Sári Enikő, a tordai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület művészeti vezetője hangsúlyozta, mindenkit, aki fellépett a rendezvényen, az összetartozás vezérelt.

— Miből táplálkozik az az erő, amely a közösséget egységben tartja? A kultúránk, a magyar néphagyomány világának megőrzése az összetartó erő. Ajándék és kincs a közösséghez való tartozás, mely összefogásra késztet, mely mindig reményt ad. Azt üzeni, hogy van kivel és kiért küzdeni, van értelme egy közösségformáló világot építeni. Örökösei vagyunk kultúránknak, azon emberek munkájának, akik jelenlétükkel, tevékenységükkel jelét adták és adják mindannak, amit ma azzal a jelzővel illetünk, hogy magyar. Ám nekünk ez nemcsak jelző, hanem felelősségtudat, elkötelezettség, összetartás és erő is — nyilatkozta Sári Enikő, majd hozzáfűzte, köszönettel tartozik mindenkinek, aki hozzájárult ehhez a sikeres rendezvényhez. Azt kívánta, hogy a most felnövekvő nemzedék tagjai megőrizve és megújítva adják tovább azt az egyedülálló kulturális kincset, amelyet szüleiktől, nagyszüleiktől és dédszüleiktől örököltek.

A Bánáti Est fellépői voltak a házigazdák részéről a Kincsünk néptáncszakosztálynak a tánccsoportjai és énekesei, énekkarai, Csernoh Viktor, a tordaiak táncosa, citerása, hegedűse, aki nagyapjával, Matyis Józseffel lépett színre. Bemutatkozott a szentmihályi/zentai Flaman—Hézső-citerakettős, a muzslyai Cickafark énekcsoport, a magyarcsernyei Pitypang néptánccsoport, Magyarittabéről a Csavargók néptánccsoport, Padéról a Csorbóka citerazenekar, Szajánból a Nefelejcs, Törökkanizsáról a Tiszavirág néptánccsoport és Törökbecséről a Csalogató táncegyüttes. Második alkalommal történt meg, hogy a Petőfi-program ösztöndíjasa, Orosz Olívia vezette a műsort, akit kiváló munkatársként, barátként ismertek meg a tordaiak és a környékbeliek, és nagyon megszerettek, mert segíti a közösséget, kézműves-foglalkozásokat tart a gyerekekkel, valamint színjátszó csoportot alapított a felsősökkel, akikkel már egy előadáson túl vannak, és javában készülődnek a március 15-ei műsorra.

Dobai János, Torda Helyi Közösségének tanácselnöke beszédében nyugtázta, nagyon jó ötlet, elgondolás volt, amikor útjára indították a Bánáti Estet, és most újra belevágtak, hiszen Bánát is ott van a kultúra, a hagyományápolás térképén.

— Itt a szórványban is működnek nagyon szorgalmas egyesületek, Törökkanizsától Muzslyáig, és nekünk az a célunk ezen a rendezvényen, hogy lehetőséget adjunk nekik a bemutatkozásra. Ezért találtuk ki, hogy elhívjuk őket erre az estre, mutassák meg, mit csinálnak, milyen értékeik vannak. Az est pedig azért sikeres, mert mindenki elhozta azt, ami a legjobb az egyesületén belül, és ezzel is bebizonyította, hogy a szórványt még nem lehet leírni. Bízom abban, hogy legközelebb még több egyesületet el tudunk majd hozni ide Tordára, hiszen mi hagyományt szeretnénk teremteni a Bánáti Estből. Mi valójában nemcsak a szerbiai Bánátban gondolkoztunk, amikor megálmodtuk ezt a programot, hanem a romániai bánáti oldalban is, mert úgy gondolom, ott is vannak még olyan magyar települések, ahol őrzik a néphagyományokat. A jövőben őket is szeretnénk meghívni, és akkor valóban igazi Bánáti Est lesz, mely a bánáti szórványmagyarságnak, saját magunknak szól. Ezzel is szeretnénk bebizonyítani, hogy tudunk még rendezvényeket szervezni, és továbbra is ápoljuk, éltetjük a hagyományainkat, a népszokásainkat. A megmaradásunk egyik pillére az, hogy a kultúránkat, anyanyelvünket megőrizzük. Függetlenül attól, hogy egyesek talán már leírtak bennünket, itt vagyunk, és együtt továbbra is nagyon erősek leszünk — emelte ki Dobai János. Azt is elmondta még, hogy jövőre igazi Bánáti Estre számíthatnak a tordaiak, de a környékbeliek is, mivel a dél-bánátiakat is szívesen látják a következő évtől. Jövőre remélhetőleg Törökkanizsától egészen Székelykevéig, Hertelendyfalváig, valamint a romániai oldalról Ótelektől Végvárig lesznek meghívott fellépők.