Újabbnál újabb találmányokat kiötleni egy dolog, értékesíteni és világraszólóvá tenni őket már másik. Ezért egy sikeres feltaláló számára rendkívül fontos tényező a szabadalmaztatás és az innovációvédelem. Pintz György szabadalmi ügyvivő osztotta meg gondolatait a téma kapcsán.
* Közismert, hogy a magyar nemzet rendkívül kreatív. Mindezt számtalan világraszóló találmány is tanúsítja, mégis az újabbnál újabb ötleteknek csak elenyésző száma teljesedik ki, illetve jut el a piacig. Mi ennek az oka?
— Egyetértek! Nem a feltalálók kreativitásával van a gond. A gond a pénz- és az információhiány. Továbbá az ötlet önmagában kevés, azt ki kell fejleszteni, le kell védeni, létre kell hozni egy működő prototípust, célszerű megvalósíthatósági tanulmányt készíteni, és általában befektetőt, magvető tőkét kell keresni. Ez milliókat emészt fel, szakértelmet, kitartást igényel, ezért a mi régiónkban kevesek tudnak eljutni a piacig. Leginkább a KKV-knak (mikro-, kis- és középvállalkozások) van erre esélyük.
* Napjainkban, azaz a modern világban nem elég csupán innovatívnak lenni. Ahhoz, hogy egy bizonyos ötlet, termék sikeres legyen, szó szerint egy útvesztőn kell keresztülverekedniük magukat a feltalálóknak. Ha jól tudom, ön könyvet is írt erről. Milyen tanácsokat tartalmaz ez a kötet?
— Az innovációs folyamat zátonyokkal teli, ezért a sikeres haladáshoz jó, ha révkalauzt követünk. A Találd fel magad, avagy a siker szabadalma című könyv a találmányok levédéséhez ad hasznos gyakorlati tanácsokat. A könyvet a Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft. adta ki. A könyvesboltokban tudtommal már elfogyott, könyvtárakban bizonyára fellelhető. A találmányok levédése profi szabadalmi ügyvivőt igényel. Ha technológiai alkotásunk nyilvánosságra jut, akkor az közkincs, hacsak nem védi oltalom. De a gyenge szabadalom is megkerülhető, ezért célszerű profira bízni a védelmet. Ez azonban költséges, ezért sokan már itt elakadnak. Mintegy 3 millió forintot kell befektetni ahhoz, hogy 157 országra kiterjedő profi szabadalmi opcióhoz jussunk. Ezt egy nemzetközi egyezmény teszi lehetővé. A tényleges szabadalmi bejelentéseket ilyenkor elég két és fél év múlva megtenni, addig lehet, hogy a találmány már kitermeli a további költségeket. Az értékesítéssel ugyanis nem kell két és fél évet várni, az egyes országok a nemzetközi bejelentési naptól fogják engedélyezni az oltalmat. Az említett nettó összeg egy magánszemélynek talán sok, de a KKV-k számára kedvező.
* Magáról a szabadalmi ügyvivői rendszerről mit tudhatunk? Mennyiben segíti elő a jelenlegi rendszer a versenyképességet?
— A szabadalmi ügyvivők (angolul patent attorney, azaz szabadalmi ügyvéd) a találmányok levédéséhez nyújtanak jogi segítséget. Jó lenne, ha a törvénykezés az úgynevezett iparjogvédelem helyett az innovációvédelem fogalmát használná, és segítene a szabadalmi ügyvivői tevékenységnek a fejlesztés korai fázisába is bekapcsolódni. Ehhez persze több szakemberre lenne szükség, jelenleg Magyarországon a tapasztalt szakemberek átlagéletkora hetven év felett van. Az innovációvédelmi szakemberek képzése jelentősen növelné a versenyképességet, mind makro-, mind mikroszinten. A szabadalmi iratokban való eligazodási képesség önmagában is olyan kincsesbánya lehetne, amely jelentős versenyelőnyhöz juttathatná a KKV-kat. Ezek az iratok ugyanis általában még piacra jutás előtt (a szabadalmi bejelentést követő tizennyolc hónap múlva) elérhető módon tartalmazzák a nyugati versenytársak legújabb fejlesztéseit.
* Az államnak pontosan mi, avagy ideális esetben mi volna a szerepe az innovációban?
