Amikor a néhai titói Jugoszláviában, a testvériség-egység országában megnyitották a határokat, rögtön egymillió ember hagyta el az országot és ment a Nyugatra, vendégmunkásnak. Amikor a délszláv testvérháború keretében meghalt Jugoszlávia, körülbelül 2,5 millió ember hagyta el lakhelyét: elmenekült az egyikből a másik köztársaságba, vagy külföldre távozott. A helyzetnek a logika szerint most már meg kellene nyugodni, hiszen aki akarta és nem érezte itt vagy ott jól magát, az elment, és talán soha többé nem tér vissza véglegesen szülővárosába, szülőföldjére.
Egy népcsoport azonban még mindig nem találja a helyét. Ezek pedig a cigányok, azaz a romák, akik érdekes módon a vendégmunkáskodás időszakában nem mentek tömegesen külföldre dolgozni, csak akkor, amikor kitört a testvérháború, és a NATO bombázni kezdett. Hivatalos, de nem pontos adatok szerint jelenleg mintegy 150 ezer, jobbára koszovói és dél-, valami kelet-szerbiai cigány tartózkodik illegálisan az Európai Unió országaiban, akiket most toloncolnak haza, folyamatosan. Egy minapi hír viszont valóban a meglepetés erejével hatott. Arról szól, hogy a szerbiai cigányok mind tömegesebben szöknek át Romániába, s ott menedékjogot kérnek! Hivatalos helyről érkező adatok szerint június 20-ától július 20-áig, tehát mindössze egy hónap alatt, több mint 100 cigány szökött át Romániába a zöld határon. Általában családostul mennek át és a román határőrség kénytelen volt alaposan megerősíteni az ellenőrzést.
Alapjában véve már az is pikantéria lenne, hogy Szerbiából szöknek át Romániába, de ez ma már érthető és természetes, hiszen egy uniós országról van szó. Arra viszont feltétlenül és okkal kell felfigyelni, hogy a Romániába menekülő cigányok azt mondják, vajdaságiak és azért hagyják el hazájukat, mert lakhelyükön, falujukban problémáik voltak a helybeli lakosokkal. Az igazság az, hogy tulajdonképpen azokról a ,,vajdasági” cigányokról van szó akik Koszovóból és Dél-, valamint Kelet-Szerbiából mentek a Nyugatra a háború elől, és időközben visszazsuppolták őket. Vajdaságban, főleg a bánáti falvakban levő, üresen maradt házakban próbálták letelepíteni őket, ami nem ment, sőt nem is megy könnyen és egyszerűen. Azt is tudjuk, hogy milyen problémáik voltak a helybeliekkel, de valószínűleg az is zavaróan hatott, hogy az ingyen juttatott vagy 1-2 ezer euróért vett házakkal kertet, földet is kaptak, illetve ajánlottak fel nekik. Tehát dolgozni is kellett volna. A vége az lett, hogy a roma népesség tovább vándorol. Jelenleg Szerbiából az uniós Romániába, a zöld határon át, családostul, érvényes útlevél és vízum nélkül. Menedékjogot kérnek, amire Románia azonnal megadja a menekülti státust, tehát nem állítják őket szabálysértési bíróság elé, tiltott határátlépés miatt.
Zsigának azonban, nem volt ilyen szerencséje, mert amikor át akart surranni a határon, a rendőr észrevette, és keményen rákiáltott: ,,Hová mégy, te Zsiga?' Mire a logikus válasz: ,,Fújd föl! Most már sehova...'