A Vi-Lo-Go Polgári Társulás szervezésében az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben az inzulinrezisztenciáról és következményeiről Vojnović Gabriella nutricionista tartott egészségügyi előadást. Azokra a kérdésekre igyekezett választ adni, hogy mi is az inzulinrezisztencia, mi idézi elő, hogyan hat az egészségre, mit okozhat, milyen jelentőséggel bír a meddőség kezelésénél.
Az inzulinrezisztencia a szénhidrát anyagcserezavara. Egy olyan állapot, amikor sejtjeink nem képesek felvenni a működésükhöz szükséges glükózt, mert az inzulin csak gyengén tud kapcsolódni a sejtek felszínén lévő inzulinreceptorokhoz. Fontos megemlíteni, hogy nehezen felismerhető tüneteket okoz, pedig egyszerű laboratóriumi vizsgálattal kimutatható. Szervezetünk fokozott inzulintermeléssel ellensúlyozza az inzulinérzékenység csökkenését. A kezdeti fázisban a hasnyálmirigy több inzulint termel, az anyagcsere rejtve marad, de a magas inzulinszint jelezheti a problémát. Ha az ellensúly kimerül, cukorbetegség alakul ki.
A szervezetünk jelez, hogy gond van, de nehezen állapítható meg, miről van szó, hiszen a tünetek nem egyediek. Figyelni kell a hormonháztartásra, és hogy az hogyan hat a szerveink működésére. Figyelmeztető jel lehet az étkezés utáni fáradtság vagy szédülés, a túlsúly, a bőr elváltozása, alvászavar, rossz közérzet, fejfájás, migrén, depresszió. Nőknél felléphet fokozott szőrösödés, meddőség, a férfiaknál kopaszodás. Azt, hogy gond van, mégsem a felsorolt panaszok jelzik, hanem inkább egy átfogó, akár rutinkivizsgálás, szív- vagy érrendszeri betegség, magas vérnyomás vagy koleszterinszint, a pajzsmirigy alulműködése, a meddőség megjelenése.
Az inzulinrezisztenciára szokták mondani, hogy a cukorbetegség előszobája, egy állapot, mely során az izom-, a zsír- és a májsejtek kevésbé érzékenyek az inzulinhormonra. Ennek több oka lehet, és nagy szükség van mind az orvos által kiírt laborvizsgálatokra, mind a nutricionista javaslatára, mert az okok közül az egyik a helytelen táplálkozás. A kor előrehaladtával növekszik a cukorbetegség kialakulásának veszélye. Az okok között szerepel az elhízás, a mozgásszegény életmód, a környezeti, öröklődési és életmódbeli tényezők, a hosszan tartó vagy sűrűn ismétlődő stressz, a cukrozott élelmiszerek fogyasztása és természetesen a dohányzás meg az alkohol. Az állapot lassan romlik, tizenöt év is elmúlhat, mire kialakul belőle a 2-es típusú cukorbetegség, mely a nutricionista szerint még visszafordítható folyamat. Érdekes, hogy nem a gyógyszer a legjobb megoldás erre a gondra, hanem az életmódváltás.
Az előadó a glikémiás indexről is szólt, mely azt mutatja meg, hogy az élelmiszerek hogyan befolyásolják a vércukorszintet. A szénhidrátok, melyek a cukrokban vagy péksüteményekben találhatóak, gyorsabban bomlanak le, mint azok, amelyek a zöldségekben vagy a teljes kiőrlésű élelmiszerekben vannak. Az indexszám 0-tól 100-ig terjed, az 55-ös vagy az ennél kisebb érték jónak tekinthető, az 56—69 tartomány közepes, a 70-nél magasabb index viszont már rossznak számít. A szakember hangsúlyozta, a főzési folyamat és az alapanyagok kombinációja hatással van a glikémiás index értékre: befolyásolhatja a szénhidrát fajtája, rosttartalma stb. A zsírok, fehérjék más módon hatnak az étkezés utáni vércukorértékre. A nutricionista reggelire sós ételek fogyasztását javasolja, illetve egy sorrend betartását: zöldségek, fehérjék, zsírok, keményítők.
A szénhidrátok típusának megválogatása nagyon fontos. Ne kerüljenek teljesen tiltólistára, de a szakember tanácsait be kell tartani. A cukrok és az édesítőszerek tönkreteszik az egészséges bélflóra egyensúlyát, de az inzulinrezisztencia gyógyítható, a terápia az életmód megváltoztatásán és annak megtartásán alapul.
Tegyünk az egészségünkért!
