home 2024. február 25., Mátyás napja
Online előfizetés
Előtérben a vajdasági kortárs szerzők
Molnár Krekity Olga
2013.02.27.
LXVIII. évf. 9. szám
Előtérben a vajdasági kortárs szerzők

Virág Gáborral, a Forum Könyvkiadó Intézet nemrég kinevezett igazgató-főszerkesztőjével beszélgettünk el, aki február 7-től tölti be ezt a tisztséget

— Milyen új ötletekkel, tervekkel a fejedben fogadtad el ezt a megbízatást?
— Meggyőződésem, hogy fel kell frissíteni, meg kell fiatalítani az egész kiadót, főleg, hogy most már jobban átlátom az intézet egész helyzetét. Eddig is követtem a Forum munkáját, de más kívülről, és más belülről látni valamit. Értékes könyvek jelentek meg eddig is a kiadó gondozásában, és továbbra is jó szerzői vannak a vajdasági magyar irodalomnak, de ezt másképp ítéljük meg mi, idehaza, és másképp a magyarországi kiadók. Mi büszkék vagyunk intézetünkre, de ugyanakkor az is igaz, hogy némileg lemaradtunk az aktuális könyvkiadási trendektől. Valamilyen szinten úgy látom, gettósodott az irodalmunk. Mi jól elvagyunk itt egymással, de külföldön nem ismernek bennünket, pedig nagyon sok szerző, illetve kiadvány megérdemelné a nagyobb népszerűséget akár Magyarországon, akár a Kárpát-medencében, akár a világ más tájain. Itt látok, ezen a téren új tennivalókat. A Forum Könyvkiadónak nemrégen lett csak facebookos profilja például. Ez kicsit olyan, mintha a bronzkorszakban letennénk egy kis kavicsot az asztalra, és azzal büszkélkednénk. Vannak tehát lemaradásaink, de úgy gondolom, még időben bepótolhatjuk ezeket.
— Az említett gettósodás alatt pontosan mit értettél?
— Úgy vélem, nagyon fontosnak tartjuk magunkat, de a jelentőségünket rajtunk kívül más senki sem látja. Vagyis önmagunkon kívül más nem nagyon tartja nagyra a mi munkánkat sem Magyarországon, sem pedig Szerbiában, sőt talán Szerbiában még jobban is ismernek bennünket, mint másutt. Budapesten leültünk tárgyalni néhány kiadóházzal, s számomra is megdöbbentő volt, ők mennyire más mércék alapján ítélték meg kiadványainkat, mint amilyeneknek én láttam azokat.
— Mit mondtak?
— Hogy provinciálisak, esztétikailag igénytelenek a könyveink, hogy sehol se vagyunk a magyarországi piacon. Ebben részben van igazság, de ugyanakkor egyes kiadványaink sem esztétikailag, sem tartalmilag nem maradnak el a magyarországi könyvektől, nekünk is vannak szép és jó köteteink, csak mi nem rendelkezünk olyan erős marketinggel, terjesztőhálózattal, mint ők. Persze az egész magyarországi könyvkiadás is megváltozott, a kis kiadóaknak már semmi esélyük labdába rúgni, a határon túliak meg szinte a közelükbe sem férkőzhetnek a nagy kereskedelmi láncolatokhoz.
— Ez üzleti beszélgetés volt már, vagy csak inkább ismerkedés?
— Inkább csak ismerkedés. Vannak kiadók, akik teljesen elzárkóznak a társkiadástól, de szerencsére vannak olyanok is, akikkel együtt tudunk majd dolgozni. Pl. még az elődöm, Németh Ferenc megállapodott a Kortárs Kiadóval, hogy Danyi Magdolna posztumusz verseskötetét velük közösen adjuk ki, és szerintem vannak lehetőségek olyan közös projektekre is, amelyek során mi itthon elvégezzük a könyv számítógépes előkészítését, a kész anyagot interneten keresztül elküldjük a magyarországi társkiadónak, aki kinyomtatja azt, így megspóroljuk a szállítási és vámoltatási költségeket.
— Főszerkesztőként milyen elképzeléseid vannak az idei évre?
— Örököltem egy munkatervet tavalyról, amihez részben tartani kell magam. Az elkövetkező hónapokban Kalapdoboz címmel megjelenik Tolnai Ottó képzőművészeti tárgyú írásainak a gyűjteménye, a már említett Danyi-kötet, Ózer Ágnesnek egy Újvidékről szóló könyve, a Podolszki-napokra egy bácsfeketehegyi helytörténeti kiadvány, Major Nándornak, Vasagyi Máriának, Vigh Rudolfnak is van nálunk egy-egy kézirata. A 2013-as évre kiválasztott mintegy 30 címszóból kb. 10 már a kiadóban van. A budapesti Ünnepi Könyvhétre szeretnénk megjelentetni Gerold László tanár úr irodalmi lexikonjának a bővítését, ahol baranyai és muravidéki adatokkal is bővül a kiadvány, a Szenteleky-évfordulóra többek között Szenteleky levelezéseit tervezzük kiadni Bordás Győző gondozásában, de a címszók között szerepel egy Bányai-kötet is, Németh István összegyűjtött elbeszélései, Börcsök Erzsébet írásai, Fehér Kálmántól is várunk egy kéziratot stb. De szeretnék a mostani fiatal nemzedéknek is megjelenési lehetőségeket nyújtani, mert  tapasztalatból tudom, az első kötetet még könnyű megjelentetni Magyarországon, de a másodikat, harmadikat már nehezebb, én pedig épp arra szeretnék garanciát adni nekik, hogy kijuttatjuk újabb műveiket is a magyar piacra. Azt is szeretném elérni, hogy a kezdő írók ne csak ugródeszkának használják a kiadót, hanem hűségesek legyenek hozzánk a továbbiakban is.
— Örök vitatéma, hogy a Vajdaságból elszármazott magyar íróinkról megfeledkezünk mind a díjak odaítélésekor, mind pedig a könyvkiadásban, mintha ők már nem is hozzánk tartoznának…
— A Forum nem egyéni ízlés és könyvkiadási politika szerint működik, hanem az alapító által meghatározott ideológiát kell, hogy megvalósítsa. Függetlenül attól, hogy én, személyesen nagyon örülnék annak, ha kiadhatnék egy Fenyvesi Ottó-, Balázs Attila-kötetet — velük már könnyebb lenne Magyarországon is befutni, vagy felhívni a figyelmet a Forumra —, de az évek során kialakult egy olyan állásfoglalás, miszerint ezeknek a szerzőknek a mostani életterükben kell érvényesülniük, és nem az itteni alapítványi pénzekre pályázniuk, mert azáltal csökkennének a Vajdaságban élő és alkotó szerzők esélyei. Erről nem én döntöttem, viszont jó döntésnek tartom.
— Mint igazgató, hol, miben látsz újabb pénzforrási lehetőségeket?
— Előző munkahelyi tapasztalataimból kiindulva az EU-s pályázatokban például, jóllehet mindenki óva int ezektől, mert igen bonyolult előkészíteni őket, mégis úgy gondolom, hogy a műfordításokra, műfordítói ösztöndíjakra (és most nemcsak a magyar–szerb átültetésekre gondolok) és a különféle rendezvényekre, kiadványaink népszerűsítésére itt lehet még pénzt szerezni. Úgy érzem, a kortárs magyarországi szerzőknek érdeke, hogy eljussanak a horvát, szlovén, bosnyák, macedón olvasókhoz, a szerbeknek pedig, hogy Magyarországon át eljussanak, mondjuk, a német nyelvterületre.

Bartha Máté felvétele
 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..