* Igen szeszélyes tavaszunk volt, gyakran váltakoztak az enyhébb és a kimondottan hideg időszakok. A gyümölcsfák már virágjaikat bontották, amikor hirtelen és tartósan ismét lehűlt a levegő. Ennek függvényében milyen termésre számíthatnak a termelők a szabadkai község területén?
— A kajszibarack sínylette meg leginkább ezt a változó időjárást. Az ültetvényeken 90-től 100%-os fagykárokkal kell számolni. Természetesen a károsodás mértéke függ az ültetvény helyétől is. A kiskertek gyümölcsfáin talán kisebbek a károk, mert a mikrokörnyezet, illetve a terület védettsége megakadályozta a teljes elfagyást. A nyílt ültetvényeken viszont a kajszi elfagyott. A virágok a fákon maradtak ugyan, ezért a termelők bizakodhattak abban, hogy talán nem lesz túl nagy a kár, de sajnos a bibe megbarnult, tehát fagykár keletkezett. Csak példaként említeném, hogy az egyik ültetvényen az 50 megvizsgált virágból 2 volt ép. Március 24-ére virradó éjszaka -9,7 C-fokot mértek a palicsi meteorológiai állomáson, mi ennél valamennyivel kevesebbet mértünk, de már ez is elegendő ahhoz, hogy a virágzásnak indult ültetvények termését tönkretegye.

* A többi gyümölcsfajtát hogyan érintette ez az időjárás?
— Az őszibarack bizonyos fajtáin észlelhetők károk, de a jó kondícióban levő ültetvényeken elenyésző a fagykár. Az egyébként is problematikus gyümölcsösökben, ahol korábban betegségek miatt kellett kezelni a legyengült növényeket, 20-30%-os kár keletkezett, de természetesen ez is fajtafüggő. A többi gyümölcsfa esetében, fajtától függően, hozzávetőleg 10%-os károsodással kell számolni. Azok a csonthéjasok, amelyek a fejlődési ciklusukat virágképzéssel kezdik, jelentősebben károsodtak, a már említett határokon belül, a később induló csonthéjasok nem sínylették meg a fagyokat.

* A csapadékos időjárást követő felmelegedés kedvez majd a kórokozók, elsősorban a gombabetegségek terjedésének. Mely kórokozók ellen kell a következő időszakban védekezni?
— A meleg, párás időjárás a spórákkal terjedő betegségeknek kedvez, elsősorban az almatermésűekre kell majd odafigyelni, jelenleg azonban a varasodás veszélyezteti az ültetvényeket. Mi hetente járjuk a terepet, ellenőrizzük a spórák fejlődését. Ennek alapján megállapítható, hogy a spórák az áttelelő képletekben már 40-50%-ban érettek. A felmelegedéssel az almatermésűekben beindul a teljes nedvkeringés, amikor a növények a legérzékenyebbek, tehát ebben az időszakban permetezni kell. A növényvédő szerek kiválasztását a termelőkre kell bízni, mert már minden bizonnyal van tapasztalatuk ezen a téren. Az a fontos, hogy eső előtt megelőző szerekkel, eső után pedig már felszívódó növényvédő szerekkel is védekezzünk. Növényvédő szerekben nagy a választék a piacon, de egy a fontos: ezt a munkát a gyümölcsösökben el kell végezni.

* A csonthéjasok esetében a moníliára, azaz a virág- és az ágelhalásra  kell most odafigyelni?
— Igen. A csonthéjas-ültetvényeken a Monilia laxa — a virág- és ágelhalás — veszélyezteti most a növényeket. A kórokozó rákos sebekből kiindulva fertőz. A betegség terjedésének a következő meleg, párás időjárás tökéletesen megfelel. Mivel nagy a fertőzésveszély, véleményem szerint három permetezést kell a gazdáknak elvégezniük az idén, az elsőt a virágzás kezdetekor, a másodikat teljes virágzásban, a harmadikat pedig sziromhulláskor.

(Folytatjuk)

A kórokozó nagy károkat okoz magánkertekben és ültetvényekben egyaránt. A betegség tünetei megjelenhetnek a virágokon, a hajtásokon, a gallyakon, a rövid termőrészeken és a terméseken. A kórokozó a micéliummal átszőtt gyümölcsmúmiákban telel át, de az is lehetséges, hogy a konídiumok is áttelelnek. A virágok már nagyon korai fejlődési szakaszukban (fehér bimbós állapotban) megfertőződhetnek. Ha a virágzás során esős az időjárás, ködös és hideg, a konídium gyorsan szaporodik a bibén. Az aktív konídium micéliummal hatol be a bibe csatornájába, és elpusztítja az egész virágot. A fertőzés gyorsan terjed tovább a virágokról a hajtásokra, és néhány hét alatt elpusztítja őket. Idősebb ágakon is kialakulhat krónikus betegség. Ugyanígy játszódik le a folyamat a termés sérülésein keresztül is.

Varasodás — Tavasszal a levél színén olajbarna, később fekete foltok jelennek meg. Ha erős a fertőzés, egy levélen több folt is lehet, ezek összenőnek, és a levél fonákján is megjelennek. Néha a zöld hajtások is megfertőződhetnek. Nedves időben tömegesen terjedhet a varasodás, ami idő előtti lombhullást, növekedéscsökkenést idéz elő, és a vessző beérésének elmaradását is okozhatja. A lisztharmaton kívül ez az alma második legelterjedtebb betegsége. A termés jelentős része tönkremegy, illetve romlik a minősége, erős fertőzés esetén pedig a tömeges levélhullás a következő évi termés mennyiségét is jelentősen csökkentheti. A fajták fogékonyságában jelentős különbség mutatkozhat.