A 3 + 2 lakodalmasrock-együttes 1975-ben alakult meg. Azóta már többször körbejárta Európát, volt Ausztráliában és Kanadában is. Az utóbbi években fellépései főleg a Kárpát-medencére koncentrálódtak, 2014-ben azonban eljutott az Egyesült Államokba. Az ötletről, annak megvalósulásáról, a turnéról és az élményekről Kucsera Csaba basszusgitárossal beszélgettem.
• Miért pont Amerika?
— A 3 + 2 a 90-es évek folyamán háromszor is volt Ausztráliában, kétszer Kanadában, így ezeken a helyeken már voltak kiépített kapcsolataink. Egyszer azonban arra döbbentünk rá, hogy még sosem jártunk az Egyesült Államokban. S miközben ezen gondolkodtunk, érkezett egy telefonhívás Andrew Pongratztól, aki ismert zenekaroknak szervez koncerteket az USA-ban. Minket akart, mi pedig elfogadtuk a tíz koncertről szóló felkérést.
• Sok dokumentum kell ahhoz, hogy valakit beengedjenek az Egyesült Államokba?
— Inkább csak rizikós a bejutás. Nagyon érdekes, hogy a végleges döntés a leszállás utáni ellenőrzéstől függ. Ha bármilyen kétely felmerül a látogatásunkkal kapcsolatban, akkor gond nélkül visszaküldenek bennünket.
• Hangszereket vittetek magatokkal?
— Á, nem! Ahhoz olyan mennyiségű dokumentáció kell, hogy ezzel nem is próbálkoztunk. Amikor megérkeztünk, akkor a szervező elvitt bennünket egy hangszerüzletbe, és megvett nekünk mindent, amit akartunk. Bármilyen hihetetlen, ez volt a legjobb és a legolcsóbb megoldás. Bérelhettünk volna hangszereket, de a tíz koncertre nagyjából 6000 dollár lett volna. A megvásárolt felszerelés mintegy 5500 dollárba került, ráadásul a hangszereket a szervező visszavihette a turné után, hiszen az üzletben mindent visszavásároltak 15-20 százalékkal kevesebbért az eredeti árhoz képest.
• Mi volt a turné menete?
— A terminálból kilépve már várt bennünket a szervező egy minibusszal, és elindultunk Jersey-be. Ez volt a háromhetes ott-tartózkodásunk első állomása, melyen három koncertünk is volt. A következő megálló Queens volt, ott kétszer is felléptünk, majd elindultunk Floridába. A turné idején főleg művelődési házakban játszottunk magyaroknak, akik nagyra értékelték, hogy a szokásos félplayback helyett egy igazi zenekart hallhatnak.
• Milyen élményekben volt részetek?
— Amikor Jersey-ből elindultunk Floridába, nem számoltunk vele, hogy csaknem 40 fokos hőmérséklet-különbség lesz. Amíg Jersey-ben mínusz fokok voltak és hó, addig Floridában sütött a nap, és kb. 26 fok volt a hőmérséklet. Egy napot utaztunk, és mintha egy másik világba keveredtünk volna. Aztán meg kell említenem a New York-i felhőkarcolókat. Amikor kiszáll az ember az autóból, és a járdán állva felnéz ezekre a megaépületekre, az leírhatatlan érzés. Azt tényleg látni kell! Aztán az sem volt semmi, amikor sikerült feljutni az Empire State Building egyik kilátójába, ahonnan egész New York látszik.
• Csak a fényűző Amerikát láttátok?
— Nem. Egyszer ugyanis ellátogattunk Bronxba, ahol még a hangszervásárlás előtt szerettünk volna hangosítást bérelni. Az az egész környék tényleg olyan, mint a filmekben. Félelmetes az összkép, ahogyan elénk tárulnak a nem túl tiszta utcák, melyek tömve vannak afroamerikai gangekkel. Az igazi sokk viszont akkor ért, amikor bementünk annak a fickónak a házába, akitől bérelni szerettük volna a felszerelést. Az elég szörnyű volt.
• Lesz újabb amerikai turné a jövőben?
— Az, aki kivitt bennünket az Egyesült Államokba, már jelezte, hogy szeretne nekünk szervezni egy kanadai és egy nyugati parti amerikai turnét. Jelenleg folynak a tárgyalások, úgy fest, hogy összejön a dolog. Ez a turné már 28 állomásból állna. Nagyon izgatottak vagyunk, mert ilyen hosszú idejű, távoli turnékhoz nem vagyunk hozzászokva, de már nagyon várjuk.