Bátran kijelenthető, hogy az úgynevezett Gion-kultusz a szerző sikeres irodalmi tevékenységén és kivételes tehetségén kívül három ember munkáját dicséri, méghozzá Horváth Futó Hargitáét, Németh Dezsőét és Paraczky Lászlóét. Az ő hármas bástyájuk mindent megtesz annak érdekében, hogy miután az özvegy, Gion Eszter, a család, a rokonság, a barátok és az ismerősök segítségével sikerült méltó emléket állítaniuk az írónak, gazdag programokkal tegyék szebbé a régió és Szenttamás kulturális életét, valamint a Gion Nándor Emlékház napjait.

A Gion Nándor Emlékház (a szerző felvételei)

Ottjártunkkor Németh Dezsővel, a Gion Nándor Kulturális Központ elnökével az udvaron beszélgettünk a falra festett kárókatonák és az ötlábú bika oltalmában, melyek Kiss Natália és Munjin Andrea keze munkáját dicsérik.

— A Gion Nándor Kulturális Központ az 1992-ben megalakult Citerazene-barátok Klubjának az örököse. Gion Nándor szülőházát 2004-ben vásároltuk meg a családtól magyarországi támogatás segítségével, és 2007-ben kezdődtek el a felújítási munkálatok a tartományi támogatások jóvoltából. Programjaink megvalósítását a Magyar Nemzeti Tanács, a Bethlen Gábor Alap, Szenttamás Önkormányzata és sok ember önzetlen munkája is segíti. Az emlékházat 2010. augusztus 14-én nyitottuk meg, és felemelő érzés visszaemlékezni, milyen sokan eljöttek aznap és azóta is Szenttamásra, hogy megismerjék az író hagyatékát, bejárják a műveiben említett helyszíneket.

Németh Dezső elnök

Nem csak a szerzőhöz közel álló személyek, pályatársak és olvasók számára fontos az emlékház, a diákoknak is meghatározó élményt nyújt, hiszen a ház, a fotók és a bútorok által közelebb kerülnek ahhoz a szerzőhöz, akinek a műveit tananyagként is olvassák. Évente 500–600 tanuló és Gion-rajongó látogat el az emlékházba, és olykor foglalkozások is várják őket. Magyarországról is sok vendég jön, hiszen Gion a pályafutása vége felé már a határon túl is felkapott író volt.

— Jelentős Kárpát-medencei kulturális rendezvényként kiemelném a 2012-ben indított Gion Nándor Szépirodalmi Pályázatot, mellyel novella és regény írására motiváljuk a szerzőket. Minden év február 1-jén, az író születésnapján, novellapályázatot hirdetünk a Kárpát-medencei, magyarul alkotó írók részére, minden második és harmadik évben pedig regénypályázatot vagy ifjúsági regénypályázatot az életvitelszerűen Szerbiában élő, magyar nyelven író szerzőknek. 2012-ben hirdettük meg a műfordítói pályázatunkat is, melynek célja, hogy minél több Gion-művet ültessünk át szerb nyelvre, és ezáltal a szerb anyanyelvű olvasók is megismerjék az író opusát. A legtömegesebb kategóriának a novellapályázat bizonyult, volt olyan év, amikor 50-60 pályamunka érkezett, és ez mintegy 750 oldalnyi olvasnivalót tett ki a zsűri számára. Minden pályázatunk sikeresen zárult, értékes munkák születtek, az első három helyezett alkotás és a zsűri által megjelenésre ajánlott művek bekerültek az antológiákba. A Forum és a Prometej Könyvkiadóval közösen eddig öt novellaantológiát, három regényt és hat fordításkötetet adtunk ki. Szerettük volna bekapcsolni a munkánkba a vajdasági képzőművészeket is, ezért minden évben könyvillusztrálásra, borítótervezésre kértünk fel valakit közülük, köteteinket tehát vajdasági művészek alkotásai díszítik. A műfordítói pályázat esetében évente más-más feladatot adtunk a fordítóknak, egyszer szabadon választhattak a Gion-írások közül, máskor ugyanazt a szövegrészletet kellett szerb nyelvre átültetniük. 2016-ban Kovács Jolánka műfordítót kértük fel A kárókatonák még nem jöttek vissza című regény szerb nyelvre való átültetésére, és a folytatással, a Sortűz egy fekete bivalyért című mű fordításával is hamarosan elkészül. A Priče iz Keglovićeve ulice című fordításkötetünket 2012-ben a Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron mutattuk be. A 2015. évi regénypályázat díjnyertes műve, Fehér Miklós Fekete normalitás című regénye, melynek illusztrációit Kincses Endre készítette, és mely a Forum Könyvkiadóval való együttműködésünknek köszönhetően jelent meg, 2016-ban elnyerte a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség A legszebb vajdasági magyar könyv nevű pályázatán a legszebb gyermek- és ifjúsági könyvnek járó díjat. Simonyi Balázs budapesti filmrendező Balogh Gábor Galambos, az indián című novellájából filmet forgatott. Az Indián című félórás mű több nemzetközi filmfesztivál versenyprogramjában is szerepelt, illetve nyert díjat.

