— A termelők ilyen jellegű támogatásának gondolata egy évvel ezelőtt vetődött fel. Természetesen az ötlet megvalósulásához anyagi háttérről is gondoskodni kellett, ami a jelenlegi gazdasági körülmények között egyáltalán nem volt könnyű feladat. A városvezetők elsőként a bankokkal tárgyaltak, de mint az a sokadik megbeszélés után nyilvánvalóvá vált, a pénzintézetek — talán megfelelő érdek hiányában (a szerző megj.) — nem támogatják az általunk felvázolt projektumot. Noha ez lassította a folyamatot, nem adtuk fel azt az elhatározásunkat, hogy segítsünk termelőinken. Három hónappal ezelőtt a Tartományi Biztosítási Alaphoz fordultunk, mely nemcsak meghallgatott, de támogatást is ígért, amit az együttműködési szerződés aláírásával is megerősített. Ezután arra kértük az agrártárcát, hogy az állami földek bérbeadásából származó eszközök egy részét ilyen célra fordíthassuk. Az illetékes minisztériumból kedvező visszajelzést kaptunk. Így Szabadka az első olyan település Szerbiában, amely engedélyt kapott arra, hogy ennek a forrásnak egy részét pályázat útján közvetlen beruházásokra fordítsa. A város költségvetése ilyen célokra tizennyolc és fél millió dinárt irányzott elő, melyet a TBA hétszer akkora összeggel egészít ki — nyilatkozta lapunknak Osztrogonác Simon, a városi tanács mezőgazdasággal megbízott tagja. Az erről szóló szerződést a közelmúltban Szabadka polgármestere és az alap igazgatója is megerősítette kézjegyével. A múlt héten kiírt pályázaton kizárólag bejegyzett családi gazdaságok vehetnek részt. A legfontosabb feltételek, hogy a pályázónak Szabadkán vagy egy hozzá tartozó településen legyen lakhelye, illetve hogy a jóváhagyott eszközökből származó beruházást a község területén valósítsa meg. A pályázó az utolsó hitelrészlet törlesztésének tervezett időpontjában nem lehet hetven évnél idősebb. A beruházásra igényelhető összeg 20 és 50 ezer euró között lehet, amit a kérelmező előszámlával igazol. — A szóban forgó hitelvonal finanszírozása oly módon valósul meg, hogy a város fizeti a kölcsön kamatát, a Tartományi Biztosítási Alap kezességet vállal a hitel visszafizetéséért, a Tartományi Mezőgazdasági Titkárság pedig 40-től 60 százalékig terjedő vissza nem térítendő segéllyel támogatja a beruházást. A pályázó tehát banki kölcsönből végzi el a munkát, az illetékesek pedig később visszafizetik a szerződésben szereplő összeget. Csaknem 200 millió dinár áll a termelők rendelkezésére — emelte ki Osztrogonác.

Véleménye szerint egy egyhektárnyi ültetvény jégvédő hálóval való befedése hozzávetőlegesen 10-12 000 euróba kerül, így könnyen ki lehet számolni, hogy a leendő beruházás mekkora területet ölelhet fel. Mint mondta, az öntözőrendszerek költségvetésének meghatározása már nem ennyire egyértelmű, mivel a piacon a termesztés céljától függően — ültetvény vagy szántóföldi zöldség- és növénytermesztés — a termelők különböző vízpótló mechanizmusok közül válogathatnak.
— A hitel-visszafizetésre az Európai Unióban alkalmazott modell szerint kerül majd sor. A hiteligénylő minden beruházást számlával igazol, és csak ezután utalják át a befektetett eszközöket. Ez az eljárás bonyolultnak tűnhet, de véleményem szerint egy nagyon előnyös hitelvonalról van szó, mely jelentősen javíthat a következő időszak termelési eredményein. Még egyszer felhívnám az érdekelt termelők figyelmét arra, hogy az eszközök elnyerésére pályázniuk kell, a jóváhagyás után kerül sor a szerződés aláírására, és csak ezután fordulhatnak a kiválasztott pénzintézethez. A szerződés aláírása tehát garantálja a befektetett eszközök visszafizetését. A kiírt pályázat a feltételeken kívül tartalmazza a hitel elnyeréséhez szükséges okmányok listáját is. Az általunk jóváhagyott fejlesztési eszközökre a hitelkeret kiosztásáig lehet pályázni. Aki előbb nyújtja be az igényét, az természetesen nagyobb valószínűséggel számíthat anyagi támogatásra, illetve a beruházás megvalósítására. A pályázattal kapcsolatos bővebb tájékoztatás a 024/626-871-es telefonszámon kapható — mondta Osztrogonác Simon.