszövetség arra az évre kiszabott díját.
A vadgalambok nem tartoznak a földművesek kedvenc állatai közé, mert tetemes károkat tudnak okozni. Kedves barátom termelő, és van neki egy szép nagy parcellája 6 lánc napraforgóval bevetve. A galambok nap mint nap dézsmálják a termést, amivel jelentős kárt okoznak, hiszen egy egész hadsereg galamb jön „szotyizni”. Az idén néhányan megígértük, hogy kimegyünk a terepre, és egy kis gyérítést végzünk, ami nem oldja meg a bajt, de mégis ad egy csekély reményt a gazdának, hogy egy kicsit kimozdítjuk a galambokat a komfortzónájukból. Ne érezzék már úgy, hogy mindig büntetlenül megússzák a látogatásukat.
Szóljunk néhány szót a fürjről is. Szerbiában egyelőre még engedélyezett a vadászata, de 15 nappal rövidítették ezt az időszakot. Magyarországon védett madár, még az ’50-es években betiltották vadászatát. Nem kevés magyarországi vendég jön Szerbiába fürjezni, amit a helyi vadásztársaság szokott megszervezni részükre. Mi, helyiek szabadon mehetünk ki vadászatra, csak szigorúan tilos a különféle elektronikus hangutánzó készülékek használata. A felelőtlen vadászok kivisznek egy tarlóra egy ilyen, akkumulátorral felszerelt gépezetet, mely szüntelenül ismételgeti a fürj hívó szavát. Néhány nap múlva kimennek a tarlóra, és láss csodát, a terület telis-tele van fürjecskével. Ez a technika azonban, mint már mondtam, nem engedélyezett.
Nem vagyok valami nagy fürjvadász, én sajnálom ezeket a madarakat, inkább a galambpiacon szoktam őket beszerezni a tenyésztőktől aprópénzért. A hím fürjecskék nem kellenek a tenyésztőknek olyan számban, mint a tojók, ezért sűrűn van eladó a piacon. A fürjlevest nem vetem meg, nincs is ennél finomabb leves. Fürjvadászaton a lehető legapróbb sörétet használjuk, mert az egész madárka nem nagyobb, mint egy feketerigó. Sportos, nagyon fürge, de ha felriad, néhány száz méter megtétele után újból leszáll, és ügyes vizslákkal a nyomára lehet bukkanni újból. A fürjvadászat érdekes dolog, mert kakashajnalban már a terepen vagyunk, és csatárláncban fésüljük át a tarlót kutyusok segítségével. Amit szeretek benne, az az, hogy már 9 órakor vége a vadászatnak, és mindenki mehet a maga dolgára. Ezzel az augusztusi vadászattal indul az idény, és az idő múlásával sorra jön a többi vad, mint például a fácán, vadkacsa, vadnyúl és személyes kedvencem, a vadliba vadászata, mely február végéig is eltarthat.