— A kelet-közép-európai államok nem állnak a helyzet magaslatán. Magyarországon évek óta mélyponton van a nemzeti szabadalmi bejelentések száma, mely fontos innovációs mutató. Szerbiában még rosszabbak az adatok. Dél-Koreában például 10 millió főre 44 000 nemzeti szabadalmi bejelentés jut évente, nálunk a százada, csupán 450. Dél-Koreában a szabadalmi ügyvivők nemzetközi kongresszusát a miniszterelnök nyitotta meg, míg nálunk az előző ciklusban egy nőgyógyász államtitkár felügyelte a területet. E két összehasonlításból is érzékelhetjük az összefüggéseket. Az állam feladata lenne az innovációbarát légkörnek a frázisokon túli, gyakorlati megteremtése, mely hosszabb távon a kutatási-fejlesztési források hatékonyabb felhasználását és a ráfordított munka adóbevételekben való megtérülését eredményezné. Bátor reformok és új szemléletű szakemberek nélkül sajnos nem várható érdemi előrelépés a jövőben sem.
* A magyar találmányok és a nyugati térségben kiötlött tervek, elképzelések között nagy a különbség? Ezen a téren, csakúgy mint számos más területen, lépéshátrányban van Kelet-Közép-Európa?
— A rendszerváltások után a nyugat-európai cégek inkább piacokat vásároltak. Az esetlegesen idetelepített fejlesztőközpontok is az anyavállalatot szolgálják, nem a nemzeti K+F-et. Ehhez társul az ismert tőkehiány. Jellemző, hogy számos Kárpát-medencei Nobel-díjasunk van, de ők Amerikában érték el tudományos eredményeiket. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy a szürkeállományban nincs lemaradásunk, a körülményeken kellene javítani.
* Ön magyar szakemberként részt vett az Európai Szabadalmi Hivatal tanácsadó bizottságának munkájában. Mit tudhatunk erről a hivatalról, mi a működése lényege?
— Első magyarként megtisztelő volt a felkérés, jóllehet csupán szimbolikus tisztről volt szó, és csak rövid időre vállaltam. Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) nemigen szorul külső tanácsra, hiszen Európa egyik legnagyobb szellemi potenciálú intézményéről van szó. 6600 dolgozójának kétharmada magasan kvalifikált mérnök vagy tudományos szakember. Az intézmény az EU-tól is független, 39 tagállama van. Évente mintegy 200 000 szabadalmi bejelentés érkezik hozzájuk, de ezeknek kevesebb mint a fele jön a tagállamoktól. A szabadalmi díjakból évente több mint 1000 milliárd Ft bevétele származik. Összehasonlításként: ez majdnem kétszerese Magyarország éves társaságiadó-bevételének. A legtöbb európai szabadalmi bejelentést 2022-ben egy kínai cég, a Huawei tette 4500 darabbal, ez tízszerese a teljes magyar nemzeti bejelentés számának (Kínában a Huawei 8400 nemzeti bejelentést tett). Az európai szabadalom olyan régiós oltalomnak tekinthető, amelyet közösen, az EPO-ban bírálnak el, majd a szabadalom megadása után annak jogosultja rövid időn belül eldöntheti, hogy a 39 tagállam közül hol óhajt tényleges védelmet. A kiválasztott országokban külön eljárás keretében (pl. fordítás benyújtásával) kell érvényesíteni az oltalmat. Ezután az oltalom a nemzeti oltalmakkal azonos jogokkal bír. Az európai szabadalom elnyerésének részletei magyarul a www.pintz.hu/europai-szabadalom oldalon érhetőek el. Az európai szabadalom érvényesítése kapcsán most vezetik be az egységes európai szabadalmat (www.unitarypatent.com), melynek keretében 17 országban közösen lehet érvényesíteni az oltalmat. Ez a lehetőség azonban csak a gazdag multilaterális cégeknek kedvez, a szegényebb országok műszaki fejlesztése számára jelentős hátrány. Magyarország, Lengyelországhoz hasonlóan, szerencsére visszalépett a csatlakozástól. A külföldről érkező szabadalmak ugyanis olyan kizárólagos jogok, amelyek a nemzeti fejlesztők mozgásterét szűkítik. E jogok számának nagyságrendekkel való megnövekedése kedvezőtlen egy felkészületlen nemzeti fejlesztés számára.