A vajdasági központi megemlékezést az aradi tizenhármak délvidéki zarándokhelyén, az eleméri Szent Ágoston katolikus templomban tartották meg. A gyászmisét Miocs József, a szabadkai Paulinum rektora celebrálta paptestvéreivel, illetve Szilágyi Zoltán református lelkésszel. A templomkertben Kiss Ernő tábornok 2016-ban felállított szobránál beszédet mondott Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

— Az aradi vértanúk csaknem felének van valamilyen kötődése a délvidékhez — mondta Pintér Attila. — Ez is jelzi, hogy nem csak most, hanem kétszáz évvel ezelőtt is milyen szerepet játszott ez a régió a magyar nemzet történelmében. Ez a térség már akkor is fontos volt a nemzet fejlődésében, ez pedig ma sincs másképp.

— Emlékükből olyan erőt tudunk nyerni, ami az összetartozásunkat erősíti — mondta Hajnal Jenő. — A nemzeti érdek és a hazaszeretet érzése az aradi vértanúkat összekovácsolta. Rájuk emlékezve az egységben látom a jövőt.

— A megemlékezéseink alkalmával próbálunk erőt meríteni az emlékükből — mondta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. — Ami 1949 október 6-án történt, az örök értékű példamutatás.

Az emlékező közösség megkoszorúzta Kiss Ernő szobrát, majd sírjánál elhelyezték a kegyelet virágait. Hamvait a templom alatti kriptában őrzik, családjával együtt itt talált végső nyugalomra.

A templomot Kiss Ernő építtette még 1845-ben. A szentély mára az aradi vértanúk panteonja lett. Rajta kívül vajdasági kötédése van még a zombori Schweidel Józsefnek, továbbá a nagybecskereki Lázár Vilmosnak, a németországi származású Leiningen-Westerburg Károly pedig Törökbecsére nősült. Damjanich János szerb, Knezich Károly pedig horvát származású volt.

Még több kép:▼