A további fejleményeket pedig a befektetők is izgalommal várták, hiszen nem lehettet tudni, hogy csak azok szavazatát próbálta-e így megszerezni, akik érdekeltek a kriptopiacon, vagy valóban a világ kriptovaluta-központjává és bitcoin-szuperhatalommá tenné az Egyesült Államokat, ahogyan azt többször is hangsúlyozta. Ez még most is vitákat szül, különböző vélemények látnak napvilágot. Az viszont szépen látszik, mennyire igaz az állítás, hogy minden mindennel összefügg. A már kivetett, illetve kilátásba helyezett vámok és más protekcionista intézkedések ugyanis a bitcoin árfolyamát is láthatóan befolyásolják. 

Az volt az eredeti ötlet, hogy a kriptopénz létrehozásával egy olyan értéket teremtenek, amely független a mindenkori központi hatalomtól, így az emberek tudnak élni a saját önrendelkezési jogaikkal. Ezáltal pedig olyan tranzakciókat lehet lebonyolítani, amelyeket semmilyen központi hatalom nem tud kontrollálni. A szabadságjogok szempontjából ez nagyon jól hangzik. Más nézőpontból azonban felmerülhet a kérdés, hogy az illegális kereskedelem, az alvilági üzletelés is meglátja és meg is találja az ilyen „szabadságjogokban” rejlő lehetőségeket. A bitcoin ugyanis egy olyan elosztóhálózaton működő, decentralizált valami, aminek esetében nincs egy központi szereplő által irányított rendszer. A kriptográfia és az informatikai eszközök alapozzák meg a létezését, mely valójában egy virtuális térben valósul meg, igazából tehát nem is létezik. Amíg azonban vannak, akik elhiszik, hogy egy bitcoin akár 100 000 dollárt is érhet, addig megfoghatatlanul is értéket képviselhet. De egyik pillanatról a másikra semmivé is válhat. Maga a blokklánc ugyan újdonságnak tekinthető, az viszont, hogy valódi használati értékkel nem bíró tárgyak is értéket képviselhetnek — pusztán az alapján, hogy ez emberek elfogadják, elhiszik, értéknek tekintik —, nem újdonság. Az emberek már az ókorban, illetve talán az őskorban is kagylókat, köveket, fémdarabkákat használtak pénzként, a kereskedelmi forgalmat megkönnyítő eszközként. A most forgalomban lévő papírpénzeknek sincs semmilyen használati értékük abban az értelemben, hogy például egy lakatlan szigeten semmire sem jók.

Visszatérve az újrázó amerikai elnök intézkedéseire és bejelentéseire, elkezdte beváltani a kriptopiacnak tett ígéreteit, viszont a szintén mostanában indított vámháborúja brutális csapás is a szektor számára. Talán nagyobb is, mint amennyi hasznot más intézkedései hoznak. A bitcoin például március elejére több mint 20 százalékot esett Trump novemberi választási győzelme óta, és járt már 27 százalékos gödörben, a 80 000 dolláros lélektani határ alatt is. Trump tehát elméletileg talán valóban hitet tett a kriptopiac mellett, gyakorlatilag viszont az is elképzelhető, hogy ez is csak egy „testcsel”, olyan, mint amikor a focista úgy csapja be védőjét, hogy látszólag egyik irányban indul el, majd hirtelen irányváltással hozza magát kedvező helyzetbe. Mindenesetre az elnök azt is bejelentette, hogy már elrendelte a szövetségi ügynökségek számára, hogy készítsenek leltárt a digitális valutakészletekről, melyeket a központi digitális vagyonkészlet részévé kell tenni.