Elbocsátások vagy nyugdíjcsökkentés

A közszférából mintegy százezer embert kellene elbocsátani ahhoz, hogy a fizetések és a nyugdíjak ne csökkenjenek. Legalábbis Milojko Arsić, a belgrádi Közgazdasági Kar tanára szerint. A szakember azt is hozzátette, hogy egy ilyen nagyarányú elbocsátási hullám jelentős gondokat is okozna, mivel veszélybe kerülne az oktatás, az egészségügy és a közbiztonság is. Ezért szerinte ebben az évben arra kell készülni, hogy vélhetőleg köztes megoldás fog születni. Elbocsátások is lesznek, egyúttal a bérek és a nyugdíjak is csökkenni fognak. Hasonló véleményen van Nikola Fabris közgazdász is, aki szerint ugyancsak nehezen képzelhető el a bérek és a nyugdíjak csökkentésének az elkerülése, ha nem lesznek tömeges elbocsátások a közszférában. (Dnevnik)

Egymilliárd eurót vittek ki

A tavalyi évben a Szerbiában működő bankok 1,05 milliárd eurót vontak ki az országból. Mindezt a Szerb Nemzeti Bank erősítette meg a Danas napilapnak. A szakemberek szerint mindez annak tudható be, hogy a bankok jelentős likviditással rendelkeznek, az elmúlt évek rossz hitelei miatt viszont igen óvatosak, s ezért jelentős mennyiségű pénzt utalnak vissza az anyabankokba. (Danas)

Tovább kell majd dolgozni

A pénzügyminisztérium azon dolgozik, hogy hogyan és mi módon tudná növelni a nyugdíjkorhatárt. Az IMF ugyanis azt várja el Szerbiától, hogy 2014 őszéig készítse el, 2015-től pedig alkalmazza a nyugdíjreformot. Két változat valószínűsíthető. Az első szerint a nők 63, a férfiak 64 éves korukig dolgoznának. A másik változat a férfiaknál a nyugdíjkorhatárt 66, nőknél pedig 64 évre emelné. Szerbiában egyébként évente 100-110 ezer ember vonul nyugdíjba, ezért az államnak minden évben nagyjából 20 ezerrel több személy ellátásáról kell gondoskodnia. Csakhogy az aktív jövedelemmel rendelkezők aránya a tavalyi évben szinte pontosan ennyivel csökkent, 2013-ban ugyanis 21 239 személy maradt munka nélkül. A szakemberek szerint a jelenlegi rendszer egészen biztosan fenntarthatatlan. (24 sata)

Csődközeli állapotok

Vladimir Vučković, a Fiskális Tanács tagja arra figyelmeztetett, hogy Szerbia a rossz gazdasági helyzet miatt csődközelben van. A szakember szerint az új kormánynak azonnal hozzá kell látnia a költségvetés módosításához. Jelentős megtakarításokat kell elérni a közszférában, át kell szervezni a közvállalatokat, s számos reformtörvényt kell meghozni. „Ha semmi sem történik, akkor még e kormány regnálása alatt megélhetjük az összeomlást” — hívta fel a figyelmet a helyzet drámaiságára a Vajdasági RTV-ben. (Tanjug)

Bezáródnak az ajtók a szocialisták előtt?

A belgrádi lapok egyik fő témája a kormányalakítás körüli fejlemények. A Večernje novosti úgy tudja, hogy Aleksandar Vučić április 20-án, húsvétkor fogja bejelenteni az új kormány minisztereinek névsorát. A jól értesült napilap úgy tudja, hogy Vučić már javában írja a kormányprogramot. Az expozé vélhetőleg többórás lesz, mivel a leendő kormányfő az eskütétel előtt minden gazdasági reformról részletesen be szeretne majd számolni. A Novosti értesülése szerint a kormányt kizárólag a Haladó Párt fogja megalakítani, és csak a nemzeti közösségek pártjait, így a VMSZ-t fogják majd bevenni.

A Blic napilap szintén úgy tudja, hogy a szocialistáknak minimális a mozgásterük az esetleges kormányzati pozíciók betöltésére. Sőt, a lap szerint a párton belül igen erős az a frakció — Branko Ružićtyal és Dušan Bajatovićtyal az élen —, amely éppen azt szorgalmazza, hogy a szocialisták ellenzékből politizáljanak. Olyan pletykák is napvilágot láttak, amelyek szerint esetleg megingott volna Ivica Dačić pártelnök pozíciója. A Danas napilapnak Milutin Mrkonjić pártalelnök mindezt határozottan cáfolta. (Večernje novosti, Blic, Danas)

Nyugati nyomás Ukrajna kapcsán

Nem elég, hogy a gazdaság rossz helyzete miatt egyre erősebb nyugati nyomás nehezedik Szerbiára, az ukrán—orosz feszültségek is próbára teszik az ország vezetőit. A Novosti értesülései szerint Aleksandar Vučićra egyre nagyobb nyomás nehezedik mind Washington, mind Brüsszel részéről, hogy az EU-tagállamokhoz hasonlóan Szerbia is vezessen be szankciókat Oroszország ellen. A napilap szerint a nyugati diplomaták azt szeretnék elkerülni, hogy egy esetleges új hidegháború kibontakozásakor Szerbia ne legyen abban a helyzetben, hogy gazdasága kihasználja azokat a lehetőségeket, amelyeket az Oroszországgal való különleges kapcsolata nyújt. (Večernje novosti)