A kárókatonák és az ötlábú bika

A szervezők igyekeznek minden évben független zsűritagokat felkérni, továbbá az is fontos számukra, hogy ne csak irodalommal foglalkozó személyeket kapcsoljanak be a munkába, hanem a széles művészeti skála minden területén alkotókat.

— A Gion Nándor Kulturális Központ rendkívül gazdag évet tudhat maga mögött. Januárban a XVI. Őseink Zenéjével indult az idei programsorozat, majd a szenttamási önkormányzati vezetőség látogatott el az emlékházba, mely több könyvbemutatónak, színházi előadásnak, zenei rendezvénynek, gyerekfoglalkozásnak, húsvéti és karácsonyi vásárnak is otthont ad. Májusban a XXIII. Aranyciterát rendeztük meg. Tájolunk is: a Gion Nándor Emlékházat több magyarországi és szerbiai településen bemutattuk. A vajdasági turistákon kívül számos külföldi látogató is felkeres bennünket. A Határtalanul! programnak és az emlékházban szervezett múzeumpedagógiai foglalkozásoknak köszönhetően sok hazai és anyaországi diákcsoport ismerkedett meg Gion írói és közéleti tevékenységével. Az idei budapesti ünnepi könyvhétre jelent meg a Napkút Kiadó Hang–Kép–Írás sorozatában Kurcz Ádám István és Horváth Futó Hargita együttes munkája, a Gion Nándor-album, mely a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Napkút Kiadó és a Gion Nándor Emlékház közös kiadványa. A kötet mellékleteként az olvasók számára elérhetővé váltak Gion Nándornak az Újvidéki Rádióban készült hangjátékai is. A művet szeptemberben Szenttamáson is bemutatjuk.

Szenttamás ifjú és sikeres költőjét, Celler Kiss Tamást arról kérdeztük, hogy véleménye szerint milyen rendezvényekkel és könyvekkel lehet felkelteni a fiatalok érdeklődését.

— Úgy látom, hogy a fiatalok érdeklődését elsősorban a fiatal szerzők tudják felkelteni, ami érthető. Azt látják, hogy a meghívott vendég egy közülük, korban nem áll olyan távol tőlük, ezért a gondolkodásmódja is sokkal inkább befogadható számukra. A másik fontos szempont pedig a „menőség” kérdése. A fiatalok ösztönösen vonzódnak a menő dolgokhoz, az viszont, hogy mi válik azzá, nagyon esetleges. Egy szépen megtervezett plakát, egy jól „összedobott” Facebook-esemény mind segíthet abban, hogy a fiatalok eljöjjenek a rendezvényre. Ha pedig kétségeink támadnának, akkor még mindig oda lehet szólni a magyartanároknak, hogy egy ötössel honorálják a részvételt. És ki tudja, lehet, hogy a diák legközelebb már magától is eljön. Próbálkoznunk kell, mert az irodalom nincs olyan helyzetben, hogy megengedhesse magának a tétlenség luxusát.