Az első helyen Japán és Szingapúr

A Henley & Partners összeállította a legerősebb útlevelek listáját. A szempontrendszer egyszerű volt: hány országba lehet vele bejutni vízum nélkül? 192 országgal az első helyen holtversenyben Japán és Szingapúr szerepel. Utána Németország és Dél-Korea jön, az ottani útlevelek 190 országba jók. A folytatásban főleg uniós országok következnek, a harmadik helyen például négy EU-tag, Finnország, Olaszország, Luxemburg és Spanyolország áll 189 országgal. Az amerikai útlevél némileg meglepő módon csak a hetedik helyet foglalhatta el, holtversenyben a cseh, görög, máltai, norvég és brit úti okmányokkal. A magyar útlevél is az élmezőnybe tartozik, a kilencedik helyre rangsorolták, 183 országba lehet eljutni vele vízum nélkül. A szerb útlevél viszont csak a 39. helyet kapta meg. Az utolsó három helyen nem meglepő módon három, polgárháború sújtotta ország áll, Szíria, Irak és az utolsó helyen Afganisztán. Az afgán útlevelet csak 26 ország fogadja el.

Lemondott az osztrák kancellár

Bejelentette lemondását az osztrák kancellár az ellene irányuló korrupciós vizsgálatok nyomán. A kancellári teendőket Alexander Schallenberg külügyminiszter vette át.

Sebastian Kurz hangsúlyozta, az Osztrák Néppárt (ÖVP) frakcióvezetőjeként folytatja politikai karrierjét, és ismételten rámutatott, hogy hamisak az ellene felhozott vádak. Mint mondta, a parlamenti munkához visszatérve megragadja a lehetőséget, hogy megcáfolhassa a vádakat. Azzal indokolta lemondását, hogy elejét kívánja venni a hónapokig tartó felfordulásnak és patthelyzetnek. „Országom előrébb való személyemnél” — nyilatkozta Kurz.

A kormányválságot az idézte elő Ausztriában, hogy a gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálódik a kancellár közvetlen környezetében. A WKStA azt próbálja kideríteni, hogy manipulálta-e a Kurz vezette ÖVP az Österreich című tömeglapban megjelent közvélemény-kutatási adatokat 2016-ban, és közpénzből fedezték-e a megjelentetésüket.

Japán századik miniszterelnöke

A japán parlament alsóháza Kisida Fumiót, a kormányzó Japán Liberális Demokrata Párt (LDP) elnökét választotta meg az ország új, századik miniszterelnökének. Erre azért volt szükség, mert lejárt Szuga Josihide miniszterelnök megbízatása, akit tavaly neveztek ki a tisztségre Abe Sindzó hirtelen lemondása miatt.

A hatvannégy éves leendő miniszterelnök, aki 2012 és 2017 között Japán külügyminisztere volt, mérsékelt konzervatívnak számít. A japán közszolgálati televízió értesülése szerint az új kormányfő azt tervezi, hogy október 31-én általános választásokat tartanak, melyeken újraválasztják az alsóház képviselőit. Ezért Kisida várhatóan október 14-én feloszlatja az alsóházat, a választási kampány pedig október 19-én kezdődik.